[Grem] Isten - házasság, szeretetben élt magány vs. elszigeteltség, üres élet

[Emoke Greschik]

Ida Friederike GĂśrres: HĂĄzassĂĄg ĂŠs magĂĄny
2015. januĂĄr 11. vasĂĄrnap 13:56
http://magyarkurir.hu/hirek/ida-friederike-gorres-hazassag-es-magany
*Ida Friederike GĂśrres (1901-1971) nĂŠmet apa ĂŠs japĂĄn anya gyermeke, Ă­rĂł,
teolĂłgus, egy ideig apĂĄcanĂśvendĂŠk* is volt. NĂŠgy levelet tartalmazĂł kĂśnyve
1949-ben látott először napvilágot, s most, hatvanöt esztendő
elteltĂŠvel a *Kairosz
KiadĂł* vĂĄllalkozott ĂşjbĂłli megjelentetĂŠsĂŠre.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=58021&img=o_gorresindex2.jpg>

Elemzésében az írónő megállapítja: *a házasságban jelenik meg és válik
lĂĄthatĂłvĂĄ a kor szellemi zilĂĄltsĂĄga.* Emellett lĂŠtezik mindenfĂŠle forma,*
„szabad szerelem, erotikus játék, prostitúció, *népesedési politika és nemi
higiĂŠnia*, a fĂślbonthatĂł viszonyok kĂźlĂśnfĂŠle formĂĄi a hĂĄzassĂĄghoz hasonlĂł
együttéléstől a próbaházasságig és a hétvégi házasságig…”* A szerző arra
keresi a választ, hogy *ebben a kaotikus sokféleségben** hol helyezhető el
a keresztĂŠny hĂĄzassĂĄg*, mi lehet a szerepe. Hivatkozik *a SzentĂ­rĂĄs*ra,
amely*ben nagyon kevés szó van a házasságról,* *„de ez a kevés mag,
amelyből nagy fa nőtt”.* Jézus nem kitalálta a házasságot, és nem vette át
egyszerűen úgy, ahogy az ő idejében megmutatkozott mint fölbontható,
tökéletlen házasság, hanem ősi értelmében, „amelyet a teremtés hajnalán a
Teremtőtől kapott. Tehát visszaállította eredeti formáját, a kereszténység
pedig ezt próbálja utánozni.”

Ida GĂśrres figyelmeztet: *a hĂĄzassĂĄg termĂŠszetesen tĂśbbet kĂ­vĂĄn annĂĄl, mint
amennyit meg tudunk tenni – ilyenek vagyunk.* A házasság *azt kívánja
tőlünk, hogy szakadatlanul fejlődjünk, *és ezért szüntelen
fáradozzunk, „*könyörtelenül
dolgozzunk magunkon*, hogy mindig kĂŠpesek legyĂźnk fĂślemelkedni, ĂŠs Ă­gy
alkalmassá lenni a házasságra”. *A nő és a férfi is természeténél fogva
„telhetetlen egoista”*, ezért ahhoz, hogy felszínre kerüljenek legjobb
tulajdonságaink, az szükséges, hogy *„agyoncsapjuk”* *az önző embert*, ami
egyáltalán nem könnyű, mert a végsőkig védekezik. A szerző egyetért *Szalézi
Szent Ferenccel, aki vallotta:** „Az önzés csak halálunk után fél órával
hal meg.*” Ez pedig alkalmatlanná tesz a házasságra, mert *alkalmatlanná
tesz** a szeretetre,* „és ki merné állítani, hogy benne nem *nő újra és
újra az önzés, mint a köröm és a haj.”*

A kĂśnyv Ă­rĂłja, *jĂłl ismerve **az emberi termĂŠszet egoista voltĂĄ*t, szorongĂł
szĂ­vvel szĂśgezi le, hogy* a hĂĄzastĂĄrsi szeretetnek* nem csupĂĄn az emberi
szeretet minden lehetőségét kell tartalmaznia, hanem* meg kell mutatnia
Isten szeretetĂŠt.* A hĂĄzassĂĄgban az egyik hĂĄzastĂĄrs valamelyest a
Gondviselést testesíti meg a másik számára: „Gondoskodik napi
szükségleteiről, teljesíti kívánságait…, vele van, vele együtt érez, vele
együtt fáradozik, és mindezzel láthatóvá és hihetővé teszi Isten óvó, védő
jelenlétét.” A gyermeknek Isten vigasztalását abból kellene
megtapasztalnia, ahogyan őt édesanyja vigasztalja. Az apa megbocsátásából
pedig azt: mit jelent a gyakorlatban, hogy* Isten megbocsĂĄtja a bĹąnĂśket.*

A szerző szoros* összefüggést lát az Isten és az ember iránti bizalom
kĂśzĂśtt*, hiszen *hogyan is tudna valaki bĂ­zni Istenben, ha sohasem tudott
bízni az emberben*? Hogyan merne kérni valamit Istentől, ha csak rossz
tapasztalatot szerzett akkor, amikor emberekhez fordult kĂŠrĂŠsĂŠvel? Ida
GĂśrres rĂĄmutat: keresztĂŠny hĂĄzassĂĄg nem lesz magĂĄtĂłl, ĂŠs nem sebezhetetlen
a támadásokkal és nehézségekkel szemben. Csupán emberi erővel lehetetlen
megteremteni* a szeretetteljes harmĂłniĂĄ*t a hĂĄzastĂĄrsak kĂśzĂśtt, ez *csak
attól várható, aki kapcsolatban van Istennel, „akiben benne él Isten ereje
és dicsősége*”.

Gond lehet az is, hogy *az ember nem akar az lenni, ami*. *„Nem akarja,
hogy Isten vagy a kedvese szeresse őt boldogító, megszégyenítő, meg nem
érdemelt, meg nem érdemelhető szeretettel, a kegyelem szeretetével.*” A
szerző szerint nem kell olyan kérdésekkel gyötörnünk magunkat, hogy képesek
vagyunk-e megfelelni a hĹąsĂŠg kĂśvetelmĂŠnyĂŠnek, vagy alkalmasak vagyunk-e a
hosszú távú kapcsolatra, egyszerűen *„Istenre kell bíznunk. Neki teszünk
fogadalmat,* sokkal inkåbb neki, mint egymåsnak, Ês *Ő, csakis Ő kezeskedik
értünk*.” Az igazi házasság napról napra szebb lesz, növekszik a
szeretetben, de ez nem megy magától, csak Isten segítő kegyelmével.

Vizsgálja a szerző *a magányos életformát is*, hangsúlyozva, hogy *akárcsak
a hĂĄzassĂĄgnak, ennek is megvannak a szĂŠpsĂŠgei, illetve buktatĂłi. MindkĂŠt
ĂŠletforma lehet teljes, egyik sem magasabbrendĹą a mĂĄsiknĂĄl.* Minden ember,
így a magányos életet választó is másokért teremtetett. „Isten fogja kellő
időben hozzá vezetni a rábízottakat, neki pedig komolyan kell imádkoznia,
hogy őket felismerje, és velük helyesen cselekedjék.” *A választóvonal* nem
a kĂŠtfĂŠle ĂŠletforma kĂśzĂśtt van, hanem *a szeretet **vagy a szeretet
nĂŠlkĂźlisĂŠg *kĂśzĂśtt. *A szeretet nĂŠlkĂźli ĂŠlet a nyomorĂşsĂĄgos*, nem pedig a
házasság nélküli; *az elszigetelt*, nem pedig a magányos* élet*. *„Nem a
nehéz élet,* hanem* az üres élet*:* a jóságtól, a melegségtől, a
bizalomtól, az adástól és az elfogadástól, az emberi közösséggel való élő
kapcsolattól *teljesen* elszakított élet.” Az ilyen életformát választó
ember valĂłban tĂśnkremegy, belerokkan* ebbe.

Amint azt említettük, Ida Görres könyve több mint hatvanöt évvel ezelőtt
jelent meg először, de időszerűségéből semmit nem veszített. A kötetben
felvázolt problémák ma még égetőbbek, mint megírásuk idején. A szerző végső
konklĂşziĂłja pedig valĂłban ĂśrĂśk: a gondok megoldĂĄsĂĄra ĂŠrvĂŠnyes vĂĄlasz
egyedül csak a Mindenség Urától, Istentől jöhet (Kairosz Kiadó, 2014).

BodnĂĄr DĂĄniel/Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150112/d9b4ab8d/attachment.html