<div dir="ltr"><h1>Gál Ferenc: A kereszténység mint vallás </h1>
<div>2015. május 3. vasárnap 15:02<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/gal-ferenc-keresztenyseg-mint-vallas" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/gal-ferenc-keresztenyseg-mint-vallas</a><br></div>
<h3>Az idén <span style="background-color:rgb(255,255,0)">száz éve született és 1998-ban elhunyt Gál
Ferenc</span> a magyar teológia egyik legjelentősebb alakja, a
rendszerváltozást követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapító
rektora volt. 1996-ban megjelent kötete <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a természetes és a
természetfölötti vallás kapcsolatá</span>t állítja az olvasók elé.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60784&img=o_gal-ferenc2.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60784&p=1&img=c_gal-ferenc2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Gál Ferenc műve a Jel Kiadó gondozásában jelent meg először,
születésének centenáriuma alkalmából a Szent István Társulat most ismét
kiadta a kötetet a Szent István Könyvek sorozatában.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Gál Ferenc megkülönbözteti a<span style="background-color:rgb(0,255,0)"> természetes </span>és a természetfölötti
vallást.</b></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Amikor az ember szellemi képessége révén keresi a magyarázatot a
világ keletkezésére és az élet értelmére, akkor kiköt egy elgondolt
vagy elképzelt istenségnél, s azt teszi meg hite és tisztelete
tárgyának. Az ilyen vallás alulról fölfelé alakul ki, ezért természetes
vallásn</b></span>ak nevezzük. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ezzel szemben természetfölötti az a vallás, amely
felülről, a személyes Istentől indul ki, s ő határozza meg az ember
magatartását.</b></span> Keresztény értelemben kinyilatkoztatáson „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a személyes
teremtő Istennek az emberhez intézett szavát és tettét értjük, amellyel
hírt ad magáról és tisztázza a közte és az ember között fennálló
kapcsolatot</b></span> (…)<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a kinyilatkoztatás Isten kitárulkozása az ember felé.</b></span>”
Ennek elfogadása és a kitárulásra adott válasz a vallásos hit. A
kezdeményező maga Isten, s amit mond vagy tesz, az ingyenes ajándék. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„A
cél az, hogy az ember előtt feltárja az üdvösség mibenlétét és
elérésének feltételeit.</b></span>” A kinyilatkoztatás történetisége pedig azt
jelenti, hogy Isten természetfölötti jelek kíséretében belép
történelmünkbe, „kiválasztott és igazolt személyeken keresztül közli
akaratát.”</p>
<p>A tudós szerző kiemeli: a kinyilatkoztatás teljessége Krisztusban
valósul meg, benne az Atyának önmagát kimondó Szava, Igéje lett emberré,
azért ő maga az, amit Isten közölni akar az emberekkel. A régi
jelképekkel szemben ő az Atya „lényegének képmása” (Zsid 1,3), s így
egészen tükrözi Istent. Ki is mondja: „Aki engem lát, látja az Atyát is”
(Jn 14,9). A teljességet ezenkívül az Atya és a Fiú neve is mutatja:
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Isten kitárja felénk atyaságát, s abban benne van az egész jóakarat és
segítség gyermekei iránt. Ha pedig a Fiú jön hozzánk, abban benne van a
testvéri együttérzés és felemelés.</b></span>”</p>
<p>Gál Ferenc hangsúlyozza: a keresztény vallás szellemi tartalma
szerint Krisztus követése, a hozzá való tartozás megvallása és megélése.
„Ez a lelki magatartás elsősorban hit, amellyel elfogadjuk Krisztust
Isten Fiának, megváltónak, az üdvösség szerzőjének.” Ez a hit azonban
reménnyé alakul, amelynek alapján bizakodunk abban, hogy Isten meg is
adja nekünk ígéreteinek teljesedését, s ez a bizalom hangol a szeretet
gyakorlására Isten és embertársaink iránt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Krisztus azonban nem
elégedett meg a lelkület ajánlásával,</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>hanem közösséget hozott létre, az
egyházat, amely folytatja a történelemben az ő üdvözítő tevékenységét.</b></span></p>
<p>A könyv szerzője kifejti: az ószövetségi istenképet Jézus Krisztus
tökéletesítette be. Benne az isteni személy, az örök Fiú lett emberré,
aki az Atyát tükrözte. Az istenképet két vonatkozásban tette teljessé:
„kinyilvánította a Szentháromság titkát, és saját küldetését abból
magyarázta. „Őt az Atya küldte, hogy mint Fiú, megszerezze nekünk a
fogadott fiúságot és kiérdemelje nekünk <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a Szentlelke</b></span>t, aki által
részesedünk isteni természetében.” Ebből következik az istenkép kifelé
való tökéletesítése is: ő az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> ismerője és biztosítéka az Atya
szeretetének az ember iránt</b></span>. „Az atyai szeretetnek felülmúlhatatlan
tette ez, hogy az emberré lett fiát áldozatul adta a világ bűneiért, s
az irgalom és megértés szavával akarja maga felé fordítani az embert.”<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
Ennek alapján viszont fel kell ismernünk, hogy milyen felelősséget
hordozunk mi, emberek.</b></span> Gál Ferenc figyelmeztet<span style="background-color:rgb(230,145,56)"><span style="background-color:rgb(246,178,107)"><span></span>:<font size="2"><b> „Az igazság keresése, a
felajánlott hit elfogadása és az erkölcsi tökéletesedés olyan feladat,
amely elől nem lehet kitérni.”</b></font></span></span></p>
<p>A hit titokzatosságát illetően a szerző kifejti: a keresztény
embernek tudnia kell, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>életünk a hit homályában játszódik le, </b></span>mert
úton vagyunk a beteljesedés felé.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Ezen az úton kell emberségünket
megvalósítanunk.</b></span> Nem saját erőnkkel, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a kegyelem segítségével és
Krisztus példájával</b></span>. Az kétségtelen, hogy a hit kegyelmi adomány, de azt
el kell fogadni, a kegyelemmel együtt kell működni. „<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aki megmarad
előítéleteinél vagy ösztönös vágyainál,</b> </span>az nem tud </u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>felemelkedni Isten
gondolataihoz</b></span>.”<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> Isten ad számunkra elégséges jeleket, ad ösztönzést is,
de nem kényszerít semmire bennünket.</b></span> Gyakran előfordul, hogy menekülünk
Istentől, mert féltjük a szabadságunkat vagy kialakított kis világunkat.
„Pedig<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> az élet értelmét csak az örökkévalóság távlatai alapján
ismerhetjük meg.</b></span></p>
<p>Könyvében Gál Ferenc idézi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azokat az ismert és szkeptikus
véleményeket, melyek szerint Krisztus megjelenése nem alakította át a
világot.</b></span> Hozzáteszi: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kétségtelen, hogy a világban ma is hatalmas a bűn
ereje, az ember jobban szereti a sötétséget,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mint a világosságot</b></span>. A
szenvedés és a halál azóta is áldozatokat követel, s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az emberek
kapcsolatát sokkal inkább a gyűlölet,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mint a szeretet</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jellemzi.</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Ám a
hívő ember azt is látja, hogy „itt van a történelemben a kiolthatatlan
világosság, amit</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>semmiféle sötétség</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>nem fog elborítani.</b></span> Krisztus
alakját, tanítását és kegyelmét nem lehet többé a történelemből
kiiktatni. A legnagyobb bizonyosságot pedig az adja, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ez a világ már
a megváltott világ, és ezt </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>semmiféle emberi gyöngeség vagy bűn </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>nem
változtathatja meg”</b></span> (Szent István Társulat, 2015).<br><br>Bodnár Dániel/Magyar Kurír <br></p></div>