[Grem] .. - azt nem kéne feledni...

Rita Kunsay-Sipos ritakunsay at gmail.com
2015. Jún. 19., P, 15:04:13 CEST 

--------
 Körmendy Zsuzsának a múlt héten jelent meg
a Magyar Nemzetben ez a cikke.
Címe: A pázmányos diákok helytálltak az egyetem szellemiségéért...
 ------------------------------

 Diktátumokkal szemben
A pázmányos diákok helytálltak az egyetem szellemiségéért

Körmendy Zsuzsanna
Sok szó esik a diákok szabad véleménynyilvánításának fontosságáról. Arról,
hogy milyen lényeges az egyetemeken a demokrácia. A ballib média különösen
akkor szeret bőségesen teret adni a hallgatói kifogásoknak,
észrevételeknek, ha azok már nem is az egyetem vezetését bírálják, hanem a
tárca, és különösképpen, ha a kormány ellen fordulnak – amennyiben a
kormány jobboldali. Akkor a tévékamerák elé állhatnak lelkesen csivitelő
potenciális Ulrike Meinhofok, dörgedelmes ifjú Cohn-Benditek vagy éppen Jan
Palachok: az igazság vértanúi és sírásói huszonévesen még egyforma esélyt
kapnak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen semmi különleges nem történt, csak az,
amire állítólag mindenki vágyik: a diákok rendkívül kulturáltan kifejezték
véleményüket egy általuk fölöslegesnek érzett új tantárgy bevezetéséről.
Levelüket megcímezték az egyetem rektorának, illetve a vezetőségnek, és
ezzel a maguk részéről megtették, amit szükségesnek éreztek. Számos
ismerősömtől tudom, mennyire respektálják a pázmányos diákokat, akik nem
hőbörögve, tanítási órákat ellehetetlenítve, hanem értelmes, átgondolt
érvekkel szegültek szembe egy rossz döntéssel. A hallgatók azokat
szólították meg erős kritikával, akiktől tanulmányaik, közvetve tehát
sorsuk, előmenetelük függ, itt tehát volt kockázat. Azt is mondhatnánk,
megtették azt, amit helyettük másnak, másoknak kellett volna megtenni, s
amely folyamatot mások, nagyobb jogkörrel, s még időben mérlegelve,
átgondolva pozitív és negatív hozadékokat, leállíthattak volna. S akkor a
nyilvánvalóan aktuálpolitikailag túlterhelt ötlet egy új tantárgy, „A
holokauszt emlékezete” bevezetéséről nem torkollt volna döntésbe. Ki kell
mondanunk, hogy a Pázmányon a diákok voltak azok, akik felelősen
gondolkodtak, akik erősebb és mélyebb indíttatással képviselték az egyetem
szellemét és hagyományait. És okosabb kompromisszumra tettek javaslatot,
mint az (ok) a testület (ek), amely (ek) nek tagjai feltehetően
meghányták-vetették a témát, majd hoztak egy PC döntést. Az egyetem azonban
nem a PC világa, annál sokkalta följebb kell lennie. Nem a politikai
helyezkedések és a közvetlen érdekérvényesítések világa. Ideális esetben
legalábbis nem az. De mivel egyetem, nem célozhatunk meg mást, kevesebbet,
mint egy ideális esetet.
„Úgy gondoljuk, hogy egyetemünk szellemiségét nagymértékben meghatározza a
keresztény vallás és kultúra. Viszont a tantárgy témaköre nem a vallásra
fókuszál (mint ahogy joggal tenné ezt egy esetleges zsidó, illetve más
vallásokat bemutató hitéleti óra bevezetése), hanem olyan politikai
állásfoglalást rejt magában, amellyel többségünk nem kíván azonosulni
semmilyen formában” – olvashatjuk a diákok levelében, amelyet a rektornak,
illetve az egyetem vezetőségének írtak. Ebből a kitételből látszik, hogy
elsődlegesen a hagyományból, a szellemiségből indultak ki, hogy
meghatározzák, mit nem akarnak. De rögtön utána értelmes
kompromisszumkészségükről is tanúságot tesznek, s elárulják, mit tartottak
volna elképzelhetőnek: „mi célszerűbbnek érezzük egy Népirtások az emberi
történelemben, vagy Népirtások a XX. században nevű óra bevezetését,
melyben egyenlő arányban jelennek meg a különböző nemzetek és (vallási,
etnikai) kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről szóló
tananyagok – hiszen a keresztény szellemiség az egyenlőség és tisztesség
nevében ezt követelné meg. A tárgy ezzel érzékeltetné minden emberi élet
értékét, így minden népirtás egységes és egyenlő mértékű elutasítását.”
Nincs ebben a levélben tehát semmi kócosság, meggondolatlanság, sőt, az a
kínos érzésünk van, hogy ezek a diákok az adott kérdéskörről sokkal
felelősségteljesebben és érettebben gondolkodnak, mint akiknek levelüket
címezték, úgyhogy a szerepek itt szinte megcserélődtek.
Szót kell ejtenünk viszont egy olyan morális mozzanatról, amely mellett nem
mehetünk el. A tárgy bevezetésével párhuzamos burkolt vádról van szó, ami,
mint a hallgatók leveléből kiderül, nem is volt annyira burkolt: „A
hallgatók egy részét érzékenyen érinti az a kijelentés, mely szerint Ön az
óra bevezetését a fokozódó antiszemitizmus miatt tartaná indokoltnak,
hiszen egyetemünk hallgatóira nézve ez olyan, mintha antiszemitizmussal
vádolnák őket és családjaikat. Ezt a pejoratív feltételezést a lehető
leghatározottabban visszautasítjuk.”
Lássunk tisztán: a rektor, amikor a tananyagában izraeli professzorok által
összeállított holokauszt-oktatást le akarta nyomni a katolikus egyetem
diákjainak torkán, valójában szélsőséges liberális előítéleteket igazolt.
Vásárhelyi Mária szociológus jó néhány évvel ezelőtt – munkásságából
következtethetően előre eldöntött megbélyegzési szándékkal – felmérte a
magyar felsőoktatási intézményekben tanuló diákok rasszizmus- és
antiszemitizmus-szintjét, majd rendkívüli elégedettséggel kimutatta
feltételezéseit: a tanárnak tanuló magyar diák rasszista. Ezt igazolta most
a rektor, midőn úgy döntött, egy katolikus egyetemen szükség van arra, hogy
a holokauszt ügyében minden diák miheztartás végett politikailag korrekten
gondolkodjon. (Vajon a XX. századi történelemnek az egyetemen folyó
oktatását, benne a holokauszttal, nem tartotta megfelelőnek?) A rektornak
az lett volna a dolga, hogy az egyetem szellemiségét őrizze, magasrendű
spirituális értékeket képviseljen. A hallgatókkal való konzultáció helyett
valójában sanda támadásoknak tette ki joggal tiltakozó diákjait, akik
véleményük határozott megfogalmazásával bizony vásárra vitték a bőrüket.
Ezt a rektor vagy nem tudta, vagy nem érdekelte őt – nem tudom, melyik
verziĂł a kĂ­nosabb.
A gépezetbe homokszem került. A szabad, felelős véleménynyilvánítás
homokszeme. Nem mindenki szeret hajlongani sulykolt diktátumok és erős
akarat előtt. Most kellene visszavonni a hibás elhatározást. Most kellene a
rektornak önkritikát gyakorolnia, amiért nem az egyetem szellemisége, és
nem a diákság legértelmesebbjeinek egyetértése volt fontos számára. Hogy
valójában mi volt fontos, arról fogalmat alkotni nem túl nehéz; maradjunk
annyiban, hogy azoknak a végeláthatatlanul hosszú sorát gyarapította, akik
kevésbé a szuverén, inkább az igazodó típusú gondolkodásban jeleskednek.
Mindenesetre ha átgondolatlan és antidemokratikus döntése miatt a rektornak
nem kell felelnie, akkor én nem jobboldali konzervatív kormány irányítása
alatt lévő országban élek.
A hallgatói önkormányzatokról a Felvi.hu-n – nyilván a felvételizőknek
tájékoztatásul és kedvcsinálónak – ezt olvashatjuk: „hidat építenek a
diákok és az oktatók, az iskola vezetése között”, képviselőik részt vesznek
a különböző egyetemi bizottságokban. A pázmányos diákok által írt levél
ötödik pontja viszont így szól: „Kellemetlennek érezzük, hogy ez a
(fentiekben jelzett módon) többszörösen terhelt téma, látszólag a hallgatók
feje felett, külföldi »közreműködés« hatására valósult meg. Olyan
hirtelenséggel az iskolai tanév végén, hogy erre a hallgatóság szinte
reagálni sem tudott. A vezetőség semmilyen formában nem egyeztetett az
egyetem hallgatóságával, sem az oktatókkal”.
Pedig ezekkel a diákokkal érdemes lett volna beszélgetni. Sok kínos
következménynek vette volna elejét a katolikus egyetem. Erővel szemben
gyengének lenni a gyengék kiváltsága. A járom, ha díszes is, járom. Nem
kötelező meghajolni az erőszakos akarat előtt, inkább egy még erősebb
akaratot kell növeszteni magunkban, és akkor nem hajlunk meg.

 ------------------------------
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150619/832b9e79/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról