[Grem] l hit a fld alatt / ellenlls a kommunista llam-ateizmus ellen

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jl. 6., H, 15:55:17 CEST 

Gretta Palmer: György atya elmondása alapján – Élő hit a föld alatt
2015. július 5. vasárnap 13:02
http://www.magyarkurir.hu/hirek/gretta-palmer-elo-hit-fold-alatt-gyorgy-atya-elmondasa-alapjan
György atya az Amerikai Egyesült Államokban találkozott Gretta Palmer
újságíróval, akinek elmesélte élményeit. Így született meg ez a könyv, ami
először 1949-ben jelent meg Amerikában, s most a Kairosz Kiadó magyarul is
kiadta.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62453&img=o_gretta2.jpg>

*A horvát származású György atya eredetileg orvos és tudós szociológus
volt, katolikus egyetemen tanított, meglett férfiként lépett papi pályára.
A II. világháborúban *Jugoszláviában és Szlovákiában* részt vett a
náciellenes földalatti mozgalomban,* majd tizennyolc hónapig szolgált *a
Vörös Hadsereg egészségügyi tisztjek*ént. A világégést követően
*Csehszlovákiában
koholt vádak alapján letartóztatták, megkínozták;* *végül azonban a bíróság
felmentette. Ezt követően György atya az Amerikai Egyesült Államokba
távozott, ahol találkozott Gretta Palmer újságíróval, akinek elmesélte
élményeit*. *Így született meg ez a könyv, *ami először 1949-ben jelent meg
Amerikában, s most a Kairosz Kiadó magyarul is kiadta.

*A Vörös Hadsereg* *egészségügyi tisztjeként György atya titkolta papi
hivatását, nem félelemből, hanem hogy munkáját minél hatékonyabban
végezhesse.** A sztálini Szovjetunió iskolarendszerének ateista tankönyvei
ugyanis egészen kiskortól kezdve azt igyekeztek **a diákok fejébe
sulykolni, hogy a papok megbízhatatlanok.** György atya olyan személyiség
volt, aki mindenkivel gyorsan megtalálta a hangot, ezért sokan keresték fel
lelki bajaikkal,* s nem csupán katonák. A front előrenyomulásával
párhuzamosan *sokféle emberrel találkozott és beszélgetett,* *a rendszer
feltétlen híveivel: p**árttagokkal, komszomolistákkal, titkosrendőrökkel,
illetve rendíthetetlen ellenségeivel; parasztokkal, munkásokkal,
értelmiségiekkel, gyermekekkel, fiatal házasokkal, öregekkel,
papokkal. * Ezekből
*a beszélgetésekből hiteles kép rajzolódik ki az emberek** tízmilliónak
sorsát tönkretevő szovjetrendszer kegyetlenségeiről.*

*György atya már társadalomtudósként is behatóan foglalkozott *a bolsevikok
1917-es hatalomra jutását követő *kommunista rendszer valláspolitikájával*.
Tényként *állapította meg*, *hogy a Szovjetunióban a materialista
filozófiára támaszkodva tették meg államvallássá az ateizmust. *Korábban
ugyan Franciaországban is próbálkoztak ezzel, de csak rövid ideig. *A
szovjet kommunisták viszont „évről évre kitartottak amellett, hogy nagy
hatalmat építsenek föl anélkül, hogy a legfőbb hatalmat elismernék.” Abban
reménykedtek, hogy alattvalókként kezelt polgáraikra akkor is tudnak
törvényeket kényszeríteni, ha nem engedik meg* nekik *az Istenbe vetett
hitet*,* „márpedig az emberi törvények tisztelete az isteni igazságon
alapszik.”*

*Az 1920-as évek szovjet vezetése* minden lehetséges eszközt bevetett a hit
elleni harcba. *Bezárták a szemináriumokat, a fiatalok vallásoktatása a
legsúlyosabb bűnök közé tartozott*. Minden erejükkel azon voltak, hogy az
új hitet, az istentelenséget belesulykolják az ifjúságba. A munkarend
átszervezése miatt a népességnek csak töredéke tudott vasárnap templomba
menni. *Egyházi temetés szigorúan tilos volt. A papság adóját hétszeresére
növelték. Több tízezer egyházi és világi személyt gyilkoltak meg vagy
börtönöztek be, **mégsem sikerült kiirtaniuk a nép szívéből Krisztust*.
György atya korabeli dokumentumokra hivatkozik, így az *Izvesztija* becsült
adataira, hogy *a múlt század húszas-harmincas éveiben* *az irgalmat nem
ismerő egyházellenes terro*r *dacára Moszkvában a szülők 60 százaléka
megkereszteltette gyermekét,* és egyes iskolákban még a diákok 90 százaléka
„fertőzve volt” a vallással. A könyv szerint az emberek a foglalkozásuk
vagy a forradalom előtti tulajdonuk elveszítése miatt nem mertek
szembeszállni Sztálin kegyetlen diktatúrájával, de a hit más volt.
„Férfiak, nők, sőt még gyermekek is a forradalom után tíz, tizenkét, húsz
évvel is készek voltak inkább meghalni, semhogy templomukat bezárni
engedjék.” *Olvashatunk a kötetben a keresztény hitükhöz mindvégig
ragaszkodó fiatalok, öregek, püspökök, papok, családok és katonák
hősiességéről, vértanúságot is vállaló áldozatáról.*

György atya visszaemlékezéseiben felidézi a háborús öldöklés szörnyűségeit,
de emellett* történeteket is elmesél, melyek bizonyítják, hogy milyen
erősen belegyökerezett az orosz emberek szívébe a hit.* Egy a kommunista
diktatúra ellen fellázadt és fogságba esett lett őrnagy a kivégzése előtt
kigombolta katonaköpenyét, szétnyitotta ingét, így láthatóvá tette a
nyakában lógó feszületet. A kivégzésével megbízott orosz százados azonban
képtelen volt a feszületre lőni, és szabadon engedte, Isten áldását kérve
rá. Magyarországon pedig az egyik apátság vezetője mesélte el, hogy egy
fiatal orosz katona, fegyverrel a kezében azzal fenyegette, lelövi, ha nem
ismeri be, hogy Jézus Krisztus istensége és feltámadása hazugság. Látva
azonban, hogy az apát inkább választaná a halált, mintsem, hogy megtagadja
Krisztust, sírva borult le előtte: „Hát igaz!... Én is hiszem, de nem
tartottam lehetségesnek, hogy valaki meg tudjon halni a hitéért, amíg most
nem győződtem meg róla. Ó, köszönöm, atyám! Megerősítette a hitemet. Most
már én is meg tudok halni Krisztusért.”

György atya könyvéből *képet kapunk* arról is,* hogyan működött a
Szovjetunióban az antikommunista ellenállás, amelynek elindítói és életben
tartói vallásos emberek voltak, akik keresztény társadalmi rendet kívántak
építeni.* Az ellenállás legkomolyabb gondolkodói, legmerészebb vezetői és
legtudatosabb szervezői az ortodox egyházból kerültek ki. *Rendkívüli módon
segítette őket az a tény, hogy az oroszok millióinak szívében még ott élt a
hit.*

A György atya visszaemlékezései alapján Gretta Palmer által megírt kötet a
maga korában az elsők között volt, melyek bemutatták a szovjetrendszer
kíméletlen keresztényellenességét, illetve a Krisztus-követők hősiességét,
állhatatosságát. Az azóta eltelt évtizedek bebizonyították a könyvben
idézett XIX. századi orosz filozófus, Vladimir Szolovjev szavainak
igazságát: „…* semmiféle törvény nem lehet tartós, semmiféle gazdasági rend
nem lehet igazságos, ha Istent kihagyjuk belőle.”* (Kairosz Kiadó, 2015)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150706/b5c7efaa/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl