[Grem] Lovas I: Ki akar háborút? / USA - Oroszország

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jún. 21., V, 09:14:31 CEST


Lovas IstvĂĄn: Ki akar hĂĄborĂșt? Az amerikai Pew Research felmĂ©rĂ©se szerint a
nĂ©metek ötvenhĂĄrom szĂĄzalĂ©ka mĂ©g egy vĂ©dekezƑ hĂĄborĂșt is elutasĂ­tana.

Lovas IstvĂĄn
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=196>
– 2015.06.19. 06:20

http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506

*Az amerikai hadĂŒgyminisztĂ©rium mĂłdszeresen hergeli EurĂłpa nĂ©peit, Ă©s olyan
hangulatot gerjeszt*, amelyben az EgyesĂŒlt Államok legvadabb hĂĄborĂșs
lĂ©pĂ©sei is termĂ©szetes „vĂ©dekezĂ©snek” tƱnhetnek OroszorszĂĄg ellen.

A USA Today nevƱ amerikai napilap szerdai szĂĄmĂĄnak Ă©rtesĂŒlĂ©se szerint a
Pentagon megbĂ­zott egy titokban dolgozĂł csoportot azutĂĄn, hogy Washington
agresszĂ­vebb politikĂĄra hatĂĄrozta el magĂĄt UkrajnĂĄval, EurĂłpĂĄval, a
Közel-Kelettel és Ázsiåval szemben. A megbízott egység, a CEPA (Európai
Politikai ElemzĂ©sek Központja) feladata az, hogy tanulmĂĄnyozza „a dinamikĂĄt
az amerikai szövetsĂ©gi rendszer elmozdulĂĄsĂĄban”.
A lap nem tudta megszĂłlaltatni a munkacsoport egyetlen tagjĂĄt sem, de
tényként írja le, hogy annak törekvése segíteni *a Pentagon célkitƱzését,
amely felhagyna a „stratĂ©giai tĂŒrelemmel”, Ă©s helyette vĂ©delmi egysĂ©geket
vinne minĂ©l közelebb az orosz hatĂĄrhoz, elsƑsorban a feltĂ©tlen Amerika-hƱ
LengyelorszĂĄg, LitvĂĄnia, ÉsztorszĂĄg Ă©s LettorszĂĄg kormĂĄnyai-val szoros
egyĂŒttmƱködĂ©sre Ă©pĂ­tve.*

A jelek szerint a hadĂŒgyminisztĂ©rium – Ă©s a CEPA – aktĂ­v munkĂĄjĂĄnak mĂĄris
megvan az eredmĂ©nye. A New York Times a mĂșlt szombati szĂĄmĂĄban adta hĂ­rĂŒl,
hogy *„OroszorszĂĄg lehetsĂ©ges eurĂłpai agressziĂłja elrettentĂ©sĂ©re” a
Pentagon azon gondolkodik, hogy ötezer amerikai katona szåmåra tankokat és
egyĂ©b nehĂ©zfegyvereket helyezzen el tĂ©rsĂ©gĂŒnkben. *

*A felsorolt fegyverzetbefogadó orszågok között szerepel Magyarorszåg is. A
dolog minden bizonnyal több mint tĂ©pelƑdĂ©s.* A lap ĂĄltal idĂ©zett egyik volt
NATO-fƑparancsnok szerint „igen jelentƑs politikai elmozdulásról van szó”.
A hadĂŒgy javaslatĂĄt mĂ©g jĂłvĂĄ kell hagynia Ashton B. Carter
hadĂŒgyminiszternek Ă©s a FehĂ©r HĂĄznak.

A fegyverzetkihelyezĂ©srƑl korĂĄbban mĂĄr volt szĂł, de nem kerĂŒlt rĂĄ sor, mert
azt a Kreml a NATO Ă©s OroszorszĂĄg között 1997-ben alĂĄĂ­rt egyĂŒttmƱködĂ©si
szerzƑdĂ©s szelleme megsĂ©rtĂ©sĂ©nek tekintette volna. E szerzƑdĂ©s kimondja,
hogy „a NATO Ă©s OroszorszĂĄg nem tekinti egymĂĄst ellenfĂ©lnek”.
A New York Timesban volt annyi tisztessĂ©g, hogy cikkĂ©t – minden kommentĂĄr
nĂ©lkĂŒl – Putyin orosz elnök nĂ©hĂĄny nappal korĂĄbban adott interjĂșjĂĄnak
ezekkel a mondataival zĂĄrta: „Csak egy ƑrĂŒlt – Ă©s az is csak ĂĄlmĂĄban –
kĂ©pzeli el, hogy OroszorszĂĄg hirtelen megtĂĄmadnĂĄ a NATO-t”.

A vezetƑ lap ezzel mintegy leƑrĂŒltezte a Pentagont.

Csakhogy ma minden, de legalĂĄbbis minden mĂĄsodik bokor az ƑrĂŒlteknek terem.
A lengyel és a litvån kormåny nagy buzgón azonnal megkezdte a hivatalos
tĂĄrgyalĂĄsokat az amerikai fegyverek terĂŒletĂŒkön valĂł tĂĄrolĂĄsĂĄrĂłl. Az
Oroszorszågtól való rettegés jegyében a balti térségben mår meg is
tartottĂĄk a Baltops 2015 amerikai hadgyakorlatot. Ilyen nĂ©ven a hideghĂĄborĂș
közepĂ©tƑl rendeztek harci manƑvereket. És mĂ©g jĂșniusban megtartjĂĄk a
SzövetsĂ©gi Pajzs nevƱ hadgyakorlat-sorozatot is, huszonkĂ©t orszĂĄgbĂłl Ă©rkezƑ
tizenötezer katona rĂ©szvĂ©telĂ©vel. A tĂ©rhelyĂŒl szolgĂĄlĂł Balti-tengeren az
akcióban ötven hadihajó és tengeralattjåró, valamint tizenhét orszåg
félszåz katonai gépe is részt vesz.* Vajon mi lenne a nyugati politikusok
Ă©s a fƑsodratĂș sajtĂł reagĂĄlĂĄsa, ha OroszorszĂĄg hasonlĂł hadgyakorlatokat
hajtana vĂ©gre FehĂ©roroszorszĂĄgban, a NATO hatĂĄrainak tƑszomszĂ©dsĂĄgĂĄban?*

*MeglepƑ, de mindezen fenyegetĂ©sre Ă©s tĂ©nyleges katonai lĂ©pĂ©sekre az orosz
kormåny ellenlépésekkel mert reagålni. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy
mĂ©g az idĂ©n negyven Ășj, atomtöltettel ellĂĄthatĂł interkontinentĂĄlis
ballisztikus rakĂ©tĂĄt ĂĄllĂ­tanak fel, amelyek „alkalmasak a legkorszerƱbb
vĂ©delmek ĂĄttörĂ©sĂ©re is”. Majd megĂ­gĂ©rte, hogy kormĂĄnya nagyon figyelni fog
az orszĂĄga ellen irĂĄnyulĂł, hatalmas katonai ĂșjrafegyverkezĂ©si programra. *

*Amire Jens Stoltenberg NATO-fƑtitkĂĄr nem azzal vĂĄlaszolt, hogy „mĂ©g
ĂĄtgondoljuk, fokozzuk-e a hĂĄborĂș kirobbantĂĄsĂĄnak veszĂ©lyĂ©t”, hanem azzal,
hogy Putyin szavai „igazsĂĄgtalanok, alĂĄĂĄssĂĄk a stabilitĂĄst, Ă©s veszĂ©lyesek”
Ă©s hogy kĂŒlönben is „kardcsörtetƑ”*. Ez a szöveg nagyjĂĄbĂłl abba az
eszement, de a nyugati establishment åltal szolgai bégetéssel ismételgetett
kategĂłriĂĄba tartozik, amely szerint IrĂĄn (nem lĂ©tezƑ) atomfegyverei nemcsak
(a nĂ©gyszĂĄz nukleĂĄris atomtöltet birtokĂĄban lĂ©vƑ) Izrael, hanem az egĂ©sz
nyugati vilĂĄg lĂ©tĂ©t fenyegetik. Hogyne. *És a hĂł szĂ­ne zöld.*

A balti orszågok és Lengyelorszåg az oroszoktól való, történelmileg
megalapozott fĂ©lelmĂŒkkel is indokoljĂĄk az egyre nagyobb Ă©s mind
provokatívabb fegyverkezést. Az oroszok pedig képesek megemlíteni, hogy
nekik is vannak törtĂ©nelmi fĂ©lelmeik, Ă©s emlĂ©keik esetekrƑl, amelyek több
tĂ­zmilliĂł orosz halĂĄlĂĄval vĂ©gzƑdtek.
E veszĂ©lyes tragikomĂ©diĂĄban Nyugaton olykor kicsĂșsznak illetĂ©kesek szĂĄjĂĄbĂłl
vigyĂĄzatlan mondatok is. Mint a NATO egyik szĂłvivƑjĂ©bƑl, aki hĂ©tfƑn
elhatĂĄrolĂłdott az amerikai hadsereg terveitƑl, Ă©s azt kizĂĄrĂłlagosan
washingtoni indĂ­ttatĂĄsĂșnak nevezte.

De erƑsödik a mĂĄr nem a hideghĂĄborĂș, hanem az igazi hĂĄborĂș felĂ© hajtĂł
amerikai politika elleni tiltakozås Olaszorszågban és Franciaorszågban is.
A nép között és a politikusok sorai-ban egyarånt. Francois Fillon koråbbi
jobboldali francia miniszterelnök egy interjĂșban azzal vĂĄdolta a FehĂ©r
HĂĄzat, hogy az „keresztes hĂĄborĂșba” rĂĄngatja EurĂłpĂĄt OroszorszĂĄg ellen.

*Az amerikai Pew Research kutatóközpont európai felmérése szerint a németek
ötvenhĂĄrom szĂĄzalĂ©ka mĂ©g egy vĂ©dekezƑ hĂĄborĂșt is elutasĂ­tana OroszorszĂĄggal
szemben,* akår egy NATO-tagållam megvédése érdekében is, és* harmincnyolc
szåzalékuk gondolja csak, hogy Putyinék veszélyesek lennének* bårmely, az
orosz hatĂĄrok mentĂ©n fekvƑ NATO-tagĂĄllamra.

Talån nem teljesen alaptalan az sem, hogy az orosz elnök a nyugati
nyugtatĂĄsra, amely szerint nem kell fĂ©lni – „ígĂ©rjĂŒk, semmi nem fog
törtĂ©nni” –, azzal felelt, hogy „ez gyermekded. GaranciĂĄkra Ă©s komoly
megĂĄllapodĂĄsokra van szĂŒksĂ©g a biztonsĂĄgi szfĂ©rĂĄban”.

*Úgy lĂĄtszik, AmerikĂĄt ismĂ©t a neokon szellem uralta el. Minden problĂ©mĂĄra
az ellenséggyårtås, a rettegés manipulatív felkeltése, a låzadók pénzelése
Ă©s felfegyverzĂ©se, a nagy ĂŒtemƱ fegyverkezĂ©s, majd a közvetlen vagy
mĂĄsokkal viseltetett hĂĄborĂș a soros gyĂłgyĂ­r, mint Irakban, AfganisztĂĄnban,
Libanonban, PalesztinĂĄban, LĂ­biĂĄban vagy Jemenben. *

Az amerikai atomtudĂłsok nem is olyan rĂ©gen „vilĂĄgvĂ©ge” ĂłrĂĄjukon a mutatĂłt
hĂĄrom perccel Ă©jfĂ©l elƑttre ĂĄllĂ­tottĂĄk. Ideje a mutatĂłt mĂ©g egy perccel
12-höz közelíteni.
- See more at:
http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506#sthash.hkCUm7ug.dpuf
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150621/fc979c5d/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról