<div dir="ltr"><h1>„Egyedül vagyunk a mindenségben?” </h1>
<div>2015. július 29. szerda 19:02<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/egyedul-vagyunk-mindensegben" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/egyedul-vagyunk-mindensegben</a><br></div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,229,153)">A Földhöz hasonlító Kepler-452b bolygó felfedezésé</span><span style="background-color:rgb(182,215,168)">vel
foglalkozik a</span> L’Osservatore Romano július 26-i számában <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a Vatikáni
Csillagvizsgáló igazgatója, az argentin jezsuita José Gabriel Funes.</span>
Írását Szabó Ferenc SJ ismerteti a Vatikáni Rádió oldalán.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=62892&img=o_kep.jpg" rel="lightbox['g62892']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=62892&p=1&img=c_kep.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
múlt héten bejárta a világot a szenzációs hír:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Földhöz hasonlító
bolygót fedezett fel a Kepler-űrtávcső a Tejútrendszerben </b></span>– jelentette
be a NASA, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási
Hivatala magyar idő szerint csütörtök este. A sajtótájékoztatót nagy
várakozás előzte meg,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> sokan Föld 2.0-ként, illetve a Föld
unokatestvéreként emlegetik a bolygót, ahol akár az élet kialakulásához
is alkalmasak lehetnek a körülmények. Eljutni oda azonban a mostani
technológiával lehetetlen, számításaink szerint 24,7 millió évet
emésztene fel az odaút.</b></span><br><br>Az új tudományos felfedezéssel
foglalkozik a L’Osservatore Romano július 26-i, vasárnapi számában a
Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója, az argentin jezsuita José Gabriel
Funes a következő címmel: „Egyedül vagyunk a mindenségben?”</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>J. G. Funes</b></span> arról mesél: néhány héttel ezelőtt meghívást kapott a
NASA-központtól, hogy tartson előadást az univerzum jövőjéről.
Látogatása alkalmával abban a kiváltságban volt része, hogy
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>találkozhatott a Kepler-küldetés teamjével, és a Kepler-űrtávcső
kutatócsoportjának vezetője, William Borucki beszámolt az új bolygó
felfedezéséről, így elsőkézből értesült a tudományos szenzációról.</b></span><br><br>A
jezsuita vatikáni csillagász sokakkal együtt felteszi a kérdést:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
egyedül vagyunk a mindenségben, avagy a Naprendszeren kívüli
exobolygókon is léteznek élőlények?</b></span> Kuriózumként utal Ferenc pápa 2014.
május 12-i reggeli homíliájára, amikor a Szentatya viccesen feltette a
kérdést: „Ha például holnap megérkezik a marslakók expedíciója, és
egyesek hozzánk jönnének… Íme, a marslakók... Zöldek, hosszú orral és
nagy fülekkel, ahogy a gyerekrajzokon látjuk… És egyik ezt mondaná:
»Eljöttem, kérem a keresztséget?« Mi történne?” – hangzott Ferenc pápa
tréfás felvetése.<br><br>De a vatikáni csillagász ezután tudomány- és
filozófiatörténeti reflexiókba bocsátkozik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A XIII. században Nagy Szent
Albert már felvetette a görög filozófusok nyomán, hogy esetleg több
világ létezik: az epikureusok a több világ mellett érveltek,
Arisztotelész követői pedig az egy mellett. Nicolaus Cusanus, a XV.
századi német bíboros, tudós úgy vélte, hogy vannak más lakott világok.
Giordano Bruno, a fantasztikus és eretnek nézeteiről híres olasz
domonkos pedig (XVI. század) elfogadta a lengyel Kopernikusz
heliocentrikus (Nap-központú) rendszerét, és azt átalakította a végtelen
és örök univerzum víziójává, amelynek olyan csillagai vannak, mint a mi
Napunk körülvéve lakott világokkal. Giordano Bruno bírálta
Kopernikuszt, mivel megrekedt a matematikánál és nem dolgozott ki
filozófiai víziót a világról. Bruno számára tehát a Föld hasonló a többi
bolygóhoz, amelyeket „más Földeknek” lehet nevezni. Kevésbé ismert az
olasz jezsuita csillagász, Angelo Secchi (meghalt 1878-ban), a modern
asztrofizika egyik megalapítója, aki a Collegium Romanum (a mai Pápai
Gergely Egyetem őse) Csillagvizsgálójának igazgatója volt. Ő is
foglalkozott a gondolattal, hogy vannak-e más lakott világok, és meg
volt győződve arról, hogy valóban léteznek.</b></span><br><br>A vatikáni
csillagász, J. G. Funes cikkében ezután elmondja, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
tejútrendszerünkben van százmilliárd csillag. Tekintve az eddig
felfedezett naprendszeren kívüli bolygók számát (a NASA
Kepler-űrtávcsöve eddig 1030 olyan égitestet fedezett fel, amely
exobolygónak tekinthető), valószínűsíthető, hogy tejútrendszerünk
nagyszámú bolygója közül egyeseken lehetséges volt az élet kifejlődése. </b></span><br><br>Majd
<span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a világhírű szakembert, Sara Seagert idézi</span><span style="background-color:rgb(111,168,220)">: „Ha egyszer úgy találjuk,
hogy vannak más földek, amelyeken az élet jelei látszanak, végre
teljessé válik a kopernikuszi fordulat, Földünk és az emberiség végső
gondolati áthelyezése távolra az univerzum központjától. A lakott
világok feltárása és leírása az ígérete és reménysége a Naprendszeren
kívüli bolygók tudományos kutatásának.”</span></b></span><br><br>A jezsuita csillagász így
fejezi be a L’Osservatore Romanó-ban megjelent cikkét: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a megdöbbentő
kutatások további eredményeit remélve „mást nem tehetünk, mint
türelemmel <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">várjuk Isten meglepetéseit, aki a teremtéskor kijelentette:</span>
»És látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó« </span>(Ter, 31).
Tudva, hogy Övé az első és az utolsó, a végleges szó.”</b></span><br><br>Forrás és fotó: <a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2015/07/28/felfedezt%C3%A9k_az_%C3%BAj_f%C3%B6ldet_egyed%C3%BCl_vagyunk_a_mindens%C3%A9gben/1161372" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>