[Grem] G. Mendel, a tuds goston-rendi pap, apt / az rklstan

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jl. 9., Cs, 13:14:20 CEST 

Gregor Mendel, a tudós pap felfedezéseinek évfordulóját ünnepeljük
2015. július 5. vasárnap 18:42
http://www.magyarkurir.hu/hirek/mendel-150
Gregor Mendel, a tudós Ágoston-rendi pap 1865-ben, 150 évvel ezelőtt adta
elő eredményeit a brnói természettudományi társaság ülésén, melyekkel
megalapozta a tudományos örökléstant, vagyis a gének átörökítésének
törvényszerűségeit. Csigi Péter írása.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendgard.jpg>

Aki valaha tanult biológiát, bizonyára emlékszik a színes krétával
felrajzolt borsóvirágokra és azokra a számításokra, amelyek azt adták ki,
hogy a keresztezés után a különböző színű virágú utódból hány lesz majd.*
Az öröklésnek ezeket a szabályait Gregor Mendelnek köszönhetjük, aki
1865-ben, 150 évvel ezelőtt adta elő eredményeit a brnói természettudományi
társaság ülésén.* (Az évfordulóról külön honlap
<http://www.mendelgenius.com/>emlékezik meg.) Mendel arra lett figyelmes,
hogy amikor a különféle tulajdonságú borsókat keresztezte, az utódok eltérő
tulajdonságokat mutattak, méghozzá mindig meghatározott szabály szerinti
azonos eloszlásban. Ez a megfigyelés alapozta meg a tudományos örökléstant,
vagyis *a gének átörökítésének törvényszerűségei*t.

*Johann Mendel 1822-ben született Osztrák-Sziléziában egyszerű, német
anyanyelvű, földműves családba. Gyerekkorától kezdve érdeklődött a
kertészkedés és a méhészet iránt*, ami egész élete folyamán végigkísérte.
Huszonegy évesen, ahelyett hogy beállt volna az otthoni gazdaságba,
belépett az *Ágoston-rendiek brnói apátságába*, ahol a Gregor nevet kapta.
(Ezt az ágostonos közösséget, amely egy megszűnt ciszterci apátság helyét
vette át, kivételes módon nem perjel, hanem apát vezeti.) Mendel
választásában nagy szerepet játszott az, hogy *a Szent Tamás-kolostor,
amely saját könyvtárral, óratoronnyal, üvegházzal és növénygyűjteménnyel is
rendelkezett, ismert volt tudományos irányultságáról*. Itt az ifjú Mendel
számára megnyílt a továbbtanulás lehetősége.* Pappá szentelése után előbb
matematikát és görög nyelvet tanított, majd a bécsi egyetem hallgatója
lett,** ahol azonban diplomát nem kapott, mivel megbukott a növénytan
vizsgán. *Visszatérve Morvaországba fizikát és természetrajzot oktatott, és
átvette a brnói kolostor kertjének igazgatását.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendbig.jpg>
Gregor Mendel ebben a kolostorkertben végezte el azokat a kutatásokat,
amelyek eredményei világhíresek lettek. Sokan úgy képzelik, hogy a jó
szerzetes csendben végezte a maga dolgát az apátság kertészetében, és
közben a magányos és el nem ismert zseni véletlenül hatalmas felfedezésre
bukkant. Ennek azonban valójában az ellenkezője igaz. *Mendel rendszerezett
kutatást végzett, éspedig az apát tudtával és jelentős támogatásával.*

Cyril Napp apát ugyanis már Mendel érkezése előtt is a tudományok lelkes
támogatója volt. Amikor Mendel 1846-ban átvette a kolostor kertjét, az
elődje, František Matouš Klácel már vizsgálta a növények öröklődését,
mégpedig a borsón. Mendel az ő hatására folytatta tovább a különféle
borsófajták keresztezését, és szívesen vitatta meg kutatása eredményeit
tudományos érdeklődésű rendtársaival. Mendel feljegyzései azt mutatják,
hogy nagyjából 29 ezer keresztezést végzett el nyolc év alatt, amiből
legalább k*ét évig két főállású segítője is volt. A kutatás céljaira
használták az apátság üvegházát és egy nagyjából kéthektáros területet a
földeken.*

Ezek alapján nem állja meg a helyét az a kép, hogy Mendel a mindennapi
kertész munkája mellett csak úgy, véletlenül jutott volna el az öröklés
szabályainak megállapításához. Thomas Edison, a feltaláló mondta, hogy a
lángész egy százalék ihlet, 99 százalék verejték. Mendelre ez teljességgel
igaz. *Tudományos nagysága ugyanis abban áll, hogy hosszú évek kitartó
munkájával olyan mennyiségű megfigyelést gyűjtött össze, amely alapján
észre tudott venni addig fel nem fedezett összefüggéseket, és mindezt az ő
sajátos, új nézőpontjából szemlélve rendszerbe foglalta*.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendflo.jpg>
Az a másik mítosz, hogy Mendelnek az egyház ellenében, annak rosszallása
dacára kellett volna tevékenykednie, szintén megalapozatlannak bizonyul. A
középkortól kezdve hosszú hagyománya van annak, hogy Európában a kolostorok
a mezőgazdasági termelés és innováció előmozdítói, valamint a tudomány és
műveltség központjai voltak. A szakavatott földműves szerzetesek hamar
felismerték a mezőgazdaságban az adatgyűjtés és -értékelés, a mérés és a
kiszámított tervezés jelentőségét. Mendel a teremtett világ iránt érzett
keresztény felelősséget és a szerzetesi hivatásából fakadó gondos művelést
vitte tökélyre. *Számára az ágostonos rend szellemi és anyagi lehetőséget
biztosított a tanulásra és a kutatásra. *A személye megbecsülését pedig mi
sem bizonyítja jobban, mint hogy a
*közösség 1868-ban az apátjává választotta.*
*Ma sokan feloldhatatlan ellentétet látnak tudomány és vallás között. Ennek
a küzdelemnek az egyik legfontosabb csatamezője a darwini evolúció
elfogadása vagy elutasítása.* *Jó tudni, hogy a Darwin kortársaként dolgozó
Mendel örökléstanban elért eredményeire nagyban támaszkodik a tudomány az
evolúció magyarázata során. Gregor Mendel 150 évvel ezelőtt katolikus
papként, Ágoston-rendi szerzetesként,* a közössége támogatásával mutatta be
a kutatása eredményeit, és
* aligha látott konfliktust a tudománya és a hite között.*
Csigi Péter



Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
<http://www.facebook.com/magyarkurir>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150709/a1e342ae/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl