<div dir="ltr"><h1>Gregor Mendel, a tudós pap felfedezéseinek évfordulóját ünnepeljük </h1>
<div>2015. július 5. vasárnap 18:42<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/mendel-150" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/mendel-150</a><br></div>
<h3>Gregor Mendel, a tudós Ágoston-rendi pap 1865-ben, 150
évvel ezelőtt adta elő eredményeit a brnói természettudományi társaság
ülésén, melyekkel megalapozta a tudományos örökléstant, vagyis a gének
átörökítésének törvényszerűségeit. Csigi Péter írása.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendgard.jpg" rel="lightbox['g62468']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&p=1&img=c_mendgard.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Aki valaha tanult biológiát, bizonyára emlékszik a színes krétával
felrajzolt borsóvirágokra és azokra a számításokra, amelyek azt adták
ki, hogy a keresztezés után a különböző színű virágú utódból hány lesz
majd.<b> Az öröklésnek ezeket a szabályait Gregor Mendelnek köszönhetjük,
aki 1865-ben, 150 évvel ezelőtt adta elő eredményeit a brnói
természettudományi társaság ülésén.</b></span> (Az évfordulóról külön <a href="http://www.mendelgenius.com/" target="_blank">honlap </a>emlékezik
meg.) Mendel arra lett figyelmes, hogy amikor a különféle tulajdonságú
borsókat keresztezte, az utódok eltérő tulajdonságokat mutattak,
méghozzá mindig meghatározott szabály szerinti azonos eloszlásban. Ez a
megfigyelés alapozta meg a tudományos örökléstant, vagyis <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a gének
átörökítésének törvényszerűségei</b></span>t.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Johann Mendel 1822-ben született Osztrák-Sziléziában egyszerű, német
anyanyelvű, földműves családba. Gyerekkorától kezdve érdeklődött a
kertészkedés és a méhészet iránt</b></span>, ami egész élete folyamán végigkísérte.
Huszonegy évesen, ahelyett hogy beállt volna az otthoni gazdaságba,
belépett az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ágoston-rendiek brnói apátságába</b></span>, ahol a Gregor nevet kapta.
(Ezt az ágostonos közösséget, amely egy megszűnt ciszterci apátság
helyét vette át, kivételes módon nem perjel, hanem apát vezeti.) Mendel
választásában nagy szerepet játszott az, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Szent Tamás-kolostor,
amely saját könyvtárral, óratoronnyal, üvegházzal és növénygyűjteménnyel
is rendelkezett, ismert volt tudományos irányultságáról</b></span>. Itt az ifjú
Mendel számára megnyílt a továbbtanulás lehetősége.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Pappá szentelése
után előbb matematikát és görög nyelvet tanított, majd a bécsi egyetem
hallgatója lett,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ahol azonban diplomát nem kapott, mivel megbukott a
növénytan vizsgán. </b></span>Visszatérve Morvaországba fizikát és természetrajzot
oktatott, és átvette a brnói kolostor kertjének igazgatását.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendbig.jpg" rel="lightbox['g62468']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&p=1&img=c_mendbig.jpg" alt="" border="0"></a><br>Gregor
Mendel ebben a kolostorkertben végezte el azokat a kutatásokat, amelyek
eredményei világhíresek lettek. Sokan úgy képzelik, hogy a jó szerzetes
csendben végezte a maga dolgát az apátság kertészetében, és közben a
magányos és el nem ismert zseni véletlenül hatalmas felfedezésre
bukkant. Ennek azonban valójában az ellenkezője igaz. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mendel
rendszerezett kutatást végzett, éspedig az apát tudtával és jelentős
támogatásával.</b></span></p>
<p>Cyril Napp apát ugyanis már Mendel érkezése előtt is a tudományok
lelkes támogatója volt. Amikor Mendel 1846-ban átvette a kolostor
kertjét, az elődje, František Matouš Klácel már vizsgálta a növények
öröklődését, mégpedig a borsón. Mendel az ő hatására folytatta tovább a
különféle borsófajták keresztezését, és szívesen vitatta meg kutatása
eredményeit tudományos érdeklődésű rendtársaival. Mendel feljegyzései
azt mutatják, hogy nagyjából 29 ezer keresztezést végzett el nyolc év
alatt, amiből legalább k<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ét évig két főállású segítője is volt. A kutatás
céljaira használták az apátság üvegházát és egy nagyjából kéthektáros
területet a földeken.</b></span><br><br>Ezek alapján nem állja meg a helyét az a
kép, hogy Mendel a mindennapi kertész munkája mellett csak úgy,
véletlenül jutott volna el az öröklés szabályainak megállapításához.
Thomas Edison, a feltaláló mondta, hogy a lángész egy százalék ihlet, 99
százalék verejték. Mendelre ez teljességgel igaz. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tudományos nagysága
ugyanis abban áll, hogy hosszú évek kitartó munkájával olyan mennyiségű
megfigyelést gyűjtött össze, amely alapján észre tudott venni addig fel
nem fedezett összefüggéseket, és mindezt az ő sajátos, új nézőpontjából
szemlélve rendszerbe foglalta</b></span>.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&img=o_mendflo.jpg" rel="lightbox['g62468']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62468&p=1&img=c_mendflo.jpg" alt="" border="0"></a><br>Az
a másik mítosz, hogy Mendelnek az egyház ellenében, annak rosszallása
dacára kellett volna tevékenykednie, szintén megalapozatlannak bizonyul.
A középkortól kezdve hosszú hagyománya van annak, hogy Európában a
kolostorok a mezőgazdasági termelés és innováció előmozdítói, valamint a
tudomány és műveltség központjai voltak. A szakavatott földműves
szerzetesek hamar felismerték a mezőgazdaságban az adatgyűjtés és
-értékelés, a mérés és a kiszámított tervezés jelentőségét. Mendel a
teremtett világ iránt érzett keresztény felelősséget és a szerzetesi
hivatásából fakadó gondos művelést vitte tökélyre. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Számára az ágostonos
rend szellemi és anyagi lehetőséget biztosított a tanulásra és a
kutatásra. </b></span>A személye megbecsülését pedig mi sem bizonyítja jobban, mint
hogy a <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>közösség 1868-ban az apátjává választotta.<br></b></span><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ma sokan
feloldhatatlan ellentétet látnak tudomány és vallás között. Ennek a
küzdelemnek az egyik legfontosabb csatamezője a darwini evolúció
elfogadása vagy elutasítása.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jó tudni, hogy a Darwin kortársaként
dolgozó Mendel örökléstanban elért eredményeire nagyban támaszkodik a
tudomány az evolúció magyarázata során. Gregor Mendel 150 évvel ezelőtt
katolikus papként, Ágoston-rendi szerzetesként,</b></span> a közössége
támogatásával mutatta be a kutatása eredményeit, és<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> aligha látott
konfliktust a tudománya és a hite között.<br></b></span><br>Csigi Péter</p>
<p> </p>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p></div>