<div dir="ltr"><h1><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style></span></span>Sajtófórum a szegregációról – lehet jó lélekkel közeledni a problémához </h1>
<div>2015. június 4. csütörtök 11:20<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/sajtoforum-szegregaciorol-lehet-jo-lelekkel-kozeledni-problemahoz" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/sajtoforum-szegregaciorol-lehet-jo-lelekkel-kozeledni-problemahoz</a><br></div>
<h3>Június 3-án, szerdán a budapesti Café Pióban
beszélgetést tartottak <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a szegregáció kérdéséről a Huszár-telepi
görögkatolikus iskola kapcsán </span><span style="font-weight:normal"><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Székely
János esztergom-budapesti segédpüspök és Hofher József jezsuita
részvételével.</span></span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9285.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9285.jpg" alt="" border="0"></a><i><br>KÉPGALÉRIA –Klikk a képre!</i></p>
<p>György László, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, a társadalmi
felzárkózás gazdaságpolitikai aspektusaival foglalkozó kutató vezette a
Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által szervezett sajtófórumot,
amelynek már a címe – <i>Legalizált szegregáció!? <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Romagettó vagy romaparadicsom Nyíregyházán?</b> </span>A jó példa is lehet rossz?</i> –
is elárulta, hogy nehezen megválaszolható kérdésekre keres válaszokat. A
beszélgetés kiindulópontja <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a Kúria áprilisi döntése</b></span> volt, amely <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>szerint
a nyíregyházi Huszár-telepi iskola nem folytat szegregációt.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9283.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9283.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kocsis Fülöp metropolita</b></span>, a Huszár-telepi iskolát fenntartó
Hajdúdorogi Metropólia érseke <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az Üdvözlégy elimádkozásával kezdte </b></span>a
beszélgetést: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„Akkor vagyok nyugodt, ha a Szűzanya is segít” – tette
hozzá</b></span>. Ezt követően kereste a választ arra a nehéz kérdésre, hogy hol a
határ a felzárkóztató és a hátrányos elkülönítés között.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Elmondta, hogy a
Huszár-telepi gyerekek nincsenek elkülönítve, többségük más iskolába
jár.</b></span> Ő maga <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amikor elkezdett a roma emberekkel foglalkozni, nem
gondolkozott integrációs kérdéseken, csupán folytatta elődei
lelkipásztori munkáját.</b></span> Sokszor találkozott cigány emberekkel,
megtalálta velük a hangot, és büszke rá, hogy szeretik. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hosszú ideje
kapcsolatban vannak a Huszár-teleppel, kispapok végeztek ott utcai
pasztorációt.</b></span> Sója Miklós hetven évvel ezelőtti hodászi példáját követve
keresték a módját, hogyan tudják megszólítani az ott élő embereket.
Működött, és <span style="background-color:rgb(255,229,153)">mára az iskola is szép eredményeket mutat fel. Foglalkoznak
az integráció kérdésével, a gyerekeket rendszeresen viszik a másik
iskola uszodájába, programokat szerveznek, amelyek lehetőséget adnak a
találkozásra.</span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9303.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9303.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Hofher József jezsuita</b></span>, a Jezsuita Roma Szakkollégium korábbi
lelkivezetője, a Párbeszéd Házában működő Cigánypasztorációs Műhely
házigazdája ellentétes álláspontot képviselt. <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Szerinte a jogvédők az
ellen léptek fel, hogy az alapítók szándékától függetlenül, spontán
módon szegregátummá lett az iskola.</b></span> Csobánka példáját idézte fel, ahol
hasonló jelenség történt: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek
arányának növekedésével egyre csökkent az iskola nívója, mígnem <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>csak
azok a gyerekek maradtak ott, akik nem tudtak másik intézménybe menni.
Ilyen helyzetből aztán csak segítséggel lehet kijutni, és ez nem
cigánykérdés, hanem a hátrányos helyzetű gyermekek integrálásának
kérdése</b></span> – szögezte le.<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b> Véleménye szerint Nyíregyházán is be kellett
volna vinni a tehetségesebb gyerekeket a városi iskolába.</b></span></p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Hofher József szerint a városnak egyszerűbb volt a szegregáció, mint
az integráció, az iskola pedig az áldozata lett ennek a folyamatnak,
pedig nem akart szegregálni.</b></span> És ezzel példa lett, megnyílt a kapu afelé,
hogy a szegregátumban ragadt gyerekeket továbbra is ott tartsák az
iskolák. Ebből a helyzetből pedig nem lehet kijönni – hangsúlyozta.</p>
<p><span style="background-color:rgb(241,194,50)"><b>Kocsis Fülöp elmondta, hogy nyitva van az út a másik nyíregyházi
iskolájuk felé, volt is olyan gyerek, aki átment. Ők maguk nem
válogatnak a gyerekek között sem származás, sem tehetség alapján, a
szülőknek pedig joguk és lehetőségük van iskolát választani. A
Huszár-telepi iskola jó eredményeket mutat fel a tanulás terén</b></span>. A
szocializációs eredményeket nehezebb mérni, de abban is előbbre
jutottak.</p>
<p>György László felvetette a kérdést, kell-e feltétlenül választani,
utalt arra, hogy a nyugati kultúra a „vagy-vagy” választására épül, míg a
keleti kultúra az „és” kultúrája.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9346.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9346.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Székely
János esztergom-budapesti segédpüspök, </b></span>a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia romapasztorációs bizottságának elnöke<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> szerint jó irány az
integráció, középút az asszimiláció és a szegregáció között.</b></span> Elmondta,
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>véleménye szerint ugyanakkor a szegregáció nagyon képlékeny
fogalom, pontosítani kellene. Saját tapasztalata, hogy ha külön
foglalkozik cigány gyerekekkel, őszintébbek tudnak lenni hozzá. A külön
oktatás olyan, mint egy híd az integráció felé </b></span>– mondta. Az Esztergomban
végzett romapasztoráció példájával érzékeltette, mennyire nehéz
eldönteni, mit jelent a szegregáció. Itt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>van külön cigány mise, ahol
cigány nyelven olvasnak, énekelnek. Más a hangulata, szívesen vesznek
részt rajta a romák. A cigány miséken eleinte nagy nyüzsgés, beszélgetés
volt, senkinek nem lett volna jó, ha beviszik ezt a közösséget a
nagymisére. Mára eljutottak oda, hogy csendben hallgatják a misét, be
lehet menni velük a templomi közösségbe.</b></span></p>
<p>Székely János fontosnak tartja, hogy európai összefüggésbe helyezzük a
kérdést, és ne gondoljuk, hogy Magyarország rosszul áll az integráció
terén. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Történelmileg a cigányság és a magyarság békességben élt
egymással, és erre büszkék lehetünk. Megosztotta azt az adatot, hogy
jelenleg a felsőoktatásban a hallgatók két-három százaléka roma, és
ezzel Európában az élen járunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Hofher József hangsúlyozta, hogy az integráció során nemcsak a
gyerekekkel, hanem a szülőkkel is foglalkozni kell</b></span>. Példaként említette a
2008 és 2012 között sikeresen működő Szeretet Iskoláját, ahol tanulni
vágyó felnőtt cigányokkal foglalkoztak, hogy sikeresen befejezhessék a
nyolc osztályt: elkötelezett értelmiségiek ültek le a cigány felnőttek
mellé tanulni. <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Kereszténységünk azt követeli, hogy magyarok és cigányok
együtt legyünk – tette hozzá. Elmondta, hogy ha az iskolarendszer nem
antiszegregációs gondolat mentén épül, akkor nem lesz sikeres.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9304.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9304.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Székely János rávilágított arra, hogy a Szeretet Iskoláját, amely
nagyszerű intézmény volt, szintén lehet szegregációnak nevezni – a
gyakorlatban olykor nincs más út.</b></span> A lehetséges kiutak között sorolta, ha
a leszakadó térségekben lévő iskolákat fejlesztjük, minőségi iskolát
hozunk létre kicsi cigány falvakban; hátrányos helyzetű gyerekeket
segítünk bekerülni olyan iskolákba, ahová segítség nélkül nem
juthatnának be. De még ekkor sem elég csak a diákkal foglalkozni,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
kísérni kell a gyereket és a családját is, sok emberi erővel és anyagi
ráfordítással </b></span>– fűzte hozzá.</p>
<p>György László a szingapúri maláj közösség példáját említette: ezt a
kisebbséget differenciált oktatással sikerült felzárkóztatni a többségi
társadalomhoz, ehhez nagyon fontos volt a családok bevonása. Lehet, hogy
a szegregáció-integráció kérdése meddő vitákat szül csupán, és inkább
olyan modelleket kellene létrehozni, amelyek nemcsak a gyerekre, hanem a
családra is fókuszálnak? – tette fel a kérdést.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9313.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9313.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Székely
János püspök elmondta, hogy az egyház sokat tesz a romákért: 54
közösségi házból álló hálózata van, sokszínű szolgáltatást nyújt. Fontos
bevonni a cigány embereket a kezdeményezésekbe, ezért közösségvezetőket
is képeznek közülük.</b></span> A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatát is
felidézte, amely szerint helyben kell megismerni a viszonyokat, úgy
lehet egy kistelepülés életén javítani.</p>
<p>Az álláspontok végül a gyakorlat terén közeledt<span style="background-color:rgb(255,217,102)"><span style></span></span>ek egymáshoz. Hofher
József felajánlotta, hogy személyesen is segít a Huszár-telepen,
szívesen foglalkozna például a szülőkkel. Kocsis Fülöp érsek elmesélt
egy történetet: amikor egy konferenciára menet megálltak autójukkal egy
parkolóban, egy kávé elfogyasztása közben kiderült, hogy ő éppen cipőket
keres a Huszár-telepi gyerekeknek, Hofher József pedig épp egy zsák
gyerekcipőt visz a kocsijában – gyorsan át is rakták a csomagot Kocsis
Fülöp autójába.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,217,102)"><b>Az érsek-metropolita elmondta, hogy indulatosan nem lehet megoldani
ezt a problémát. Véleménye szerint az oktatáspolitikában a hátrányos
helyzetűekkel foglalkozó szakemberek elkötelezettek, széles látókörűek.
Nem lehet csak a saját igazunkat szajkózni </b></span>– még ha helytálló is, tágabb
kontextusban elveszítheti az érvényét.<span style="background-color:rgb(255,217,102)"><b> A leegyszerűsítő problémakezelés
oda vezet, hogy tovább fokozzuk a társadalmi feszültséget. Szerinte az
egyház jó lélekkel közeledik a problémához. Vannak pozitív
kezdeményezések, az egyházi romapasztorációs közösségek például minden
évben Egerben tartanak három-négy napos konferenciát. Pozitív példaként
említette a roma szakkollégiumokat.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&img=o_img_9360.jpg" rel="lightbox['g61738']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61738&p=1&img=c_img_9360.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Hofher József a kérdésekre válaszolva elmondta, miért fontos nekünk,
keresztényeknek közösségben lennünk a szegényebb romákkal: <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>Ha együtt
vagyunk, a szegényekkel minél szorosabb kapcsolatot teremtünk, akkor
esélyünk van arra, hogy szolidárisabbak legyünk, emberek maradjunk.
Esélyt jelentünk egymás számára, sok áldozaton keresztül.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,217,102)"><b>Kocsis Fülöp Sója Miklós példájával magyarázta el, mennyire fontosak a
keresztény értékek a romákkal való foglalkozás során.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Székely János
hozzátette: a Sója Miklós-féle misszió büszkeséget, kultúrát adott a
romáknak, a hit által erősödött az önbecsülésük, megértették, hogy
minden ember az Úristen remekműve. </b></span></p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír</p>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p>
© Híreink „M</div>