<div dir="ltr"><div style id="stcpDiv"><h1><span class="">Lovas István</span>: Ki akar háborút?</h1>
<h2>Az amerikai Pew Research felmérése szerint a németek ötvenhárom százaléka még egy védekező háborút is elutasítana.</h2>
<p class="">
<a href="http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=196">Lovas István</a> – 2015.06.19. 06:20 <a class=""></a></p>
<p><a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506">http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506</a><br></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az amerikai hadügyminisztérium módszeresen hergeli Európa
népeit, és olyan hangulatot gerjeszt</b></span>, amelyben az Egyesült Államok
legvadabb háborús lépései is természetes „védekezésnek” tűnhetnek
Oroszország ellen.<br><br>A USA Today nevű amerikai napilap szerdai
számának értesülése szerint a Pentagon megbízott egy titokban dolgozó
csoportot azután, hogy Washington agresszívebb politikára határozta el
magát Ukrajnával, Európával, a Közel-Kelettel és Ázsiával szemben. A
megbízott egység, a CEPA (Európai Politikai Elemzések Központja)
feladata az, hogy tanulmányozza „a dinamikát az amerikai szövetségi
rendszer elmozdulásában”. <br>A lap nem tudta megszólaltatni a
munkacsoport egyetlen tagját sem, de tényként írja le, hogy annak
törekvése segíteni <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Pentagon célkitűzését, amely felhagyna a
„stratégiai türelemmel”, és helyette védelmi egységeket vinne minél
közelebb az orosz határhoz, elsősorban a feltétlen Amerika-hű
Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország kormányai-val szoros
együttműködésre építve.</b></span><br><br>A jelek szerint a hadügyminisztérium – és
a CEPA – aktív munkájának máris megvan az eredménye. A New York Times a
múlt szombati számában adta hírül, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„Oroszország lehetséges európai
agressziója elrettentésére” a Pentagon azon gondolkodik, hogy ötezer
amerikai katona számára tankokat és egyéb nehézfegyvereket helyezzen el
térségünkben. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A felsorolt fegyverzetbefogadó országok között
szerepel Magyarország is. A dolog minden bizonnyal több mint tépelődés.</b></span> A
lap által idézett egyik volt NATO-főparancsnok szerint „igen jelentős
politikai elmozdulásról van szó”. A hadügy javaslatát még jóvá kell
hagynia Ashton B. Carter hadügyminiszternek és a Fehér Háznak.<br><br>A
fegyverzetkihelyezésről korábban már volt szó, de nem került rá sor,
mert azt a Kreml a NATO és Oroszország között 1997-ben aláírt
együttműködési szerződés szelleme megsértésének tekintette volna. E
szerződés kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást
ellenfélnek”.<br>A New York Timesban volt annyi tisztesség, hogy cikkét –
minden kommentár nélkül – Putyin orosz elnök néhány nappal korábban
adott interjújának ezekkel a mondataival zárta: „Csak egy őrült – és az
is csak álmában – képzeli el, hogy Oroszország hirtelen megtámadná a
NATO-t”.<br><br>A vezető lap ezzel mintegy leőrültezte a Pentagont.<br><br>Csakhogy
ma minden, de legalábbis minden második bokor az őrülteknek terem. A
lengyel és a litván kormány nagy buzgón azonnal megkezdte a hivatalos
tárgyalásokat az amerikai fegyverek területükön való tárolásáról. Az
Oroszországtól való rettegés jegyében a balti térségben már meg is
tartották a Baltops 2015 amerikai hadgyakorlatot. Ilyen néven a
hidegháború közepétől rendeztek harci manővereket. És még júniusban
megtartják a Szövetségi Pajzs nevű hadgyakorlat-sorozatot is, huszonkét
országból érkező tizenötezer katona részvételével. A térhelyül szolgáló
Balti-tengeren az akcióban ötven hadihajó és tengeralattjáró, valamint
tizenhét ország félszáz katonai gépe is részt vesz.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Vajon mi lenne a
nyugati politikusok és a fősodratú sajtó reagálása, ha Oroszország
hasonló hadgyakorlatokat hajtana végre Fehéroroszországban, a NATO
határainak tőszomszédságában?</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Meglepő, de mindezen fenyegetésre
és tényleges katonai lépésekre az orosz kormány ellenlépésekkel mert
reagálni. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy még az idén negyven új,
atomtöltettel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát
állítanak fel, amelyek „alkalmasak a legkorszerűbb védelmek áttörésére
is”. Majd megígérte, hogy kormánya nagyon figyelni fog az országa ellen
irányuló, hatalmas katonai újrafegyverkezési programra. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amire
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem azzal válaszolt, hogy „még
átgondoljuk, fokozzuk-e a háború kirobbantásának veszélyét”, hanem
azzal, hogy Putyin szavai „igazságtalanok, aláássák a stabilitást, és
veszélyesek” és hogy különben is „kardcsörtető”</b></span>. Ez a szöveg nagyjából
abba az eszement, de a nyugati establishment által szolgai bégetéssel
ismételgetett kategóriába tartozik, amely szerint Irán (nem létező)
atomfegyverei nemcsak (a négyszáz nukleáris atomtöltet birtokában lévő)
Izrael, hanem az egész nyugati világ létét fenyegetik. Hogyne. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>És a hó
színe zöld.</b></span><br><br>A balti országok és Lengyelország az oroszoktól való,
történelmileg megalapozott félelmükkel is indokolják az egyre nagyobb
és mind provokatívabb fegyverkezést. Az oroszok pedig képesek
megemlíteni, hogy nekik is vannak történelmi félelmeik, és emlékeik
esetekről, amelyek több tízmillió orosz halálával végződtek.<br>E
veszélyes tragikomédiában Nyugaton olykor kicsúsznak illetékesek
szájából vigyázatlan mondatok is. Mint a NATO egyik szóvivőjéből, aki
hétfőn elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől, és azt
kizárólagosan washingtoni indíttatásúnak nevezte.<br><br>De erősödik a
már nem a hidegháború, hanem az igazi háború felé hajtó amerikai
politika elleni tiltakozás Olaszországban és Franciaországban is. A nép
között és a politikusok sorai-ban egyaránt. Francois Fillon korábbi
jobboldali francia miniszterelnök egy interjúban azzal vádolta a Fehér
Házat, hogy az „keresztes háborúba” rángatja Európát Oroszország ellen. <br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><br>Az
amerikai Pew Research kutatóközpont európai felmérése szerint a németek
ötvenhárom százaléka még egy védekező háborút is elutasítana
Oroszországgal szemben,</b></span> akár egy NATO-tagállam megvédése érdekében is,
és<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> harmincnyolc százalékuk gondolja csak, hogy Putyinék veszélyesek
lennének</b></span> bármely, az orosz határok mentén fekvő NATO-tagállamra.<br><br>Talán
nem teljesen alaptalan az sem, hogy az orosz elnök a nyugati
nyugtatásra, amely szerint nem kell félni – „ígérjük, semmi nem fog
történni” –, azzal felelt, hogy „ez gyermekded. Garanciákra és komoly
megállapodásokra van szükség a biztonsági szférában”.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Úgy látszik, Amerikát ismét a neokon szellem uralta el. Minden
problémára az ellenséggyártás, a rettegés manipulatív felkeltése, a
lázadók pénzelése és felfegyverzése, a nagy ütemű fegyverkezés, majd a
közvetlen vagy másokkal viseltetett háború a soros gyógyír, mint
Irakban, Afganisztánban, Libanonban, Palesztinában, Líbiában vagy
Jemenben. </b></span><br><br>Az amerikai atomtudósok nem is olyan régen „világvége”
órájukon a mutatót három perccel éjfél előttre állították. Ideje a
mutatót még egy perccel 12-höz közelíteni.</p> - See more at:
<a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506#sthash.hkCUm7ug.dpuf">http://magyarhirlap.hu/cikk/28212/Ki_akar_haborut?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506#sthash.hkCUm7ug.dpuf</a></div></div>