[Grem] a II.VATIKÁNI ZSINAT, néhány szó F.p-ról (jezsuita.blog.hu)

[Emoke Greschik]

Változik az egyház? – Az idén ötven éve befejeződött II. Vatikáni zsinat
jelentősége és hatása
<http://jezsuita.blog.hu/2015/03/12/valtozik_az_egyhaz_az_iden_otven_eve_befejezodott_ii_vatikani_zsinat_jelentosege_es_hatasa>

http://jezsuita.blog.hu/2015/03/12/valtozik_az_egyhaz_az_iden_otven_eve_befejezodott_ii_vatikani_zsinat_jelentosege_es_hatasa
2015.03.12. 21:59 Satori <http://blog.hu/user/172719/tab/data>

*[image: images_1.jpeg]A II. VatikĂĄni zsinat a Katolikus EgyhĂĄz
tĂśrtĂŠnetĂŠnek 21. egyetemes zsinata volt*; az egĂŠsz vilĂĄgrĂłl a VatikĂĄnba
érkező püspökök gyülekezete, akik *az egyház életében az éppen fontosnak
ítélt témákat vitattak meg.* Az összes résztvevő száma körülbelül 2540 fő
volt, akik nĂŠgy szekciĂłban ĂźlĂŠseztek. Az esemĂŠny 1962 ĂŠs 1965 kĂśzĂśtt, kĂŠt
pĂĄpa: XXIII. JĂĄnos ĂŠs VI. PĂĄl uralkodĂĄsa alatt zajlott. A zsinat
dokumentumait VI. PĂĄl lĂŠptette ĂŠletbe: nĂŠgy konstitĂşciĂłt, hĂĄrom deklarĂĄciĂłt
ĂŠs kilenc dekrĂŠtumot. XVI. Benedek, a nemrĂŠgiben visszavonult pĂĄpa ezzel
kapcsolatban Ă­gy fogalmazott: vissza kell tĂŠrni a zsinat szĂśvegeihez, mert
azok „iránytűként szolgálnak” (2012. október 11).

Ratzinger egyĂŠbkĂŠnt maga is rĂŠszt vett a II. VatikĂĄni zsinaton, mĂŠg fiatal
teolĂłguskĂŠnt, mint Josef Frings kĂślni bĂ­boros ĂŠrsek teolĂłgiai tanĂĄcsadĂłja.
50 esztendővel később, a hit éve megnyitásakor, már* XVI. Benedek pápaként
így emlékezett vissza azokra az időkre: „csodálatos nap volt, amikor 1962.
oktĂłber 11-ĂŠn tĂśbb mint 2000 zsinati atya ĂźnnepĂŠlyes bevonulĂĄsĂĄval a rĂłmai
Szent Péter Bazilikába megnyílt a II. Vatikáni zsinat”.*

A II. Vatikáni zsinat (1962 októberétől 1965 decemberéig) tehát – a 2540
„zsinati atya” részvételével – egyháztörténelem eddigi legnagyobb
dĂśntĂŠshozĂł gyĹąlĂŠse volt, amelyre eddig sor kerĂźlt a Katolikus EgyhĂĄz
történelmében – és az egyik legnagyobb az egész emberiség
tĂśrtĂŠnelmĂŠben is. *Nagy
jelentőségű reformok*at léptetett életbe, *mind biblikus, mind liturgikus,
mind pedig ökumenikus és szervezeti kérdésekben. E döntések az egyház belső
ĂŠletĂŠt mĂŠlyen ĂŠrintettĂŠk, s velĂźk kapcsolatban nem szĹąnt meg a vita az
egyházban az elmúlt fél évszázad során*. Az egész egyházat illetően azonban *a
későbbi pápák semmit sem utasítottak vissza, vagy vontak vissza a zsinat
tanĂ­tĂĄsĂĄbĂłl*. Persze ĂĄltalĂĄnos elfogadĂĄsrĂłl vagy jĂłvĂĄhagyĂĄsrĂłl is csak
részben beszélhetünk, különösen, ami a katolikus közösség belső életét
illeti.

A II. *Vaticanum* *megreformĂĄlta a liturgiĂĄt: bevezette a nĂŠpnyelven
vĂŠgezett szentmisĂŠt, megĂşjĂ­totta a szertartĂĄsokat, sĂźrgette a koncelebrĂĄciĂł
(a több pap által végzett szentmise) intézményét.* A zsinatot követő
reformok sorĂĄn bevezettĂŠk a nĂŠppel szemben vĂŠgzett szentmisĂŠt
(megfordĂ­tottĂĄk az oltĂĄrokat), ĂŠs a misekĂśnyvet teljes egĂŠszĂŠben
lefordították élő nyelvekre. A liturgikus reform – ami a leginkább
látványos változásokat hozta – máig is a zsinat legvitatottabb intézkedései
közé tartozik; s* ez volt az oka* *az egyetlen „skizmának” (szakadásnak) is
(a tradicionalista Ăşgynevezett lefebvristĂĄk elszakadĂĄsa volt az egyetlen
formĂĄlis szakadĂĄs*, *amely a II. VatikĂĄni zsinatot kĂśvette).*

A liturgikus reformhoz kapcsolĂłdik *a biblikus reform* is, amely *ajĂĄnlotta
a szentĂ­rĂĄsolvasĂĄst, szemben azzal**, ** hogy a TrentĂłi zsinat (1545-1563)
– a félreértelmezésektől való felelem miatt – még jórészt a klérusnak
igyekezett fenntartani a biblia forgatĂĄsĂĄt s lelkipĂĄsztori megfontolĂĄsokbĂłl
nem ajánlotta azt az egyszerű híveknek*, kötelezővé téve a régi latin
fordĂ­tĂĄs (a *Vulgata*) hasznĂĄlatĂĄt. Ma a liturgikus reform kĂśvetkeztĂŠben a
szentmisében a szentírási szövegek bővebb választékából hallunk, és a hívek
szĂĄmĂĄra nem csak megengedett, de *egyenesen ajĂĄnlott is a biblia szemĂŠlyes
ĂŠs kĂśzĂśssĂŠgi olvasĂĄsa.*

A zsinat *óriási lökést adott* a Katolikus Egyház részéről annak* a
gondolatnak, hogy az egykor egysĂŠges keresztĂŠny egyhĂĄz sokfelĂŠ szakadt
felekezetei újra közeledjenek egymáshoz, a keresztények jövőbeli egységének
reményében*. Ebben állt az úgynevezett* „ökumenikus reform” *lényege.* A
zsinat előtt a katolikusoknak külön engedélyre volt szükségük, hogy részt
vehessenek imatalálkozókon, sőt ahhoz is, hogy hivatalos (akár plébániai)
szinten is pĂĄrbeszĂŠdbe bocsĂĄtkozzanak nem katolikusokkal.* *Ma* ez a
rĂŠszvĂŠtel nemcsak megtĹąrt, hanem *az ilyen tĂ­pusĂş talĂĄlkozĂłkat maga a
Katolikus EgyhĂĄz is szorgalmazza.*

Az Ăśkumenikus reformhoz hasonlĂłan ĂşjratĂĄrgyaltĂĄk az alapelveket ĂŠs
mĂłdszereket a zsidĂłkkal, valamint a tĂśbbi nem keresztĂŠny vallĂĄssal valĂł
kapcsolatokat illetően. *A II. Vatikáni zsinat elítélte az antiszemitizmust
ĂŠs kijelentette, hogy a keresztĂŠnyeknek tĂśrekedniĂźk kell a zsidĂłkkal valĂł
baráti kapcsolatokra. *Ennek értelmében* II. János Pál pápa „idősebb
testvéreinknek” nevezte őket, valamint több zsinagógát is meglátogatott, s
ebben utĂłdai, XVI. Benedek ĂŠs Ferenc pĂĄpa is kĂśvettĂŠk pĂŠldĂĄjĂĄt.* MindhĂĄrom
pĂĄpa jĂĄrt a jeruzsĂĄlemi siratĂłfalnĂĄl, 2000-ben, 2009-ben ĂŠs 2014-ben, ahol
minden alkalommal rabbik is imĂĄdkoztak zsoltĂĄrokat (mint kĂśztudott, a hĂŠber
bibliĂĄt, a *Tanakh*ot, a keresztĂŠny biblia magĂĄban foglalja). Ezekre az
esemĂŠnyekre biztosan nem kerĂźlhetett volna sor a II. VatikĂĄni zsinatot
megelőzően. A zsinat nélkül nem lett volna lehetséges az Assisiben
1986-ben, 2002-ben ĂŠs 2011-ben ĂŠs tartott vallĂĄskĂśzi imatalĂĄlkozĂł-sorozat
sem, amelyek megrendezĂŠsĂŠvel mind Wojtyla pĂĄpa, mind pedig Ratzinger pĂĄpa
sokat tett a világbéke megőrzése illetve előmozdítása érdekében.

A zsinat kifejezetten akarta ĂŠs sĂźrgette a* pĂĄrbeszĂŠd*et* ĂŠs *az*
egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs*t *a jĂłakaratĂş emberekkel* is *a bĂŠke ĂŠs az igazsĂĄgossĂĄg
előmozdítása céljából*, valamint elismerte a vallásszabadságot. Ezzel
valĂłjĂĄban paradigmatikus vĂĄltozĂĄs tĂśrtĂŠnt: *IX. Piusz pĂĄpa 1864-ben mĂŠg
„Sillabus” címmel 80 tévedést elítélő ünnepélyes jegyzéket adott ki,
melynek 15. pontjában ezt írta: „[Anathéma, azaz kiátkozás alá essék
mindaz,] aki azt ĂĄllĂ­tja, hogy bĂĄrki vallĂĄst vĂĄltoztathat ĂŠs azt a vallĂĄst
követheti, amelyet az ész fényétől vezettetve igaznak tart.*” *XVI. Benedek
ezzel szemben az „Ecclesia in Medio Oriente” (2012) kezdetű apostoli
buzdításában már mindenki alanyi jogaként ismeri el, a szabadságot „hogy
megvĂĄlassza, mely vallĂĄst hiszi igaznak* (*libertĂĄ di scegliere la
religione che si crede essere vera*)”.

*A II. VatikĂĄni zsinat sok szempontbĂłl gyĂśkeres vĂĄltozĂĄst hozott* az egyhĂĄz
ĂŠletĂŠben, bĂĄr a korĂĄbbival valĂł folytonossĂĄg kĂŠtsĂŠgbevonhatatlan. A
vĂĄltozĂĄs *kihatott a pĂĄpa szerepĂŠnek ĂŠrtelmezĂŠsĂŠre is:* ami az ĂśltĂśzĂŠkĂŠt,
beszĂŠdĂŠnek nyelvezetĂŠt, hĂŠtkĂśznapi ĂŠletĂŠnek esemĂŠnyeit illeti, *szakĂ­tott a
monarchikus külsőségekkel (nincs többé hordszék*, a pápa előtti térdhajtás
stb.), ĂŠs lĂŠnyegi dolgokban * ĂĄtvette a nyugati vilĂĄgban ĂĄltalĂĄnosan
elfogadott diplomáciai és társadalmi szokásokat*. A külsőségek tekintetében
Ferenc pĂĄpa tovĂĄbbi egyszerĹąsĂ­tĂŠseket vezetett be, melyek azonban talĂĄn
csak az ő stílusához tartoznak, és nem válnak véglegessé. A zsinat után
újra tárgyalták az egyházban az úgynevezett* „kisebb rendek” (ordini
minori, 1972-től „szolgálatok”) szerepé*t is: az állandó diakónus az
eukarisztia rendkĂ­vĂźli kiszolgĂĄltatĂłja lett; megmaradt azonban a lektor ĂŠs
az akolitus szerepkĂśre. TĂśbb pĂźspĂśki szinĂłdus is kĂŠrte II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpĂĄt
és XVI. Benedeket, hogy vizsgálják felül a „rendes kiszolgáltatókra”
(*ministeri
ordinati*) vonatkozĂł normĂĄkat is, annak ĂŠrdekĂŠben, hogy *bizonyos
szerepkörök hozzáférhetővé váljanak a laikusok*, különösen pedig a nők
szĂĄmĂĄra is, ez azonban eddig nem tĂśrtĂŠnt meg.

Általånos vÊlemÊny, hogy a zsinat Ês a zsinati påpåk lelkiismeretvizsgålata
lĂŠnyegesen ĂĄtformĂĄlta a Katolikus EgyhĂĄz kulturĂĄlis, tĂĄrsadalmi ĂŠs
politikai helyzetét. A II. *Vaticanum*ot megelőzően a római egyházat
globĂĄlisan a konzervatĂ­v blokkhoz tartozĂł intĂŠzmĂŠnykĂŠnt ĂŠrzĂŠkeltĂŠk ĂŠs
kezeltĂŠk, amely szembehelyezkedik a modern demokratikus ĂŠs pluralista
tĂĄrsadalom szĂĄmos vĂ­vmĂĄnyĂĄval. Egyes terĂźleteken persze ma is lĂŠtezik ez a
szembenĂĄllĂĄs, de* az elmĂşlt hosszĂş fĂŠl ĂŠvszĂĄzad sorĂĄn szĂĄmos alkalommal ĂŠs
különböző színtereken éppen a katolikus közösség harcolt a szakszervezeti,
lelkiismereti ĂŠs politikai szabadsĂĄg ĂŠrdekĂŠben, pĂŠldĂĄul diktatĂşrĂĄk uralma
és háborúk idején, vagy a nyugatitól különböző kultúrákban.* (Kevéssé
kĂśztudott, hogy IndiĂĄban az egyhĂĄz a liberalizmus szimbĂłluma, mert ellenzi
a szülők által „előkészített” házasság [*arranged marriage*] intézményét!)

Végül a II. Vatikáni zsinat előmozdította belső megújulást és a
pĂĄrbeszĂŠdet: tĂĄmogatta az egyhĂĄzon belĂźli dĂśntĂŠsekben valĂł tevĂŠkeny
rĂŠszvĂŠtel ĂŠs *a felek kĂśzĂśtti egyeztetĂŠs kultĂşrĂĄjĂĄt*. OlybĂĄ tĹąnik, mintha
XXIII. JĂĄnos pĂĄpa nem egyszerĹąen csak ĂśsszehĂ­vta volna a zsinatot, amely
néhány érvre rá azután bezárult, hanem *szinte egy állandó ülésező zsinat
jĂśtt lĂŠtre: a pĂźspĂśki konferenciĂĄk szinĂłdusai rendszeresen ĂśsszeĂźlnek*, az
egyhĂĄzmegyĂŠkben pedig helyi zsinatokat rendeznek. Mindezen eredmĂŠnyek
ellenĂŠre talĂĄn ĂŠppen ez a szektor az, ahol a zsinati reform a legkevĂŠsbĂŠ
átütő eredményekkel szolgált: bár az egyház valamennyi tagjáról állítja az
„egyenlő méltóság” elvét, de ezen a téren még mintha akadnának hátralékok
(elegendő például a nők Ferenc pápa által is gyakran hangsúlyozott
szerepĂŠre gondolnunk). SzintĂŠn *leszĂśgeztĂŠk az egyhĂĄzkormĂĄnyzĂĄs
„kollegialitásának” fontosságát, de máig sem került sor a püspökök pontos
szerepĂŠnek tisztĂĄzĂĄsĂĄra. *

A zsinattal a Katolikus EgyhĂĄz ĂştjĂĄra indĂ­totta azt, amit Joseph Ratzinger
egy még pápaságát megelőzően közzétett interjúkötetében „a jelen nagy
ugrásának” nevezett. *Eddig minden pápa, aki a II. Vatikáni zsinat után
uralkodott, megerősítette hűségét a zsinat határozataihoz, de a megfigyelők
tĂśbbsĂŠge egyetĂŠrt abban, hogy VI. PĂĄl pĂĄpa pontifikĂĄtusĂĄnak mĂĄsodik
részétől kezdve (1967-1968) kiéleződött az egyházban a reform-pártiak és
zsinat által kijelölt irányt többé-kevésbé helytelenítők közötti
feszültség.* VI. Pált követve – nyilvánvalóan az egyház további megosztását
elkerülendő – II. János Pál és XVI. Benedek pápa is megfontoltabb politikát
folytatott, a zsinat hatĂĄrozatait Ăłvatosan alkalmazva az egyhĂĄz ĂŠletĂŠnek
mindig Ăşj kontextusĂĄra.

*S milyen utat kĂśvet Ferenc pĂĄpa?* NyilvĂĄn tĂşlsĂĄgosan korai mĂŠg az
ĂŠrtĂŠkelĂŠs. Egyvalami azonban bizonyos:* az Ăşj pĂĄpa mĂŠlyen elkĂśtelezett a
zsinat mellett – és reformjainak folytatását is szívén viseli.*  Csak
egyetlen témát, a nők kérdését kiragadva idézek Bergoglio pápa a *Civiltà 
Cattolica* című jezsuita folyóiratban közreadott interjújából: „Szükség van
arra, hogy kiterjesszük egy élesebb női jelenlét terét az egyházban. Félek
egy ʻszoknyába bújt hímsovinizmus’ megoldásától, hiszen a nők valóban,
struktĂşrĂĄjukat tekintve kĂźlĂśnbĂśznek a fĂŠrfiaktĂłl. Azokat a beszĂŠdeket
azonban, amelyeket a nők szerepéről hallok, gyakran a hímsoviniszta
ideológia ihleteti.” A nők, folytatja a pápa „mély kérdéseket vetnek fel,
amelyekkel szembesülnünk kell. Az egyház nem lehet önmaga a nők és az ő
sajátos szerepük nélkül.” Amiként maga Ferenc fogalmaz: „az evangélium mára
aktualizĂĄlt olvasatĂĄnak dinamikĂĄja, amelyet a zsinat megvalĂłsĂ­tott,
abszolút megfordíthatatlan.”

Az egyház tehát – ha egyesek szerint lassan is – feltartóztathatalanul
halad előre. A türelmetlenség nem használ. Ugyanez a Bergoglio pápa, *a
kĂşria reformjĂĄ*val kapcsolatos kĂŠrdĂŠsekre vĂĄlaszolva Ă­gy fogalmazott:
„Sokan például azt gondolják, hogy a változások és reformok rövid időn
belül bekövetkezhetnek. Én abban hiszek, hogy mindig időre van szükség,
hogy megteremtsük egy valódi és hatékony változás feltételeit. És ez a
[lelkek] megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs[ĂŠnek] ideje. NĂŠha azonban a megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs
mégis arra sarkall, hogy azonnal megtegyük azt, amit eleinte csak később
akartunk. Ez történt velem is ezekben a hónapokban.”

*Ferenc pĂĄpĂĄnak Ă­gy tovĂĄbbra is nagy bĂślcsessĂŠgre van szĂźksĂŠge az esedĂŠkes
döntések meghozatalához, főként pedig eleven figyelemre a Szentlélek
indĂ­tĂĄsainak kĂśvetĂŠsĂŠhez*.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150314/f8ff2460/attachment.html