<div dir="ltr"><h1>Ida Friederike Görres: Házasság és magány </h1>
<div>2015. január 11. vasárnap 13:56<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/ida-friederike-gorres-hazassag-es-magany" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/ida-friederike-gorres-hazassag-es-magany</a><br></div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Ida Friederike Görres (1901-1971) német apa és japán
anya gyermeke, író, teológus, egy ideig apácanövendék</u></span> is volt. Négy
levelet tartalmazó könyve 1949-ben látott először napvilágot, s most,
hatvanöt esztendő elteltével a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Kairosz Kiadó</u></span> vállalkozott újbóli
megjelentetésére.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=58021&img=o_gorresindex2.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=58021&p=1&img=c_gorresindex2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Elemzésében az írónő megállapítja: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a házasságban jelenik meg és válik
láthatóvá a kor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szellemi ziláltsága</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span></b></u></span> Emellett<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> létezik mindenféle forma,</span><u><b>
„szabad szerelem, erotikus játék, prostitúció, </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">népesedési politika</span><u><b> </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és
nemi higiénia</span><u><b>, a fölbontható viszonyok különféle formái a házassághoz
hasonló együttéléstől a próbaházasságig és a hétvégi házasságig…”</b></u></span> A
szerző arra keresi a választ, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ebben a kaotikus sokféleségben</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> hol
helyezhető el <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a keresztény házasság</span></b></u></span>, mi lehet a szerepe. Hivatkozik <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
Szentírás</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ra, amely</span><u><b>ben nagyon kevés szó van a házasságról,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„de ez a kevés
mag, amelyből nagy fa nőtt”.</b></u></span> Jézus nem kitalálta a házasságot, és nem
vette át egyszerűen úgy, ahogy az ő idejében megmutatkozott mint
fölbontható, tökéletlen házasság, hanem ősi értelmében, „amelyet a
teremtés hajnalán a Teremtőtől kapott. Tehát visszaállította eredeti
formáját, a kereszténység pedig ezt próbálja utánozni.”</p>
<p>Ida Görres figyelmeztet: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">a házasság</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span>természetesen többet kíván annál,
mint amennyit meg tudunk tenni – ilyenek vagyunk.</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><u> </u></b></span>A házasság <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>azt
kívánja tőlünk, hogy szakadatlanul fejlődjünk, </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és ezért szüntelen
fáradozzunk, </span></span>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>könyörtelenül dolgozzunk magunkon</b></u></span>, hogy mindig képesek
legyünk fölemelkedni, és <span style="background-color:rgb(255,255,255)">így alkalmassá lenni a házasságra”</span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">A nő és a
férfi is természeténél fogva </span>„telhetetlen egoista”</b></u></span>, ezért ahhoz, hogy
felszínre kerüljenek legjobb tulajdonságaink, az szükséges, hogy
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„agyoncsapjuk”</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az önző embert</b></u></span>, ami egyáltalán nem könnyű, mert a
végsőkig védekezik. A szerző egyetért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szalézi Szent Ferenccel, aki
vallotta:</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> „Az önzés csak halálunk után fél órával hal meg.</b></u></span>” Ez pedig
alkalmatlanná tesz a házasságra, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>alkalmatlanná tesz</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a szeretetre,</b></u></span>
„és ki merné állítani, hogy benne nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>nő újra és újra az önzés, mint a
köröm és a haj.”</b></u></span></p>
<p>A könyv írója, <u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">jól ismerve </span></b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az emberi természet egoista voltá</b></u></span>t,
szorongó szívvel szögezi le, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a házastársi szeretetnek</b></u></span> nem csupán az
emberi szeretet minden lehetőségét kell tartalmaznia, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> meg kell
mutatnia Isten szeretetét.</b></u></span> A házasságban az egyik házastárs valamelyest a
Gondviselést testesíti meg a másik számára: „Gondoskodik napi
szükségleteiről, teljesíti kívánságait…, vele van, vele együtt érez,
vele együtt fáradozik, és mindezzel láthatóvá és hihetővé teszi Isten
óvó, védő jelenlétét.” A gyermeknek Isten vigasztalását abból kellene
megtapasztalnia, ahogyan őt édesanyja vigasztalja. Az apa
megbocsátásából pedig azt: mit jelent a gyakorlatban, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Isten
megbocsátja a bűnöket.</b></u></span></p>
<p>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style></span></span> szerző szoros<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> összefüggést lát az Isten és az ember iránti bizalom
között</b></u></span>, hiszen <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>hogyan is tudna valaki bízni Istenben, ha<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> sohasem tudott
bízni az emberben</span></b></u></span>? Hogyan merne kérni valamit Istentől, ha csak rossz
tapasztalatot szerzett akkor, amikor emberekhez fordult kérésével? Ida
Görres rámutat: keresztény házasság nem lesz magától, és nem
sebezhetetlen a támadásokkal és nehézségekkel szemben. Csupán emberi
erővel lehetetlen megteremteni<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a szeretetteljes harmóniá</b></u></span>t a házastársak
között, ez <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>csak attól várható, aki kapcsolatban van Istennel, „akiben
benne él Isten ereje és dicsősége</b></u></span>”.</p>
<p>Gond lehet az is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az ember nem akar az lenni, ami</b></u></span>. <u><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„Nem akarja,</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">
hogy </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Isten vagy a kedvese szeresse őt boldogító, megszégyenítő, meg nem
érdemelt, meg nem érdemelhető szeretettel, a kegyelem szeretetével.</b></span></u>” A
szerző szerint nem kell olyan kérdésekkel gyötörnünk magunkat, hogy
képesek vagyunk-e megfelelni a hűség követelményének, vagy alkalmasak
vagyunk-e a hosszú távú kapcsolatra, egyszerűen <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Istenre kell bíznunk.
Neki teszünk fogadalmat,</b></u></span> sokkal inkább neki, mint egymásnak, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ő,
csakis Ő kezeskedik értünk</b></u></span>.” Az igazi házasság napról napra szebb lesz,
növekszik a szeretetben, de ez nem megy magától, csak Isten segítő
kegyelmével.</p>
<p>Vizsgálja a szerző <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a magányos életformát is</b></u></span>, hangsúlyozva, hogy
<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>akárcsak a házasságnak, ennek is megvannak a szépségei, illetve
buktatói. Mindkét életforma lehet teljes, egyik sem magasabbrendű a
másiknál.</b></u></span> Minden ember, így a magányos életet választó is másokért
teremtetett. „Isten fogja kellő időben hozzá vezetni a rábízottakat,
neki pedig komolyan kell imádkoznia, hogy őket felismerje, és velük
helyesen cselekedjék.” <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A választóvonal</b></u></span> nem a kétféle életforma között
van, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szeretet </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>vagy a szeretet nélküliség </b></u></span>között. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A szeretet
nélküli élet a nyomorúságos</b></u></span>, nem pedig a házasság nélküli; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az
elszigetelt</b></u></span>, nem pedig a magányos<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> élet</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Nem a nehéz élet,</b></u></span> hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az üres
élet</b></u></span>:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a jóságtól, a melegségtől, a bizalomtól, az adástól és az
elfogadástól, az emberi közösséggel való élő kapcsolattól </b></u></span>teljesen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
elszakított élet.” Az ilyen életformát választó ember valóban
tönkremegy, belerokkan</b></u></span> ebbe.</p>
<p>Amint azt említettük, Ida Görres könyve több mint hatvanöt évvel
ezelőtt jelent meg először, de időszerűségéből semmit nem veszített. A
kötetben felvázolt problémák ma még égetőbbek, mint megírásuk idején. A
szerző végső konklúziója pedig valóban örök: a gondok megoldására
érvényes válasz egyedül csak a Mindenség Urától, Istentől jöhet (Kairosz
Kiadó, 2014).</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>