[Grem] keresztény-muzulmán konferencia Rómában

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Már. 28., Szo, 17:13:41 CET


Keresztények és muzulmánok közös felelőssége az együttélés
2015. március 26. csütörtök 14:45
http://magyarkurir.hu/hirek/keresztenyek-es-muzulmanok-kozos-felelossege-az-egyutteles
Március 24-én konferenciát tartottak Rómában katolikusok és síiták
részvételével a vallások együttéléséről, a párbeszéd szükségességéről – az
Agensir és a Zenit olasz katolikus hírügynökségek tájékoztatnak.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=59968&img=o_siita4.jpg>
*Katolikusok és síiták. A hívők felelőssége egy globalizált, pluralista
világban *címmel rendeztek *konferenciát Rómában* a Szent Egyed közösség és
az Imam al-Khoei Alapítvány kezdeményezésére. Ez utóbbi szervezet egy
nemzetközi alapítvány, amelynek tagja a síiták legmagasabb rangú vallási
vezetője, Ali al-Szisztáni ajatollah is. A tanácskozáson részt vettek Irak,
Irán, Libanon, Szaúd-Arábia, Bahrein és Kuvait magas rangú síita vallási
vezetői, katolikus részről pedig Reinhard Marx bíboros, az Európai Unió
Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) elnöke, Jean-Louis Tauran
bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsa elnöke, Crescenzio Sepe
nápolyi bíboros érsek és Vincenzo Paglia érsek, a Család Pápai Tanácsa
elnöke.

Andrea Riccardi, a szervező közösség alapítója, egyháztörténész
emlékeztetett arra, hogy *nagyon sok konfliktus dúl a világban*, a
pakisztáni, iraki, nigériai keresztények, de a síiták is súlyos
próbatételeken mennek keresztül. Hangsúlyozta, hogy az egyház
elkötelezetten tevékenykedik annak érdekében, hogy a vallások a párbeszéd
és a béke szolgálatában álljanak. Hangsúlyozta, hogy *az a vallási vezető,
aki az erőszakot hirdeti, valójában se nem vezető, se nem vallásos ember.* *Ha
egy vallás nem képes szembenézni a globalizáció kihívásaival, akkor vagy
jelentéktelenné válik, vagy fanatikussá lesz. *A globális kommunikáció
világában élünk, a vallások nem maradhatnak ezen kívül, élniük kell a
lehetőségekkel, miközben látniuk kell, hogy *a globalizációval a világ nem
lett sem békésebb, sem igazságosabb*. *A világnak hatalmas szüksége van a
hitre és a spirituális értékekre *– mondta Riccardi. – *A párbeszéd és az
imádság* olyan dolgok, amelyeknek ha ma elvetjük a magjait, akkor később,
talán csak öt, tíz vagy még több év múlva teremnek gyümölcsöket.
Hozzátette: ennek a találkozásnak folytatódnia kell. *A találkozások nagyon
fontosak: megváltoztatják ez embert.*

Jean-Louis Tauran bíboros hozzászólásában kiemelte: nincs nagyobb csapás
egy nép életében, mint a háború. Emlékeztetett arra, hogy* Szíriában már öt
éve zajlik a háború, amelynek szomorú mérlege: 215 ezer halott, 7 millió
menekült az országon belül, 4 millió menekült a szomszédos országokban.*
Tauran bíboros figyelmeztetett: „Nagyon súlyos dolog, amikor vallási
vezetők erőszakra buzdítanak, ahogyan Pakisztánban történik, ahol gyakran a
káromlás vádjával ítélik el a keresztényeket. Milyen szörnyű dolog, hogy
vannak iskolák, vallásos iskolák is, amelyek a terrorizmus melegágyai!” *Csak
akkor teremthetünk békét, ha határozottan megvédjük ez emberek és a népek
méltóságát. A vallásos emberek feladata, hogy építsék és védelmezzék a
békét. *A vallásoknak kötelességük úgy beszélni az emberekhez, hogy ezzel a
tiszteletet és a békét erősítsék a társadalomban, különösen válság idején –
hangsĂşlyozta a bĂ­boros.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=59968&img=o_siita.jpg>
Dzsavád Al-Khoei, az Al-Khoei Alapítvány főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a
párbeszéd nemcsak a tanult emberek, az elit társadalmi réteg feladata,
hanem a hétköznapi emberek körében is művelni kell, még akkor is, ha számos
körülmény akadályozza. *„A párbeszéd megszilárdulásához mindenekelőtt arra
van szükség, hogy szembeszálljunk* *a világban oly nagyon elterjedt vallási
szélsőségességgel*” – hangsúlyozta. Hozzátette: A szélsőségességgel és a
terrorizmussal szembenézni azt jelenti: *szembeszállni* *azzal a
meggyőződéssel, mely szerint az ember hitvallását erővel a másikra kell
kényszeríteni.* *A szélsőségesség abból születik, hogy nem ismerjük egymás
hitét* – fogalmazott a síita alapítvány képviselője.

A másik fontos dolognak Dzsavád Al-Khoei azt tartja, hogy alapelvként kell
elfogadni a sokszínűséget, ami emberi és isteni dolog, ahogyan a Korán is
hirdeti. A népek között nincsenek különbségek. * A különféle vallások
követői közt fennálló bizalmatlanság abból ered, hogy hiányzik a közvetlen
kommunikáció, különösen a vallási vezetők között. Ha nem kommunikálunk,
akkor nem ismerjük meg egymást.* Nagyon *sok közös pont van az iszlám és a
többi monoteista vallás között, és ezeket a közös pontokat meg kell
ismerni, hogy a megértés hídjait építhessük rájuk *– hangsúlyozta.

Mohamad Hasszán Al-Amine libanoni teológus hozzászólásában azt
hangsúlyozta, hogy nem mindig volt ilyen az iszlám. Ahogyan a
kereszténységben, úgy *az iszlámban is voltak különböző nézetek* a hitbéli
tanításról és az iszlám jogról. Ezért azt kéri a muzulmán vezetőktől,
hogy *szervezzenek
találkozókat, gyakoroljanak önkritikát.* A nyílt, látható önkritika arra
bátorít, hogy az emberek átgondolják szentnek hitt elképzeléseiket, amelyek
a valóságban nem szentek, nem is képezik a vallási tanítás lényegi részét,
hanem ellenkezőleg: *a vallás önmagába zárkózásának gyümölcsei,
ellenségeskedéshez vezetnek **azok iránt, akik másképp gondolkodnak*. Ez
vezet aztán ahhoz, hogy az iszlámról ijesztő kép alakul ki, holott az
iszlám vallás a szeretetre és a békére ösztönöz. A vallásnak nincs köze a
szélsőséges csoportokhoz, akik a hit nevében szörnyű bűntetteket követnek
el.

FotĂł: Frontierarieti.com, Romasette.it

Magyar KurĂ­r
(tzs)
Kövesse a Magyar Ku <http://www.facebook.com/magyarkurir>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150328/94426693/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról