[Grem] tansgttel

Rita Kunsay-Sipos ritakunsay at gmail.com
2015. Jn. 24., Sze, 23:11:32 CEST 

*A Szűzanya rózsafüzére fegyver és gyógyszer*



*A Szeretetlánggal néhány éve ismerkedtem meg. Már imádkoztam egy ideje
ennek a lelkiségnek a tagjaival, de csak egy imaforma volt a többi között,
egészen addig, amikor a szeretetláng rózsafüzér által a számomra is az
eddigi legmegindítóbb, átütő imameghallgatásban volt részem mindössze alig
15 perc alatt ami életmentése volt a Szűzanyának, fantasztikus volt!*



2007. október 13-án a fatimai templomban voltam Soroksáron és részt vettem
az imádságban sok mély fájdalomtól vergődve. Imádkoztam és nagyon kértem
valamit, amit pár órával később legnagyobb meglepetésemre meg is kaptam, de
nem tudtam vele mit kezdeni és elszúrtam. Nagyon bosszantott és teljesen
kétségbeestem tőle, hogy milyen nyomorult vagyok és nagy szomorúság,
kétség, világvége, önsajnálat, düh, bűntudat, mi lett volna, ha... és
öngyilkossági gondolatok mardostak, úgy éreztem mindez a nyakamban ül és
nagyon nehéz terhet cipelek, ami húz lefelé. Próbáltam imádkozni, de nem
ment, talán csak annyit bírtam kinyögni, hogy Szűzanya ments meg, segíts!
(de ez csak döntés volt, érzelem nem volt benne, mert az nagyon sötét volt,
nemcsak bennem, hanem körülöttem is). Az Andrássy úton gyalogoltam az
Oktogon felé, (vonszoltam magam) hátha kijárom magamból ezt a benső
szívszorítást (ez délután volt) és a Vörösmarty utca magasságában jobb kéz
felől egy kocsma közelében egy aládúcolt ház előtt éktelen artikulálatlan
ordításra lettem figyelmes. Éreztem, hogy oda kell mennem, és elindultam a
hang irányába. Érdekes látvány fogadott. Egy nő ordított, egészen
különleges pózban. Fejjel lefelé, mint aki pucsít, az arca a földön, a
feneke az égnek, mintha ülne valaki a fején. Nem bírta felemelni onnan a
fejét, a szeme, illetve a tekintete, amennyit láttam belőle elég sötét
volt. Egy másik nő, járókelő guggolt mellette és mondogatta, hogy nyugodjon
meg, de az csak üvöltött, káromkodott, szidta a pasiját, a gyerekét,
mindenkit, arról kiabált, hogy öngyilkos lesz(!) Kezdtem megérteni, hogy az
előbbi gondolataim nem annyira rólam szóltak, és éreztem, hogy dolgom van
itt. Kérdeztem mi történt, a guggoló nő elmondta, hogy a zebráról húzta ide
ezt a nőt, mert lefeküdt az úttestre, hogy öngyikos lesz. Nagyon kedvesen,
halkan beszélt hozzá, látszott, hogy profi segítő. Én kissé hátrébb léptem,
nem mozdultam onnan, akkor már tudtam, hogy gyorsan kell cselekedni,
magamban a Szűzanyát kezdtem hívni, hogy jöjjön és csináljon valamit és
persze Jézust. Űztem ezerrel Jézus nevében a Gonoszt, akiről valahogy
ráébredtem, hogy a nő fején ül (szerencsére nem láttam). Éreztem, hogy
nincs idő a sima rózsafüzérre de melyik a leghatékonyabb és leggyorsabb...
és eszembe jutott a Szeretetláng rózsafüzér és belekezdtem. Közben többen
odajöttek bámészkodni. A szelektív figyelmem a rádiózás évei alatt,
különösen az élőműsor készítés miatt olyan fokúra kifinomult, hogy tudok
egyszerre több felé figyelni, így beszélgettem is egy pár szót az
emeberekkel, de közben megállás nélkül imádkoztam. És egy csodálatos
imameghallgatásnak a tanúja lehettem: az 5 tized kb. 10-15 perc alatt
elmondható, és az első tizedben a nő elhalkult, a második tizedben már
csendben volt, fel tudta emelni az arcát a földről, a harmadik tizedben már
felegyenesedett, a negyedik tizedben már törökülésben ült és az ötödik
tizedben már guggolt, nevetett és arról beszélgettek, hogy hogyan lehet
megoldást találni erre a helyzetre, milyen lehetőségek vannak, hol és kitől
és milyen segítséget kérjen. :) Fantasztikus volt! Határtalan és
leírhatatlan volt az örömöm! Nagy lelki békém lett és még a nap is
kisütött. Éreztem, hogy már nincs itt rám szükség és mivel amúgy is hátrébb
álltam, indulni készültem, de azért odaköszöntem a guggoló nőnek és a
megszabadítottnak is. És akkor egy olyan visszajelzést kaptam arról, hogy a
Szűzanya jelen volt, amit soha nem felejtek el: a megszabadított nő rám
nézett, a szemei (!) döbbenetesek voltak, mosolygott, de a szemeivel is,
aminek különös fénye volt. Nem láttam a szemgolyóját, csak mintha gyémántok
csillogtak volna a szeme helyén, kristálytiszta világoskék drágakövek.
Megértettem, hogy a vakság, amit a Sátán okozott, abból szabadult fel és ez
a világos színű csillogás, ez a kék lobogás, az ami a szemében van, ez a
Szeretetláng! Ilyet még életemben nem láttam! Guggolt és két kézzel nyúlt
felém, mint egy kisgyerek, megragadta a karomat és mint aki a halálból jött
vissza (onnan jött!) magához húzott és mint a kisgyerek az édesanyjának,
aki nem hagyta el, adott két nagy puszit és úgy szorított, mint aki soha
nem akar elengedni. A guggoló nő megdöbbent, hiszen ő volt, aki jogosan
gondolta, hogy visszahozta ezt a nőt (egyébként rágondolva is imádkoztam
közben) a halálból, én meg tudtam, hogy ez az ölelés a Szűzanyának szólt és
valószínűleg Őt láthatta ez a megmenekült fiatalasszony. (Gondolom a
Szűzanya ott állt mellettem, miután Hozzá imádkoztam. Itt kezdett világossá
válni, hogy milyen fontos, hogy kire figyelünk, kit engedünk be a
gondolatainkba! Ha a Szűzanyára figyelünk az általa kért imákkal, Ő
Jézushoz vezet minket, aki ezáltal szintén jelen van és azért is akiért
imádkozunk és aki imádkozik azt is szabadítja!) Beszéltünk két szót,
megköszönt nekem mindent (!) pedig én egy szóval sem mondtam neki, hogy mit
csináltam, csak ezután azt, hogy az Isten és a Szűzanya nagyon szereti, és
hogy ő adott nekem nagyon sokat (hiszen én is megmenekültem). Hatalmas
örömmel a szívemben, ujjongva, hálát adva és dicsőítve az Urat és a
Szűzanyának örülve jöttem el.

*Cs. Szabó Dóra*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150624/8c23d134/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl