[Grem] integrci - szegregci /Huszr telep, romagy

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jn. 4., Cs, 21:21:40 CEST 

Sajtófórum a szegregációról – lehet jó lélekkel közeledni a problémához
2015. június 4. csütörtök 11:20
http://magyarkurir.hu/hirek/sajtoforum-szegregaciorol-lehet-jo-lelekkel-kozeledni-problemahoz
Június 3-án, szerdán a budapesti Café Pióban beszélgetést tartottak a
szegregáció kérdéséről a Huszár-telepi görögkatolikus iskola kapcsán Kocsis
Fülöp érsek-metropolita, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és
Hofher József jezsuita részvételével.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9285.jpg>
*KÉPGALÉRIA –Klikk a képre!*

György László, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, a társadalmi
felzárkózás gazdaságpolitikai aspektusaival foglalkozó kutató vezette a
Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által szervezett sajtófórumot,
amelynek már a címe – *Legalizált szegregáció!? Romagettó vagy
romaparadicsom Nyíregyházán? A jó példa is lehet rossz?* – is elárulta,
hogy nehezen megválaszolható kérdésekre keres válaszokat. A beszélgetés
kiindulópontja *a Kúria áprilisi döntése* volt, amely *szerint a
nyíregyházi Huszár-telepi iskola nem folytat szegregációt.*

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9283.jpg>

*Kocsis Fülöp metropolita*, a Huszár-telepi iskolát fenntartó Hajdúdorogi
Metropólia érseke *az Üdvözlégy elimádkozásával kezdte *a beszélgetést: *„Akkor
vagyok nyugodt, ha a Szűzanya is segít” – tette hozzá*. Ezt követően
kereste a választ arra a nehéz kérdésre, hogy hol a határ a felzárkóztató
és a hátrányos elkülönítés között.* Elmondta, hogy a Huszár-telepi gyerekek
nincsenek elkülönítve, többségük más iskolába jár.* Ő maga *amikor
elkezdett a roma emberekkel foglalkozni, nem gondolkozott integrációs
kérdéseken, csupán folytatta elődei lelkipásztori munkáját.* Sokszor
találkozott cigány emberekkel, megtalálta velük a hangot, és büszke rá,
hogy szeretik. *Hosszú ideje kapcsolatban vannak a Huszár-teleppel,
kispapok végeztek ott utcai pasztorációt.* Sója Miklós hetven évvel
ezelőtti hodászi példáját követve keresték a módját, hogyan tudják
megszólítani az ott élő embereket. Működött, és mára az iskola is szép
eredményeket mutat fel. Foglalkoznak az integráció kérdésével, a gyerekeket
rendszeresen viszik a másik iskola uszodájába, programokat szerveznek,
amelyek lehetőséget adnak a találkozásra.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9303.jpg>

*Hofher József jezsuita*, a Jezsuita Roma Szakkollégium korábbi
lelkivezetője, a Párbeszéd Házában működő Cigánypasztorációs Műhely
házigazdája ellentétes álláspontot képviselt. *Szerinte a jogvédők az ellen
léptek fel, hogy az alapítók szándékától függetlenül, spontán módon
szegregátummá lett az iskola.* Csobánka példáját idézte fel, ahol hasonló
jelenség történt: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányának
növekedésével egyre csökkent az iskola nívója, mígnem *csak azok a gyerekek
maradtak ott, akik nem tudtak másik intézménybe menni. Ilyen helyzetből
aztán csak segítséggel lehet kijutni, és ez nem cigánykérdés, hanem a
hátrányos helyzetű gyermekek integrálásának kérdése* – szögezte le.*
Véleménye szerint Nyíregyházán is be kellett volna vinni a tehetségesebb
gyerekeket a városi iskolába.*

*Hofher József szerint a városnak egyszerűbb volt a szegregáció, mint az
integráció, az iskola pedig az áldozata lett ennek a folyamatnak, pedig nem
akart szegregálni.* És ezzel példa lett, megnyílt a kapu afelé, hogy a
szegregátumban ragadt gyerekeket továbbra is ott tartsák az iskolák. Ebből
a helyzetből pedig nem lehet kijönni – hangsúlyozta.

*Kocsis Fülöp elmondta, hogy nyitva van az út a másik nyíregyházi iskolájuk
felé, volt is olyan gyerek, aki átment. Ők maguk nem válogatnak a gyerekek
között sem származás, sem tehetség alapján, a szülőknek pedig joguk és
lehetőségük van iskolát választani. A Huszár-telepi iskola jó eredményeket
mutat fel a tanulás terén*. A szocializációs eredményeket nehezebb mérni,
de abban is előbbre jutottak.

György László felvetette a kérdést, kell-e feltétlenül választani, utalt
arra, hogy a nyugati kultúra a „vagy-vagy” választására épül, míg a keleti
kultúra az „és” kultúrája.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9346.jpg>
*Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, *a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia romapasztorációs bizottságának elnöke* szerint jó irány az
integráció, középút az asszimiláció és a szegregáció között.* Elmondta,
hogy *véleménye szerint ugyanakkor a szegregáció nagyon képlékeny fogalom,
pontosítani kellene. Saját tapasztalata, hogy ha külön foglalkozik cigány
gyerekekkel, őszintébbek tudnak lenni hozzá. A külön oktatás olyan, mint
egy híd az integráció felé *– mondta. Az Esztergomban végzett
romapasztoráció példájával érzékeltette, mennyire nehéz eldönteni, mit
jelent a szegregáció. Itt *van külön cigány mise, ahol cigány nyelven
olvasnak, énekelnek. Más a hangulata, szívesen vesznek részt rajta a romák.
A cigány miséken eleinte nagy nyüzsgés, beszélgetés volt, senkinek nem lett
volna jó, ha beviszik ezt a közösséget a nagymisére. Mára eljutottak oda,
hogy csendben hallgatják a misét, be lehet menni velük a templomi
közösségbe.*

Székely János fontosnak tartja, hogy európai összefüggésbe helyezzük a
kérdést, és ne gondoljuk, hogy Magyarország rosszul áll az integráció
terén. *Történelmileg a cigányság és a magyarság békességben élt egymással,
és erre büszkék lehetünk. Megosztotta azt az adatot, hogy jelenleg a
felsőoktatásban a hallgatók két-három százaléka roma, és ezzel Európában az
élen járunk.*

*Hofher József hangsúlyozta, hogy az integráció során nemcsak a
gyerekekkel, hanem a szülőkkel is foglalkozni kell*. Példaként említette a
2008 és 2012 között sikeresen működő Szeretet Iskoláját, ahol tanulni vágyó
felnőtt cigányokkal foglalkoztak, hogy sikeresen befejezhessék a nyolc
osztályt: elkötelezett értelmiségiek ültek le a cigány felnőttek mellé
tanulni. *Kereszténységünk azt követeli, hogy magyarok és cigányok együtt
legyünk – tette hozzá. Elmondta, hogy ha az iskolarendszer nem
antiszegregációs gondolat mentén épül, akkor nem lesz sikeres.*

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9304.jpg>

*Székely János rávilágított arra, hogy a Szeretet Iskoláját, amely
nagyszerű intézmény volt, szintén lehet szegregációnak nevezni – a
gyakorlatban olykor nincs más út.* A lehetséges kiutak között sorolta, ha a
leszakadó térségekben lévő iskolákat fejlesztjük, minőségi iskolát hozunk
létre kicsi cigány falvakban; hátrányos helyzetű gyerekeket segítünk
bekerülni olyan iskolákba, ahová segítség nélkül nem juthatnának be. De még
ekkor sem elég csak a diákkal foglalkozni,* kísérni kell a gyereket és a
családját is, sok emberi erővel és anyagi ráfordítással *– fűzte hozzá.

György László a szingapúri maláj közösség példáját említette: ezt a
kisebbséget differenciált oktatással sikerült felzárkóztatni a többségi
társadalomhoz, ehhez nagyon fontos volt a családok bevonása. Lehet, hogy a
szegregáció-integráció kérdése meddő vitákat szül csupán, és inkább olyan
modelleket kellene létrehozni, amelyek nemcsak a gyerekre, hanem a családra
is fókuszálnak? – tette fel a kérdést.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9313.jpg>
*Székely János püspök elmondta, hogy az egyház sokat tesz a romákért: 54
közösségi házból álló hálózata van, sokszínű szolgáltatást nyújt. Fontos
bevonni a cigány embereket a kezdeményezésekbe, ezért közösségvezetőket is
képeznek közülük.* A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatát is
felidézte, amely szerint helyben kell megismerni a viszonyokat, úgy lehet
egy kistelepülés életén javítani.

Az álláspontok végül a gyakorlat terén közeledtek egymáshoz. Hofher József
felajánlotta, hogy személyesen is segít a Huszár-telepen, szívesen
foglalkozna például a szülőkkel. Kocsis Fülöp érsek elmesélt egy
történetet: amikor egy konferenciára menet megálltak autójukkal egy
parkolóban, egy kávé elfogyasztása közben kiderült, hogy ő éppen cipőket
keres a Huszár-telepi gyerekeknek, Hofher József pedig épp egy zsák
gyerekcipőt visz a kocsijában – gyorsan át is rakták a csomagot Kocsis
Fülöp autójába.

*Az érsek-metropolita elmondta, hogy indulatosan nem lehet megoldani ezt a
problémát. Véleménye szerint az oktatáspolitikában a hátrányos
helyzetűekkel foglalkozó szakemberek elkötelezettek, széles látókörűek. Nem
lehet csak a saját igazunkat szajkózni *– még ha helytálló is, tágabb
kontextusban elveszítheti az érvényét.* A leegyszerűsítő problémakezelés
oda vezet, hogy tovább fokozzuk a társadalmi feszültséget. Szerinte az
egyház jó lélekkel közeledik a problémához. Vannak pozitív kezdeményezések,
az egyházi romapasztorációs közösségek például minden évben Egerben
tartanak három-négy napos konferenciát. Pozitív példaként említette a roma
szakkollégiumokat.*

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9360.jpg>

Hofher József a kérdésekre válaszolva elmondta, miért fontos nekünk,
keresztényeknek közösségben lennünk a szegényebb romákkal: *Ha együtt
vagyunk, a szegényekkel minél szorosabb kapcsolatot teremtünk, akkor
esélyünk van arra, hogy szolidárisabbak legyünk, emberek maradjunk. Esélyt
jelentünk egymás számára, sok áldozaton keresztül.*

*Kocsis Fülöp Sója Miklós példájával magyarázta el, mennyire fontosak a
keresztény értékek a romákkal való foglalkozás során.** Székely János
hozzátette: a Sója Miklós-féle misszió büszkeséget, kultúrát adott a
romáknak, a hit által erősödött az önbecsülésük, megértették, hogy minden
ember az Úristen remekműve. *

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
<http://www.facebook.com/magyarkurir>
© Híreink „M
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150604/acfb4d64/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl