<div dir="ltr"><h1>Gretta Palmer: György atya elmondása alapján – Élő hit a föld alatt </h1>
<div>2015. július 5. vasárnap 13:02<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/gretta-palmer-elo-hit-fold-alatt-gyorgy-atya-elmondasa-alapjan" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/gretta-palmer-elo-hit-fold-alatt-gyorgy-atya-elmondasa-alapjan</a><br></div>
<h3>György atya az Amerikai Egyesült Államokban találkozott
Gretta Palmer újságíróval, akinek elmesélte élményeit. Így született
meg<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> ez a könyv,</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">ami először 1949-ben jelent meg Amerikában, s most a
Kairosz Kiadó magyarul is kiadta.</span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62453&img=o_gretta2.jpg" rel="lightbox['g62453']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=62453&p=1&img=c_gretta2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A horvát származású György atya eredetileg orvos és tudós szociológus
volt, katolikus egyetemen tanított, meglett férfiként lépett papi
pályára. A II. világháborúban </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Jugoszláviában és Szlovákiában</span><b> részt vett a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> náci</span>ellenes földalatti mozgalomban,</b></span> majd tizennyolc hónapig szolgált <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
Vörös Hadsereg </span>egészségügyi tisztjek</b></span>ént. A világégést követően
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Csehszlovákiában koholt vádak alapján letartóztatták, megkínozták;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>végül
azonban a bíróság felmentette. Ezt követően György atya az Amerikai
Egyesült Államokba távozott, ahol találkozott Gretta Palmer újságíróval,
akinek elmesélte élményeit</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Így született meg ez a könyv, </b></span>ami először
1949-ben jelent meg Amerikában, s most a Kairosz Kiadó magyarul is
kiadta.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Vörös Hadsereg</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egészségügyi tisztjeként György atya titkolta papi
hivatását, nem félelemből, hanem hogy munkáját minél hatékonyabban
végezhesse<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A sztálini Szovjetunió iskolarendszerének ateista tankönyvei
ugyanis egészen kiskortól kezdve azt igyekeztek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>a diákok fejébe
sulykolni, hogy a papok megbízhatatlanok.</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> György atya olyan személyiség
volt, aki mindenkivel gyorsan megtalálta a hangot, ezért sokan keresték
fel lelki bajaikkal,</b></span> s nem csupán katonák. A front előrenyomulásával
párhuzamosan <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>sokféle emberrel találkozott és beszélgetett,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a rendszer feltétlen híveivel: p</b><b>árttagokkal,
komszomolistákkal, titkosrendőrökkel,<span style="background-color:rgb(255,229,153)">
illetve rendíthetetlen ellenségeivel; parasztokkal, munkásokkal,
értelmiségiekkel, gyermekekkel, fiatal házasokkal, öregekkel, papokkal. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">
</span>Ezekből <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a beszélgetésekből hiteles kép rajzolódik ki az emberek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
tízmilliónak sorsát tönkretevő szovjetrendszer kegyetlenségeiről.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>György atya már társadalomtudósként is behatóan foglalkozott </b></span>a
bolsevikok 1917-es hatalomra jutását követő <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kommunista rendszer
valláspolitikájával</b></span>. Tényként <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>állapította meg</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a Szovjetunióban a
materialista filozófiára támaszkodva tették meg államvallássá az
ateizmust. </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Korábban ugyan Franciaországban is próbálkoztak ezzel, de
csak rövid ideig.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szovjet kommunisták viszont „évről évre kitartottak
amellett, hogy nagy hatalmat építsenek föl anélkül, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a legfőbb
hatalmat elismernék</span>.” Abban reménykedtek, hogy alattvalókként kezelt
polgáraikra akkor is tudnak törvényeket kényszeríteni, ha nem engedik
meg</b></span> nekik <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az Istenbe vetett hitet</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> „márpedig az emberi törvények
tisztelete az isteni igazságon alapszik.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az 1920-as évek szovjet vezetése</b></span> minden lehetséges eszközt bevetett a
hit elleni harcba. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bezárták a szemináriumokat, a fiatalok
vallásoktatása a legsúlyosabb bűnök közé tartozott</b></span>. Minden erejükkel
azon voltak, hogy az új hitet, az istentelenséget belesulykolják az
ifjúságba. A munkarend átszervezése miatt a népességnek csak töredéke
tudott vasárnap templomba menni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyházi temetés szigorúan tilos volt. A
papság adóját hétszeresére növelték. Több tízezer egyházi és világi
személyt gyilkoltak meg vagy börtönöztek be, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mégsem sikerült kiirtaniuk a
nép szívéből Krisztust</b></span>. György atya korabeli dokumentumokra hivatkozik,
így az <i>Izvesztija</i> becsült adataira, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a múlt század
húszas-harmincas éveiben</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az irgalmat nem ismerő egyházellenes terro</b></span>r
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>dacára Moszkvában a szülők 60 százaléka megkereszteltette gyermekét,</b></span> és
egyes iskolákban még a diákok 90 százaléka „fertőzve volt” a vallással. A
könyv szerint az emberek a foglalkozásuk vagy a forradalom előtti
tulajdonuk elveszítése miatt nem mertek szembeszállni Sztálin kegyetlen
diktatúrájával, de a hit más volt. „Férfiak, nők, sőt még gyermekek is a
forradalom után tíz, tizenkét, húsz évvel is készek voltak inkább
meghalni, semhogy templomukat bezárni engedjék.” <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Olvashatunk a kötetben a
keresztény hitükhöz mindvégig ragaszkodó fiatalok, öregek, püspökök,
papok, családok és katonák hősiességéről, vértanúságot is vállaló
áldozatáról.</b></span></p>
<p>György atya visszaemlékezéseiben felidézi a háborús öldöklés
szörnyűségeit, de emellett<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> történeteket is elmesél, melyek bizonyítják,
hogy milyen erősen belegyökerezett az orosz emberek szívébe a hit.</b></span> Egy a
kommunista diktatúra ellen fellázadt és fogságba esett lett őrnagy a
kivégzése előtt kigombolta katonaköpenyét, szétnyitotta ingét, így
láthatóvá tette a nyakában lógó feszületet. A kivégzésével megbízott
orosz százados azonban képtelen volt a feszületre lőni, és szabadon
engedte, Isten áldását kérve rá. Magyarországon pedig az egyik apátság
vezetője mesélte el, hogy egy fiatal orosz katona, fegyverrel a kezében
azzal fenyegette, lelövi, ha nem ismeri be, hogy Jézus Krisztus
istensége és feltámadása hazugság. Látva azonban, hogy az apát inkább
választaná a halált, mintsem, hogy megtagadja Krisztust, sírva borult le
előtte: „Hát igaz!... Én is hiszem, de nem tartottam lehetségesnek,
hogy valaki meg tudjon halni a hitéért, amíg most nem győződtem meg
róla. Ó, köszönöm, atyám! Megerősítette a hitemet. Most már én is meg
tudok halni Krisztusért.”</p>
<p>György atya könyvéből <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>képet kapunk</b></span> arról is,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> hogyan működött a
Szovjetunióban az antikommunista ellenállás, amelynek elindítói és
életben tartói vallásos emberek voltak, akik keresztény társadalmi
rendet kívántak építeni.</b></span> Az ellenállás legkomolyabb gondolkodói,
legmerészebb vezetői és legtudatosabb szervezői az ortodox egyházból
kerültek ki. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rendkívüli módon segítette őket az a tény, hogy az oroszok
millióinak szívében még ott élt a hit.</b></span></p>
<p>A György atya visszaemlékezései alapján Gretta Palmer által megírt
kötet a maga korában az elsők között volt, melyek bemutatták a
szovjetrendszer kíméletlen keresztényellenességét, illetve a
Krisztus-követők hősiességét, állhatatosságát. Az azóta eltelt évtizedek
bebizonyították a könyvben idézett XIX. századi orosz filozófus,
Vladimir Szolovjev szavainak igazságát: „…<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> semmiféle törvény nem lehet
tartós, semmiféle gazdasági rend nem lehet igazságos, ha <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Istent <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kihagyjuk belőle</span>.”</b></span> (Kairosz Kiadó, 2015)</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p>
<p> </p></div>