[Grem] !!! Gl Ferenc teolgus: A keresztnysg mint valls

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Mjus. 4., H, 13:46:43 CEST 

Gál Ferenc: A kereszténység mint vallás
2015. május 3. vasárnap 15:02
http://magyarkurir.hu/hirek/gal-ferenc-keresztenyseg-mint-vallas
Az idén száz éve született és 1998-ban elhunyt Gál Ferenc a magyar teológia
egyik legjelentősebb alakja, a rendszerváltozást követően a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem alapító rektora volt. 1996-ban megjelent kötete a
természetes és a természetfölötti vallás kapcsolatát állítja az olvasók elé.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=60784&img=o_gal-ferenc2.jpg>

Gál Ferenc műve a Jel Kiadó gondozásában jelent meg először, születésének
centenáriuma alkalmából a Szent István Társulat most ismét kiadta a kötetet
a Szent István Könyvek sorozatában.

*Gál Ferenc megkülönbözteti a természetes és a természetfölötti
vallást.* *Amikor
az ember szellemi képessége révén keresi a magyarázatot a világ
keletkezésére és az élet értelmére, akkor kiköt egy elgondolt vagy
elképzelt istenségnél, s azt teszi meg hite és tisztelete tárgyának. Az
ilyen vallás alulról fölfelé alakul ki, ezért természetes vallásn*ak
nevezzük. *Ezzel szemben természetfölötti az a vallás, amely felülről, a
személyes Istentől indul ki, s ő határozza meg az ember magatartását.*
Keresztény értelemben kinyilatkoztatáson „*a személyes teremtő Istennek az
emberhez intézett szavát és tettét értjük, amellyel hírt ad magáról és
tisztázza a közte és az ember között fennálló kapcsolatot* (…)* a
kinyilatkoztatás Isten kitárulkozása az ember felé.*” Ennek elfogadása és a
kitárulásra adott válasz a vallásos hit. A kezdeményező maga Isten, s amit
mond vagy tesz, az ingyenes ajándék. *„A cél az, hogy az ember előtt
feltárja az üdvösség mibenlétét és elérésének feltételeit.*” A
kinyilatkoztatás történetisége pedig azt jelenti, hogy Isten
természetfölötti jelek kíséretében belép történelmünkbe, „kiválasztott és
igazolt személyeken keresztül közli akaratát.”

A tudós szerző kiemeli: a kinyilatkoztatás teljessége Krisztusban valósul
meg, benne az Atyának önmagát kimondó Szava, Igéje lett emberré, azért ő
maga az, amit Isten közölni akar az emberekkel. A régi jelképekkel szemben
ő az Atya „lényegének képmása” (Zsid 1,3), s így egészen tükrözi Istent. Ki
is mondja: „Aki engem lát, látja az Atyát is” (Jn 14,9). A teljességet
ezenkívül az Atya és a Fiú neve is mutatja: *„Isten kitárja felénk
atyaságát, s abban benne van az egész jóakarat és segítség gyermekei iránt.
Ha pedig a Fiú jön hozzánk, abban benne van a testvéri együttérzés és
felemelés.*”

Gál Ferenc hangsúlyozza: a keresztény vallás szellemi tartalma szerint
Krisztus követése, a hozzá való tartozás megvallása és megélése. „Ez a
lelki magatartás elsősorban hit, amellyel elfogadjuk Krisztust Isten
Fiának, megváltónak, az üdvösség szerzőjének.” Ez a hit azonban reménnyé
alakul, amelynek alapján bizakodunk abban, hogy Isten meg is adja nekünk
ígéreteinek teljesedését, s ez a bizalom hangol a szeretet gyakorlására
Isten és embertársaink iránt. Krisztus azonban nem elégedett meg a lelkület
ajánlásával, *hanem közösséget hozott létre, az egyházat, amely folytatja a
történelemben az ő üdvözítő tevékenységét.*

A könyv szerzője kifejti: az ószövetségi istenképet Jézus Krisztus
tökéletesítette be. Benne az isteni személy, az örök Fiú lett emberré, aki
az Atyát tükrözte. Az istenképet két vonatkozásban tette teljessé:
„kinyilvánította a Szentháromság titkát, és saját küldetését abból
magyarázta. „Őt az Atya küldte, hogy mint Fiú, megszerezze nekünk a
fogadott fiúságot és kiérdemelje nekünk *a Szentlelke*t, aki által
részesedünk isteni természetében.” Ebből következik az istenkép kifelé való
tökéletesítése is: ő az* ismerője és biztosítéka az Atya szeretetének az
ember iránt*. „Az atyai szeretetnek felülmúlhatatlan tette ez, hogy az
emberré lett fiát áldozatul adta a világ bűneiért, s az irgalom és megértés
szavával akarja maga felé fordítani az embert.”* Ennek alapján viszont fel
kell ismernünk, hogy milyen felelősséget hordozunk mi, emberek.* Gál Ferenc
figyelmeztet:* „Az igazság keresése, a felajánlott hit elfogadása és az
erkölcsi tökéletesedés olyan feladat, amely elől nem lehet kitérni.”*

A hit titokzatosságát illetően a szerző kifejti: a keresztény embernek
tudnia kell, hogy *életünk a hit homályában játszódik le, *mert úton
vagyunk a beteljesedés felé.* Ezen az úton kell emberségünket
megvalósítanunk.* Nem saját erőnkkel, hanem *a kegyelem segítségével és
Krisztus példájával*. Az kétségtelen, hogy a hit kegyelmi adomány, de azt
el kell fogadni, a kegyelemmel együtt kell működni. „*Aki megmarad
előítéleteinél vagy ösztönös vágyainál, az nem tud **felemelkedni Isten
gondolataihoz*.”* Isten ad számunkra elégséges jeleket, ad ösztönzést is,
de nem kényszerít semmire bennünket.* Gyakran előfordul, hogy menekülünk
Istentől, mert féltjük a szabadságunkat vagy kialakított kis világunkat.
„Pedig* az élet értelmét csak az örökkévalóság távlatai alapján ismerhetjük
meg.*

Könyvében Gál Ferenc idézi *azokat az ismert és szkeptikus véleményeket,
melyek szerint Krisztus megjelenése nem alakította át a világot.*
Hozzáteszi: *kétségtelen, hogy a világban ma is hatalmas a bűn ereje, az
ember jobban szereti a sötétséget,* *mint a világosságot*. A szenvedés és a
halál azóta is áldozatokat követel, s* az emberek kapcsolatát sokkal inkább
a gyűlölet,* *mint a szeretet* *jellemzi.** Ám a hívő ember azt is látja,
hogy „itt van a történelemben a kiolthatatlan világosság, amit* *semmiféle
sötétség* *nem fog elborítani.* Krisztus alakját, tanítását és kegyelmét
nem lehet többé a történelemből kiiktatni. A legnagyobb bizonyosságot pedig
az adja, hogy *ez a világ már a megváltott világ, és ezt **semmiféle emberi
gyöngeség vagy bűn **nem változtathatja meg”* (Szent István Társulat, 2015).

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150504/46cf215f/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl