[Grem] Vzkereszt - npszoksok

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jan. 7., Sze, 12:11:05 CET


Vízkereszt értékes népszokásai

http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html

*Csillagjáték, vízszentelés, háromkirályjárás, 20+G+M+B+15, menyegzős
vasárnap – rengeteg népszokás kapcsolódik vízkereszt napjához.*
  2015. január 6. 10:33

<http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html#>

*Vízkereszt ünnepe 1800-1700 évre tekint vissza:* Keleten, Egyiptomban,
Szíriában és Kis-Ázsiában ünnepelték először, később a nyugati egyház is
átvette. Mind a nyugati (latin eredetű katolikus), mind a keleti (ortodox,
pravoszláv, görög) egyházban egy napon, január 6-án tartják – mondta dr.
Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és
Társadalomtudományi Karának adjunktusa. Ezen a napon – idézve a liturgiát –
„*Hármas csodajellel ékes szent ünnepnapot ülünk”:* az egyik, amikor a Máté
evangélium (Mt 2,1–12) szerinti *napkeleti bölcsek – Háromkirályok –
Heródes királynál tett látogatását követően a csillagot követve Betlehembe
érkeztek adományaikkal (arany, tömjén, mirha) imádni a gyermek Jézust.* Az
irodalmi és a népi hagyomány királyoknak tartja e mágusokat, és nevet is ad
nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

Mint azt a művelődéstörténész kifejtette: *a második, amire vízkereszt
napján emlékezünk*, nem más, mint *Jézus Krisztus megkeresztelkedése a
Jordán vizében* (Mt 3,13–17). Ennek az emlékére tartják a vízszentelést,
innen származik az ünnep neve is. Január 6-ának harmadik tartalma a kánai
menyegző: Kána városához kötődik Jézus Krisztus első csodatétele, amikor is
az esküvőt követő lakodalomban hat korsó vizet borrá változtatott (Jn
2,1–12). Az ünnep három tartalmát összefoglaló néven* epifániá*nak
nevezzük, *ami Urunk megjelenését, a világ előtt való kinyilvánulásá*t
jelenti.
 „*A három szent királyok utazása”*

A legtöbb néphagyomány a Háromkirályokhoz kötődik. Január 6-ra virradó
éjjel a 11–12. századi hazai székesegyházakban (erre Győrből van szép
példánk), a virrasztó zsolozsmában előadtak *egy liturgikus játékot, amiben
megjelenítették a vízkereszti történetet, a bölcsek Krisztus előtti
hódolását*. Ezt a gregorián dallamon énekelt, mindegy 15 perces liturgikus
drámát csillagjátéknak, latinul Tractus Stellae-nek nevezik. Ennek a
liturgikus darabnak a továbbéltetett formái voltak az 1600–1700-as években
az iskolai színpadon – *Magyarországon a barokk korban a színházat az
iskolák jelentették – diákok által előadott vízkereszti játékok. Az egyik
legszebb ilyen darabunk Székesfehérvárról való 1767-ből. *A Kilián István
színház- és drámatörténész munkássága nyomán ismeretes, *A három szent
királyok utazása című előadás már nem latin, hanem magyar nyelvű
iskoladráma,* amely ugyanezt a bibliai történetet jelenítette meg – emelte
ki az egyetemi tanár.

A Háromkirályokra való emlékezés harmadik, népi mozzanata az
úgynevezett *vízkereszti
csillagozás, más néven háromkirályjárás*. Dunántúl, Palócföld és az Alföld
falvaiban és kisvárosaiban tizenéves diákok beöltöztek a Háromkirálynak,
egyiküket, a szerecsenkirályt jól befestették feketére, mellettük ment
Heródes – így jártak házról házra, és egy kis színdarabot adtak elő, amiben
a betlehemi imádást jelenítették meg. *„Dicsérjük énekkel, vigadozó
versekkel, szép jelen, szép csillag, szép napunk támad” *– ennek a 17.
századi népéneknek a refrénjéből származik e népszokás másik neve:
*szépjelenjárás.* A művelődéstörténész elmondása szerint a szokásnak nagyon
kedves mozzanata volt, hogy a diákok kiugrató csillagot vittek magukkal, és
a refrén énekelésekor kiugratták a gyertyákkal megvilágított, a betlehemit
szimbolizáló csillagot.
 *Az úton járók védőszentjei*

Mivel *Gáspár, Menyhért és Boldizsár* hosszú utat tett meg Betlehemig,
ezért a Háromkirály az úton járóknak, zarándokoknak és a turistáknak is
védőszentje. Köln városának híres, gótikus dómja őrzi a bibliai
Háromkirályok ereklyéjét. Gáspár, Menyhért és Boldizsár *nemcsak az úton
lévőknek, hanem az őket vendégül látó fogadóknak, csárdáknak, éttermeknek
is égi védője lett*. Ebből a hagyományból eredően régi történeti
forrásainkban Magyar király, Három király, Magyar Korona, Angol királynő
néven is vannak fogadóink. A Háromkirály ezenkívül *a takácsok védőszentje
is *volt, mivel ők készítették ugyanis a jó prémeket, a vastag, meleg
ruhákat.
 Szentelt vízzel hintették meg a házakat

Az ünnep második tartalma Jézus Krisztus keresztsége, ezért mind a keleti,
mind a nyugati egyház ezen az ünnepen vizet szentel.* A szentelt vizet
hazavitték és szentelményként használták: régebben szentelt vízzel
meghintették a házat, a csecsemőt, a menyasszonyt és a vőlegényt az
esküvőre indulás előtt, a Boldogasszony ágyát, ahol az édesanya a gyermekét
szülte a tisztaszobában, továbbá az újszülött borjút, a kiscsibét, hogy
egészséges legye*n egész életében. Áldást kértek Istentől a *szentelt víz*zel,
emellett* a gonosz **távol tartójának *tartották. A halottvirrasztóban is
szentelt vizet tettek az elhunyt mellé. A vízszentelés a templomban vagy a
folyóparton zajlott, emellett krétát is szenteltek ezen a jeles napon. *A
szentelt krétával ekkor történt a házmegáldás*: az illetékes pap a
kántorral, a tanítóval és a ministránsokkal sorra járta a házakat és
megáldotta az emberi hajlékokat. Idén a házszentelésnél ez kerül az
ajtófélfára: *20+G+M+B+15, vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár 2015.*
 Gyönyörű, népi szertartásrend

*Az ünnep harmadik misztériuma a kánai menyegző. A vízkereszt ünnepével
kezdődő és húshagyókeddig (idén február 17-ig) tartó farsang idején – a
kánai menyegzőre való tekintettel – tartották az esküvőket és az azt
követő, a legalább három napig tartó lakodalmakat*, amelyeknek gyönyörű
népi szertartásrendje volt. Ezért farsang vasárnapjait az 1526-ban papírra
vetett Érdy-kódex menyegzős vasárnapoknak hívja.

Ma már sajnos kevésbé van a köztudatban vízkereszt ünnepe. Az ókeresztény
időszakban előbb (a 2–3. században) ünnepelték vízkeresztet, mint
karácsonyt, a középkorban a karácsonnyal egyenrangú ünnepnek számított.
Krisztus az egész világ előtt jelenik meg, a Háromkirályok látogatása is
ezt jelképezi, kár, hogy kevésbé van benn a köztudatban, de értékes
szokásai még sok helyütt élnek vagy most élednek újjá – emelte ki Medgyesy
S. Norbert. Vannak még olyan iskolák, főleg a (nép)zeneiek, ahol a diákok
és a meglátogatott tanárok és családok örömére megtartják a
háromkirályjárást a kiugrató csillaggal. A házszentelő és vízszentelő
ugyancsak minden korban és minden embernek áldást hoz. A középkori Tractus
Stellae, például a gödöllői premontrei gimnázium és egyházzenei
szakközépiskola rendjének szerves része. *A palócföldi Rimócon még ma is a
klasszikus módon ünneplik meg a helybeliek a kánai menyegző szokását, amely
összefügg január 23-ával, ami a régi naptárban Szűz Mária és Szent József
eljegyzésének ünnepe volt. Hosszú-hosszú énekekkel (legendaballadákkal),
rózsafüzérekkel elevenítik meg ezt az eljegyzést, hajnalig tartó
mulatsággal, tánccal és koccintással zárva ezt az előénekesek által
vezetett, barokk eredetű, igazi népi szertartást.*

Karácsony ünnepköre nemcsak december 24–25–26-ra koncentrálódik, hanem – a
fentiek értelmében – heteken keresztül ünnepelhető ma is. Úgy, mint kétezer
esztendőn keresztül, teológiai tartalommal tölthetjük meg az újévet,
vízkeresztet, és a Fény, Krisztus születésével és megjelenésével együtt
örülhetünk az egyre hosszabbodó nappaloknak is.
MNO
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150107/74b63922/attachment.html 


Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl