[Grem] A Fldhz hasonlt Kepler-452b bolyg felfedezse / vatikni csillagsz

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jl. 31., P, 12:40:50 CEST


„Egyedül vagyunk a mindenségben?”
2015. július 29. szerda 19:02
http://magyarkurir.hu/hirek/egyedul-vagyunk-mindensegben
A Földhöz hasonlító Kepler-452b bolygó felfedezésével foglalkozik a
L’Osservatore Romano július 26-i számában a Vatikáni Csillagvizsgáló
igazgatója, az argentin jezsuita José Gabriel Funes. Írását Szabó Ferenc SJ
ismerteti a Vatikáni Rádió oldalán.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=62892&img=o_kep.jpg>
A múlt héten bejárta a világot a szenzációs hír:* a Földhöz hasonlító
bolygót fedezett fel a Kepler-űrtávcső a Tejútrendszerben *– jelentette be
a NASA, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási
Hivatala magyar idő szerint csütörtök este. A sajtótájékoztatót nagy
várakozás előzte meg,* sokan Föld 2.0-ként, illetve a Föld
unokatestvéreként emlegetik a bolygót, ahol akár az élet kialakulásához is
alkalmasak lehetnek a körülmények. Eljutni oda azonban a mostani
technológiával lehetetlen, számításaink szerint 24,7 millió évet emésztene
fel az odaút.*

Az új tudományos felfedezéssel foglalkozik a L’Osservatore Romano  július
26-i, vasárnapi számában a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója, az argentin
jezsuita José Gabriel Funes a következő címmel: „Egyedül vagyunk a
mindenségben?”

*J. G. Funes* arról mesél: néhány héttel ezelőtt meghívást kapott a
NASA-központtól, hogy tartson előadást az univerzum jövőjéről. Látogatása
alkalmával abban a kiváltságban volt része, hogy *találkozhatott a
Kepler-küldetés teamjével, és a Kepler-űrtávcső kutatócsoportjának
vezetője, William Borucki beszámolt az új bolygó felfedezéséről, így
elsőkézből értesült a tudományos szenzációról.*

A jezsuita vatikáni csillagász sokakkal együtt felteszi a kérdést:* egyedül
vagyunk a mindenségben, avagy a Naprendszeren kívüli exobolygókon is
léteznek élőlények?* Kuriózumként utal Ferenc pápa 2014. május 12-i reggeli
homíliájára, amikor a Szentatya viccesen feltette a kérdést: „Ha például
holnap megérkezik a marslakók expedíciója, és egyesek hozzánk jönnének…
Íme, a marslakók... Zöldek, hosszú orral és nagy fülekkel, ahogy a
gyerekrajzokon látjuk… És egyik ezt mondaná: »Eljöttem, kérem a
keresztséget?« Mi történne?” – hangzott Ferenc pápa tréfás felvetése.

De a vatikáni csillagász ezután tudomány- és filozófiatörténeti reflexiókba
bocsátkozik. *A XIII. században Nagy Szent Albert már felvetette a görög
filozófusok nyomán, hogy esetleg több világ létezik: az epikureusok a több
világ mellett érveltek, Arisztotelész követői pedig az egy mellett.
Nicolaus Cusanus, a XV. századi német bíboros, tudós úgy vélte, hogy vannak
más lakott világok. Giordano Bruno, a fantasztikus és eretnek nézeteiről
híres olasz domonkos pedig (XVI. század) elfogadta a lengyel Kopernikusz
heliocentrikus (Nap-központú) rendszerét, és azt átalakította a végtelen és
örök univerzum víziójává, amelynek olyan csillagai vannak, mint a mi Napunk
körülvéve lakott világokkal. Giordano Bruno bírálta Kopernikuszt, mivel
megrekedt a matematikánál és nem dolgozott ki filozófiai víziót a világról.
Bruno számára tehát a Föld hasonló a többi bolygóhoz, amelyeket „más
Földeknek” lehet nevezni. Kevésbé ismert az olasz jezsuita csillagász,
Angelo Secchi (meghalt 1878-ban), a modern asztrofizika egyik megalapítója,
aki a Collegium Romanum (a mai Pápai Gergely Egyetem őse)
Csillagvizsgálójának igazgatója volt. Ő is foglalkozott a gondolattal, hogy
vannak-e más lakott világok, és meg volt győződve arról, hogy valóban
léteznek.*

A vatikáni csillagász, J. G. Funes cikkében ezután elmondja, hogy*
tejútrendszerünkben van százmilliárd csillag. Tekintve az eddig felfedezett
naprendszeren kívüli bolygók számát (a NASA Kepler-űrtávcsöve eddig 1030
olyan égitestet fedezett fel, amely exobolygónak tekinthető),
valószínűsíthető, hogy tejútrendszerünk nagyszámú bolygója közül egyeseken
lehetséges volt az élet kifejlődése. *

Majd * a világhírű szakembert, Sara Seagert idézi: „Ha egyszer úgy
találjuk, hogy vannak más földek, amelyeken az élet jelei látszanak, végre
teljessé válik a kopernikuszi fordulat, Földünk és az emberiség végső
gondolati áthelyezése távolra az univerzum központjától. A lakott világok
feltárása és leírása az ígérete és reménysége a Naprendszeren kívüli
bolygók tudományos kutatásának.”*

A jezsuita csillagász így fejezi be a L’Osservatore Romanó-ban megjelent
cikkét: *a megdöbbentő kutatások további eredményeit remélve „mást nem
tehetünk, mint türelemmel várjuk Isten meglepetéseit, aki a teremtéskor
kijelentette: »És látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó« (Ter,
31). Tudva, hogy Övé az első és az utolsó, a végleges szó.”*

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
<http://hu.radiovaticana.va/news/2015/07/28/felfedezt%C3%A9k_az_%C3%BAj_f%C3%B6ldet_egyed%C3%BCl_vagyunk_a_mindens%C3%A9gben/1161372>

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150731/1a614bd5/attachment.html 


Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl