[Grem] komoly, fontos !! Heidl Gy.: Rendezett szeretet

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Júl. 15., Sze, 12:00:37 CEST


Heidl György blogja <https://heidlgyorgy.wordpress.com/>"A filozófia a
szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150714_heidl_gyorgy_rendezett_szeretet_es_a_melegek>
Rendezett szeretet

http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150714_heidl_gyorgy_rendezett_szeretet_es_a_melegek

[image: song of songs]
<https://heidlgyorgy.files.wordpress.com/2015/07/song-of-songs.jpg>*A*
Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi
istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság
újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására
hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit
szeretetnek neveznek.

A Biblia a szeretetről szól, de nem különbségtevés nélkül. A Tóra
megkülönbözteti az Isten és a felebarát iránti szeretetet. A Második
törvénykönyben megtaláljuk az istenszeretet parancsát: *„Szeresd Uradat,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből!”* (6,4), a
Leviták könyvében pedig a felebaráti szeretetét: *„Szeresd felebarátodat,
mint te magadat!”* (19,18)

Jézus erre a két helyre hivatkozik a főparancsról adott válaszában: *„Melyik
a legelső az összes parancs közül? Jézus így felelt „Halld, Izrael! A mi
Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!” Ez az első
parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint
önmagadat!”* (Mk 12, 28-31; vö. Mt 22,37-39, Lk 10,26-27).

A felebaráti szeretet hasonló az istenszeretethez, de nem azonos vele.
Istent teljes szívből, teljes lélekből, teljes elméből és minden erőből
kell szeretni. A felebarátot nem így. A felebarátot úgy kell szeretni, mint
önmagunkat. Tehát háromféle szeretet jelenik meg itt: az istenszeretet, a
felebaráti szeretet és az önszeretet.

Sehol nem olvassuk a Bibliában az önszeretet parancsát. Az önszeretet
természetes, nem kell parancsba adni. Annál inkább az ellenségszeretetet,
hiszen az korántsem természetes. Jézus azonban nem kér teljesíthetetlent,
nem azt mondja, hogy szeresd ellenségedet teljes szívedből, teljes erővel,
egész lelkeddel. Azt sem mondja, hogy szeresd ellenségedet úgy, mint
önmagad. Egyszerűen azt mondja: *„szeressétek ellenségeiteket, és
imádkozzatok üldözőitekért”* (Mt 5,44). Ez sem könnyű, de legalább nem
lehetetlen.

A szeretetnek tehát a Biblia szerint van mértéke, módja és iránya. A
legteljesebb szeretet az istenszeretet, azután a felebarát iránti szeretet,
és végül, az előbbitől módjában és mértékében is eltérő az
ellenségszeretet. Isten egy, de a felebarát és az ellenség sokféle, ezért a
felebaráti szeretet és az ellenségszeretet is változatos. Van egy általános
szeretet, amellyel minden egyes, Isten képmására teremtett embert
szeretünk, de ehhez az általános szeretethez hozzájárul valami többlet,
valami különleges az egyes szeretteink esetében. Másként szeretjük
gyermekeinket, szüleinket, barátainkat, házastársunkat, munkatársainkat,
szomszédainkat stb., és ezeket a szereteteket nem keverjük össze. A Biblia
legalábbis nem teszi, és ha a felebaráti szeretet valamely sajátos esetéről
részletesebb útmutatást ad, akkor az éppenséggel a hitvesi szerelem. E
tanítás szerint a *hitvesi szerelem* a férfi és nő közötti kölcsönös,
teljes, kizárólagos és hűséges testi, lelki, szellemi önátadás, amely
nyitott az élet továbbadására.

Isten és Izrael kapcsolatát többféle képpel érzékelteti a Szentírás. Az
egyik legszebb hasonlat szerint Isten a szerelmes vőlegény és Izrael az ő
szerelmes menyasszonya. Az Énekek Énekét a meghatározó zsidó
írásmagyarázati hagyomány ennek a menyegzői szeretetmisztikának a fényében
értelmezi, az erre épülő keresztény exegézis pedig kezdettől fogva Krisztus
és az Egyház, valamint Krisztus és a lélek kapcsolatára érti. A
keresztények által használt görög fordításban a menyasszony egy helyütt azt
kéri: „Rendezzétek el bennem a szeretetet!” (Én 2,4). Órigenész (Kr. u. 3.
század) szerint a kérés a következőt jelenti:

*„Kétségkívül minden ember szeret valamit, és nincs senki, aki ne szeretne
valamit, ha már elérte azt a kort, amikor képes szeretni. … Ez a szeretet
vagy szerelem azonban egyesekben megfelelő rendben és módon növekszik,
sokakban viszont rendellenesen. Akkor mondjuk, hogy valakiben rendellenes a
szeretet, ha azt szereti, amit nem szabad, vagy azt szereti ugyan, amit
szabad, de vagy jobban, vagy kevésbé, mint ahogy kell. Az ilyen emberben
tehát rendezetlen a szeretet; csak abban rendezett és csak abban őrzi meg
rendjét, aki az élet útját járja és nem tér le sem jobbra, sem balra. Az
ilyenek, úgy hiszem, nagyon kevesen vannak. (…) *

*Bár a szeretet lényege egy, oka és rendje sok van, ezért mondja a
menyasszony: “Rendezzétek el bennem a szeretetet”, vagyis tanítsátok meg a
szeretet különböző rendjeit. És ha valaki úgy gondolja, hogy ehhez még
hozzá kell fűzni valamit, akkor felidézhetjük az Apostol szavait: “Férfiak,
szeressétek feleségeteket, mint saját testeteket, ahogy Krisztus szerette
az Egyházat” (Ef 5,25.28). A férfiaknak tehát szeretniük kell ugyan saját
feleségüket, más asszonyokat viszont egyáltalán nem szabad szeretniük, a
legteljesebb tisztaságban és szentségben sem? Nem tartoznak azok is a
felebarátok közé? Mégis, a szeretetnek  a feleségre, vagy az anyára vagy a
nővérre kell- irányulnia, legalábbis ha hívők és ragaszkodnak Istenhez, más
asszonyra viszont semmi szeretet sem irányulhat, hiába felebarát? Ha pedig
ez nyilvánvaló képtelenség, akkor a parancsolat rendelése szerint feléjük
is tiszta szeretettel kell fordulnunk, továbbá természetesen rendet és
megfelelő különbséget kell tennünk a szeretetben azon asszonyok között,
akiket szeretnünk kell. És nagyobb tiszteletadással kell kimutatni
szeretetünket édesanyánk felé, kisebb mértékben, de továbbra is
tisztelettel nővéreink felé. A házastársi szeretet megnyilvánulásának
sajátságos és ezektől különböző törvényei vannak. Ezen személyek után
szeretettel kell lennünk minden egyes nő iránt, teljes tisztaságában,
ahogyan mondtuk, érdemeinek és az okoknak megfelelően. Ugyanez a szabály
vonatkozik az apára, a fivérre és a többi rokonra. ….*” (Kommentár az
Énekek Énekéhez, Pesthy Monika fordítása)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150715/b560eeb9/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról