[Grem] Az elmaradt igazságtétel nyomában .. / Biszku

[Emoke Greschik]

 Az elmaradt igazsĂĄgtĂŠtel nyomĂĄban
http://gondola.hu/cikkek/94617-Az_elmaradt_igazsagtetel_nyomaban.html
„Ha pedig a jog állna az igazság érvényesülésének útjában, úgy a rossz
jogot kell megváltoztatni, nem pedig az igazságot”
  2015. januĂĄr 24. 11:37

Ellenzői azzal érveltek, hogy csak a bosszú és az elégtétel a célja,
valamint fĂŠlelmet kelt az emberekben az 1991-ben benyĂşjtott a
Zétényi–Takács-féle törvénytervezet, amelyet később meg is semmisített az
Alkotmánybíróság. Így hát annak ellenére is, hogy meggyőző parlamenti
tĂśbbsĂŠggel fogadtĂĄk el, nem lĂŠpett hatĂĄlyba. Pedig *ha idejekorĂĄn sikerĂźlt
volna rendezni az igazságtétel kérdéskörét – felfedn*i *a diktatúra bűneit*
és* megbüntetni* *a bűnösöket* –, *akkor a mai magyar bírósági gyakorlat
sem szembesĂźlne** olyan jogi nonszenszekkel, mint amilyet Biszku BĂŠla
ĂźgyĂŠben is lĂĄthatunk.*

„*Ma, 1992. március 3-án, amikor ezeket a sorokat írom, megtörtént az
igazsĂĄg, az igazsĂĄgossĂĄg legteljesebb mĂŠrvĹą ĂŠs igen lĂĄtvĂĄnyos lĂĄbbal
tiprĂĄsa a legĂşjabb kori MagyarorszĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠben.* HatĂĄrozott *az
Alkotmánybíróság, s a Zétényi–Takács-féle törvényt részleteiben is,
egészében is alkotmányellenesnek minősítette”* – így fejezte ki
felhĂĄborodĂĄsĂĄt PolgĂĄrdy GĂŠza arra a hĂ­rre reagĂĄlva, hogy a SĂłlyom
LĂĄszlĂł-vezette AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg kihirdette dĂśntĂŠsĂŠt. PolgĂĄrdy Ă­gy
folytatta: „Mindez azért tragédia, mert az igazság érvényesülésének
jogĂĄllamban semmifĂŠle gĂĄtja nem lehet! MĂŠg a jog sem! MĂŠg a jogszabĂĄlyi
hierarchia csúcsán lévő alkotmány sem! *Ha pedig a jog állna az igazság
ĂŠrvĂŠnyesĂźlĂŠsĂŠnek ĂştjĂĄban, Ăşgy a rossz jogot kell megvĂĄltoztatni, nem pedig
az igazságot, annak érvényesülését háttérbe szorítani.”*

*BĹąnĂśk ĂŠs dĂĄtumok*
*A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat célja – nagy
általánosításban – az volt,* hogy *a nyilas uralom végétől a
rendszerváltásig eltelt időszakban politikai okokból elkövetett, de jogilag
meg nem torolt ĂŠs nem ĂźldĂśzĂśtt bĹąncselekmĂŠnyeket,* az elĂŠvĂźlĂŠs
lehetőségének kizárásával, *büntethetővé tegye*. A két beterjesztő, Zétényi
Zsolt és Takács Péter, mindketten a Magyar Demokrata Fórum képviselői a
rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésben, pontos
dátumokhoz kötötték, hogy mely időszakra vonatkoztatták a jogszabályt: az
1944. december 21-e ĂŠs 1990. mĂĄjus 2-a kĂśzĂśtt elkĂśvetett bĹąncselekmĂŠnyekre.

És akkor időzzünk még kicsit a dátumoknál: Zétényi és Takács 1991-ben,
mĂĄjus elejĂŠn nyĂşjtotta be a tervezetet, amit a parlament 1991. november
4-ĂŠn, nĂŠv szerinti szavazĂĄssal fogadott el a kormĂĄnypĂĄrti tĂśbbsĂŠg
tĂĄmogatĂĄsĂĄval, az ellenzĂŠk egy rĂŠszĂŠnek heves tiltakozĂĄsa, mĂĄs rĂŠszĂŠnek
tartĂłzkodĂĄsa mellett. A vĂŠgeredmĂŠny: szĂĄzkilencvenhĂŠt igen, Ăśtven nem,
hetvennégy tartózkodás. A javasolt és ekkor elfogadott megoldás három fő
bűncselekménytípus elkövetőin kívül azonban az ugyanezekben a gaztettekben
ĂŠrintett minden mĂĄs bĹąntĂĄrsnak a bĂźntetlensĂŠget jelentette volna egyĂşttal,
vagy ahogy egyesek mĂĄr akkoriban is fogalmaztak, felĂŠrt egy
„felmentéssel”. *Zétényi
Zsolt és Takács Péter tervezete ugyanis alapvetően a halált okozó testi
sĂŠrtĂŠs, a szĂĄndĂŠkos emberĂślĂŠs ĂŠs a hazaĂĄrulĂĄs esetĂŠben zĂĄrta volna ki az
elévülés lehetőségét*, de így *például a verőlegényeknek és társaiknak
vÊdettsÊget is adott volna.* Miutån a parlament megszavazta, GÜncz Árpåd
köztársasági elnök előzetes normakontrollra megküldte a törvényt az
AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄgnak, ahovĂĄ indĂ­tvĂĄnya 1991. november 18-ĂĄn ĂŠrkezett meg.
ElĂŠg is itt most ebben az ĂśsszesĂ­tĂŠsben ennyi a dĂĄtumokbĂłl, hiszen ezzel
több hónapig tartó halogatás kezdődött.

Egy nappal a törvény elfogadása előtt *Göncz így nyilatkozott a Magyar
Rádióban*: *„…korántsem a társadalom, hanem a politika erőszakolja ki az
igazsĂĄgtĂŠtel vĂŠgtelen procedĂşrĂĄjĂĄt, amely inkĂĄbb csak eltereli lĂŠnyegi
kérdésekről a figyelmet. Pedig ehelyett a gazdasági kérdések, az ifjúság
jövője, a szociális biztonság problémái, a kultúra helyzete s a
mezőgazdaság szerteágazó gondjai várnának mihamarabb megoldást…*” Vagyis,
mint ebből az idézetből is nyilvánvalóan kitetszik, *a köztársasági elnök
igyekezett lebeszélni* a képviselőket a törvénytervezet megszavazásáról.*
ZĂŠtĂŠnyi mĂĄr akkoriban is tĂśbb alkalommal elmondta: nem a bosszĂş a fontos,
„a lényeg a bűnök megnevezése és megmérettetése*”.

*Biszku és a visszarendeződés*

*Ezek a bűnök javarészt máig is megtorlatlanok, és elsősorban – kevés
kivétellel – feltáratlanok.* Megméretlenek. Mert megfelelő jogi keretek
híján nincs megfelelő mérőműszer sem ezek értékelésére, kezelésére. S ezért
tĂśrtĂŠnhet meg, hogy*ha valakit ĂŠvtizedek mĂşltĂĄn mĂŠgis sikerĂźl bĂ­rĂłsĂĄg elĂŠ
ĂĄllĂ­tani, ezer meg ezer kifogĂĄssal, tĂśrvĂŠnyi kiskapuval ĂŠlve, mindenfĂŠle
jogi nonszenszekbe kapaszkodva mĂŠgis megĂşszhatja, vagy legalĂĄbbis
gĂĄtolhatja az eljĂĄrĂĄs lefolytatĂĄsĂĄt.*

Nincs ezekben a hetekben, hĂłnapokban kerek ĂŠvfordulĂłjuk, semmifĂŠle
jelentősebb jubileumuk a Zétényi–Takács-féle törvény elfogadásához és az
alkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄgi megtorpedĂłzĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdĂł esemĂŠnyeknek, a most
kilencvennégy éves Biszku Béla ügyében a múlt héten történtek – hogy
egyáltalán megtörténhet ebben az országban ilyesmi! – jelzik azt is, hogy
nincs szĂźksĂŠg semmifĂŠle jeles alkalomra ahhoz, hogy az igazsĂĄgtĂŠtel
problematikájával foglalkozzunk, hiszen ez maga a velünk élő történelem,
amelyik ĂŠpp a megoldatlansĂĄga miatt ugyanolyan aktuĂĄlis ma is, mint amilyen
volt 1991-ben ĂŠs 1992-ben.

Mint megĂ­rtuk,* Biszku BĂŠla ĂŠs ĂźgyvĂŠdje 2015. januĂĄr 17-ĂŠn elfogultsĂĄggal
vĂĄdolta meg a bĂ­rĂłsĂĄgot, ĂŠs szerinte sĂŠrĂźlt a tisztessĂŠges eljĂĄrĂĄshoz valĂł
jog.* A pártállami diktatúra egyik véreskezű vezetője ellen – jelentősen
megkésve – azért indult eljárás, mert az ötvenhatos forradalom és
szabadsĂĄgharc leverĂŠse utĂĄn rĂŠszt vett a kegyetlen leszĂĄmolĂĄsokat
vĂŠgrehajtĂł karhatalom megszervezĂŠsĂŠben ĂŠs irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄban. Nem vĂŠletlenĂźl
érdemelte ki *„a puha diktatúra legkeményebb ökle” megnevezést, hiszen
intézkedéseihez köthető több, halálos áldozatokkal járó sortűz*, mint
amilyen a budapesti volt 1956. december 6-ĂĄn, a Nyugati pĂĄlyaudvarnĂĄl, majd
két nappal később a salgótarjáni. Csak ennek, a másodiknak negyvenhat
halálos áldozata volt – köztük nők és gyerekek.

Az ügyészség mindezek fényében a büntetőperben életfogytiglani
bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠst kĂŠrt. Ehhez kĂŠpest *viszonylag enyhĂŠnek mondhatĂł, hogy az
elsőfokú bíróság tavaly öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut, aki
fellebbezett a döntés ellen. Ügyvédje a Fővárosi Ítélőtáblán benyújtott
elfogultsĂĄgi indĂ­tvĂĄnyĂĄban azzal ĂŠrvelt, hogy a hazai igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs
rendszerĂŠben nincs esĂŠly a tisztessĂŠges elbĂ­rĂĄlĂĄsra, a magyar
igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs pĂĄrtatlansĂĄga kĂŠtsĂŠgbe vonhatĂł*, Biszku ĂźgyĂŠben
szemĂŠlyre szĂłlĂł jogalkotĂĄs tĂśrtĂŠnt mĂŠg az alaptĂśrvĂŠny szintjĂŠn is, amikor a
hĂĄborĂşs bĹąntettek elĂŠvĂźlhetetlensĂŠgĂŠt szabĂĄlyoztĂĄk, a vĂŠgrehajtĂł hatalom is
jelezte igĂŠnyĂŠt a vĂĄdlott elĂ­tĂŠlĂŠsre, politikai hecckampĂĄny folyt, ĂŠs az
Ăźgyben hadbĂ­rĂłk jĂĄrnak el.

*Elhangzik mindez 2015-ben, „a puha diktatúra legkeményebb öklének”
vĂŠdelmĂŠben,* mi sem igazolja hĂĄt szebben ĂŠs kĂŠplĂŠkenyebben, hogy a
Zétényi–Takács-féle törvénnyel összefüggésben huszonkét-huszonhárom évvel
ezelőtt elhangzott érveknek, az akkori megfontolásoknak, illetve az
AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg akkor hozott hatĂĄrozatĂĄnak mĂĄig hatĂł kĂśvetkezmĂŠnyei
vannak. Illetve az akkor a jogalkotĂłk ĂĄltal *rendezni kĂ­vĂĄnt **gondok
tovĂĄbbra is rendezetlenek*.* A mĂĄsodfokon eljĂĄrĂł bĂ­rĂł tanĂĄcs pedig
elhalasztotta a tárgyalást, amíg a védő elfogultsági kifogásáról a tábla
egy másik tanácsa meg nem hozza döntését. Biszku Béla tehát megint időt
nyert.* Úgy hiszem, hogy* ebben az eljárásban immár* nem a vádlottnak a
tisztessĂŠges eljĂĄrĂĄshoz valĂł joga, hanem* az ĂĄldozatainak a tisztessĂŠges
igazsĂĄgtĂŠtelhez valĂł joga* *sĂŠrĂźlt.*

Ez pedig mĂĄr nem is a tĂśrvĂŠnyhozĂłi vagy a bĂ­rĂł gyakorlatot ĂŠrinti, hanem*
tĂĄrsadalmi kĂŠrdĂŠs, tĂĄrsadalmi mulasztĂĄs*. MĂĄr csak ezĂŠrt is ĂŠrdemes
fellapoznunk a korabeli sajtót, hogy a puszta adatsorokon – dátumokon és
hivatalos véleményeken – túl, lássuk azt is, ilyen folyamatokat indított el
ĂŠs milyeneket akasztott meg a tĂśrvĂŠny alkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄgi elutasĂ­tĂĄsa. Hiszen
fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy mindezek bizony még nagyon rövid
idővel a rendszerváltás és a szabad választások után történtek, amikor még
nagyon aktuális volt a „tavaszi nagytakarítás” kérdésköre, s amikor még –
az új idők szellemében – a kezdő, az akkor induló vállalkozók is arról
beszéltek, hogy muszáj tartalékolniuk, akár feketén is, mert „bármikor
jöhet itt még egy visszarendeződés”.

*A bĂŠkessĂŠg megteremtĂŠse*

*Mécs Imre volt** a törvénytervezet egyik legnagyobb ellensége*, ő már a
parlamenti szakaszban is jelezte, hogy az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄghoz fordul
miatta: *„…azt láttam a parlamentben, hogy eldurvult és eltorzult a
politikai ĂŠlet. S ki tudja hĂĄnyadszor vĂŠgiggondolva, rĂĄdĂśbbentem, hogy ez a
tĂśrvĂŠny is a tĂĄrsadalom megosztottsĂĄgĂĄt, az emberek fĂŠlelmĂŠt ĂŠs szorongĂĄsĂĄt
nĂśveli. Az orszĂĄgnak nem erre van szĂźksĂŠge. A mĂşlt megismerĂŠse csak azĂŠrt
fontos, hogy tanuljunk belőle, de erre a büntetőjog alkalmatlan eszköz. A
harmincöt évvel ezelőtti generációnak legfeljebb a fele él, és azok, akik
időközben felnőttek, értetlenül állnak a törvényesített bosszú előtt.
RĂĄadĂĄsul nekik kell az apĂĄk adĂłssĂĄgait kiegyenlĂ­teni, az Ăşj gazdasĂĄgi
rendet és demokratikus társadalmat kiépíteni”* – *így nyilatkozott a
NĂŠpszava 1991. november 18-ai szĂĄmban, amikor azt magyarĂĄzta, miĂŠrt tĂĄmadja
meg ezt a törvényt az Alkotmánybíróságnál. *Tény azonban, hogy *jelentős
tĂşlzĂĄs volt tĂśrvĂŠnyesĂ­tett bosszĂşrĂłl beszĂŠlnie, hiszen a magyar jogszabĂĄly
messze elmaradt a hasonló cseh és szlovák (illetve csehszlovák…), valamint
néhány más lusztrációs törvény szigora mellett.* „…ez a törvény valójában
közkegyelmet is ad, mert azok a verőlegények, akik »csak« maradandó testi
fogyatékosságot okoztak, vagy félbolondra vertek valakit, nem büntethetők”
– nyilatkozta akkor Zétényi.

*Antall József miniszterelnök *az Új Ember című katolikus hetilap 1991-es
Ăśsszevont ĂŠvzĂĄrĂł szĂĄmĂĄnak adott nyilatkozatĂĄban* Ă­gy ĂŠrtĂŠkelte a helyzetet:
„A történelmi igazságtétel elkerülhetetlen. A jogállamiság keretein belül
ezt meg kell tennĂźnk.* Egyetlen olyan tĂśrvĂŠnyt sem hoztunk, amely ne ĂĄllna
ezzel Ăśsszhangban, s c*sak csodĂĄlkozni lehet azon, hogy* *amikor
gyilkosokról, gyilkosságban közreműködőkről vagy a hazaárulás nagyon
súlyos, minősített eseteiről **van szó,* *ezt a törvényt** egyesek a
jogállamisággal ellentétes döntésként fogják föl.* A meghozott törvények –
ismételten hangsúlyozom – nem állnak ellentétben az igazságérzettel, a
jogĂĄllami keretekkel. Nagyban hozzĂĄjĂĄrult volna a bĂŠkessĂŠg megteremtĂŠsĂŠhez,
ha azok, akik korábban elkövették ezeket a bűnöket, ma nem haszonélvezői
lennĂŠnek a mĂşltban szerzett kivĂĄltsĂĄgaiknak, hanem lett volna bennĂźk annyi
szemĂŠrem, hogy maguktĂłl elismerik tetteiket. *Ha hajlandĂłk lettek volna
szĂŠgyenkezve, rĂśstelkedve, de legalĂĄbb bevallani, **akkor a tĂĄrsadalom
sĂŠrtett csoportjai, a megprĂłbĂĄltatĂĄsokat ĂĄtĂŠltek sokkal kĂśnnyebben vĂĄlnĂĄnak
megbocsátóvá és felejtővé.”*

A SĂłlyom LĂĄszlĂł vezette AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg elutasĂ­tĂł dĂśntĂŠse utĂĄn ZĂŠtĂŠnyi
Zsolt néhány képviselőtársával ismét megpróbálkozott, és 1992
szeptemberĂŠben egy hasonlĂł tĂśrvĂŠnytervezetet nyĂşjtott be a parlamentnek.
Ekkor mĂĄr figyelembe vettĂŠk a testĂźlet korĂĄbbi kifogĂĄsait is, ĂŠs egy jogi
kiskapu kihasznĂĄlĂĄsĂĄval igyekeztek tĂśrvĂŠnyesĂ­teni az igazsĂĄgtĂŠtelt. A
forgatókönyv ennek esetében is ugyanaz volt, mint az első alkalommal: az
OrszåggyŹlÊs 1993. februår 16-ån elfogadta a tÜrvÊnyt, amelyet GÜncz Árpåd
ismét előzetes normakontrollra küldött, június 30-án pedig az
AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg kihirdette hatĂĄrozatĂĄt, amelyben alkotmĂĄnyellenesnek
mondta ki a jogszabĂĄlyt. Ha egyetĂŠrtĂźnk PolgĂĄrdy GĂŠza fent idĂŠzett
értékelésével, ha nem, ahhoz aligha férhet kétség, hogy*ha „a jog állna az
igazsĂĄg ĂŠrvĂŠnyesĂźlĂŠsĂŠnek ĂştjĂĄban, Ăşgy a rossz jogot kell megvĂĄltoztatni,
nem pedig az igazságot, annak érvényesülését háttérbe szorítani.*” Ha ez
idejekorĂĄn megtĂśrtĂŠnt volna, akkor ma sem szembesĂźlnĂŠnk olyan jogi
nonszenszekkel, mint pĂŠldĂĄul Biszku BĂŠla ĂźgyĂŠben.

*SzabĂł PalĂłcz Attila*
Magyar HĂ­rlap
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150125/4501a7bf/attachment.html