<div dir="ltr"><div>Vízkereszt értékes népszokásai<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html</a><br></div>
<div><span><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Csillagjáték, vízszentelés,
háromkirályjárás, 20+G+M+B+15, menyegzős vasárnap – rengeteg népszokás
kapcsolódik vízkereszt napjához.</b></u></span></span></div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span><div>
</div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span><div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span>2015. január 6. 10:33
</div>
<div>
<div>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html#" title="E-mail" target="_blank"><span><span><br></span></span></a><a href="http://gondola.hu/cikkek/94318-Vizkereszt_ertekes_nepszokasai.html#" title="Még több..." target="_blank"><span><span></span></span></a>
</div>
</div>
<div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/91909.jpg" alt=""></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Vízkereszt ünnepe 1800-1700 évre tekint vissza:</b></u></span> Keleten, Egyiptomban,
Szíriában és Kis-Ázsiában ünnepelték először, később a nyugati egyház is
átvette. Mind a nyugati (latin eredetű katolikus), mind a keleti
(ortodox, pravoszláv, görög) egyházban egy napon, január 6-án tartják –
mondta dr. Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. Ezen a napon –
idézve a liturgiát – „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hármas csodajellel ékes szent ünnepnapot ülünk”:</b></u></span>
az egyik, amikor a Máté evangélium (Mt 2,1–12) szerinti <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>napkeleti
bölcsek – Háromkirályok – <span style="background-color:rgb(213,166,189)">Heródes királynál tett látogatásá</span>t követően a
csillagot követve Betlehembe érkeztek adományaikkal (arany, tömjén,
mirha) imádni a gyermek Jézust.</b></u></span> Az irodalmi és a népi hagyomány
királyoknak tartja e mágusokat, és nevet is ad nekik: Gáspár, Menyhért,
Boldizsár.</p>
<p>
Mint azt a művelődéstörténész kifejtette: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a második, amire vízkereszt
napján emlékezünk</b></u></span>, nem más, mint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jézus Krisztus megkeresztelkedése a
Jordán vizében</b></u></span> (Mt 3,13–17). Ennek az emlékére tartják a vízszentelést,
innen származik az ünnep neve is. Január 6-ának harmadik tartalma a
kánai menyegző: Kána városához kötődik Jézus Krisztus első csodatétele,
amikor is az esküvőt követő lakodalomban hat korsó vizet borrá
változtatott (Jn 2,1–12). Az ünnep három tartalmát összefoglaló néven<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
epifániá</b></u></span>nak nevezzük, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ami Urunk megjelenését, a világ előtt való
kinyilvánulásá</b></u></span>t jelenti.</p>
<h3>
„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>A három szent királyok utazása”</u></span></h3>
<p>
A legtöbb néphagyomány a Háromkirályokhoz kötődik. Január 6-ra virradó
éjjel a 11–12. századi hazai székesegyházakban (erre Győrből van szép
példánk), a virrasztó zsolozsmában előadtak <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy liturgikus játékot,
amiben megjelenítették a vízkereszti történetet, a bölcsek Krisztus
előtti hódolását</b></u></span>. Ezt a gregorián dallamon énekelt, mindegy 15 perces
liturgikus drámát csillagjátéknak, latinul Tractus Stellae-nek nevezik.
Ennek a liturgikus darabnak a továbbéltetett formái voltak az
1600–1700-as években az iskolai színpadon – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Magyarországon a barokk
korban a színházat az iskolák jelentették – diákok által előadott
vízkereszti játékok. Az egyik legszebb ilyen darabunk Székesfehérvárról
való 1767-ből. </b></u></span>A Kilián István színház- és drámatörténész munkássága
nyomán ismeretes, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A három szent királyok utazása című előadás már nem
latin, hanem magyar nyelvű iskoladráma,</b></u></span> amely ugyanezt a bibliai
történetet jelenítette meg – emelte ki az egyetemi tanár.</p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=9c2e4886037530ba8015e65dad78dc96" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0"></div>
</span></div>
<p>
A Háromkirályokra való emlékezés harmadik, népi mozzanata az
úgynevezett <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>vízkereszti csillagozás, más néven háromkirályjárás</b></u></span>.
Dunántúl, Palócföld és az Alföld falvaiban és kisvárosaiban tizenéves
diákok beöltöztek a Háromkirálynak, egyiküket, a szerecsenkirályt jól
befestették feketére, mellettük ment Heródes – így jártak házról házra,
és egy kis színdarabot adtak elő, amiben a betlehemi imádást
jelenítették meg. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Dicsérjük énekkel, vigadozó versekkel, szép jelen,
szép csillag, szép napunk támad” </b></u></span>– ennek a 17. századi népéneknek a
refrénjéből származik e népszokás másik neve: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szépjelenjárás.</b></u></span> A
művelődéstörténész elmondása szerint a szokásnak nagyon kedves mozzanata
volt, hogy a diákok kiugrató csillagot vittek magukkal, és a refrén
énekelésekor kiugratták a gyertyákkal megvilágított, a betlehemit
szimbolizáló csillagot.</p>
<h3>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Az úton járók védőszentjei</u></span></h3>
<p>
Mivel <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Gáspár, Menyhért és Boldizsár</b></u></span> hosszú utat tett meg Betlehemig,
ezért a Háromkirály az úton járóknak, zarándokoknak és a turistáknak is
védőszentje. Köln városának híres, gótikus dómja őrzi a bibliai
Háromkirályok ereklyéjét. Gáspár, Menyhért és Boldizsár <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nemcsak az úton
lévőknek, hanem az őket vendégül látó fogadóknak, csárdáknak,
éttermeknek is égi védője lett</b></u></span>. Ebből a hagyományból eredően régi
történeti forrásainkban Magyar király, Három király, Magyar Korona,
Angol királynő néven is vannak fogadóink. A Háromkirály ezenkívül <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
takácsok védőszentje is </b></u></span>volt, mivel ők készítették ugyanis a jó
prémeket, a vastag, meleg ruhákat.</p>
<h3>
Szentelt vízzel hintették meg a házakat</h3>
<p>
Az ünnep második tartalma Jézus Krisztus keresztsége, ezért mind a
keleti, mind a nyugati egyház ezen az ünnepen vizet szentel.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A szentelt
vizet hazavitték és szentelményként használták: régebben szentelt vízzel
meghintették a házat, a csecsemőt, a menyasszonyt és a vőlegényt az
esküvőre indulás előtt, a Boldogasszony ágyát, ahol az édesanya a
gyermekét szülte a tisztaszobában, továbbá az újszülött borjút, a
kiscsibét, hogy egészséges legye</b></u></span>n egész életében. Áldást kértek Istentől
a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szentelt víz</b></u></span>zel, emellett<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a gonosz </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>távol tartójának </b></u></span>tartották. A
halottvirrasztóban is szentelt vizet tettek az elhunyt mellé. A
vízszentelés a templomban vagy a folyóparton zajlott, emellett krétát is
szenteltek ezen a jeles napon. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szentelt krétával ekkor történt a
házmegáldás</b></u></span>: az illetékes pap a kántorral, a tanítóval és a
ministránsokkal sorra járta a házakat és megáldotta az emberi
hajlékokat. Idén a házszentelésnél ez kerül az ajtófélfára: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>20+G+M+B+15,
vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár 2015.</b></u></span></p>
<h3>
Gyönyörű, népi szertartásrend</h3>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az ünnep harmadik misztériuma a kánai menyegző. A vízkereszt ünnepével
kezdődő és húshagyókeddig (idén február 17-ig) tartó farsang idején – a
kánai menyegzőre való tekintettel – tartották az esküvőket és az azt
követő, a legalább három napig tartó lakodalmakat</b></u></span>, amelyeknek gyönyörű
népi szertartásrendje volt. Ezért farsang vasárnapjait az 1526-ban
papírra vetett Érdy-kódex menyegzős vasárnapoknak hívja.<br>
<br>
Ma már sajnos kevésbé van a köztudatban vízkereszt ünnepe. Az
ókeresztény időszakban előbb (a 2–3. században) ünnepelték vízkeresztet,
mint karácsonyt, a középkorban a karácsonnyal egyenrangú ünnepnek
számított. Krisztus az egész világ előtt jelenik meg, a Háromkirályok
látogatása is ezt jelképezi, kár, hogy kevésbé van benn a köztudatban,
de értékes szokásai még sok helyütt élnek vagy most élednek újjá –
emelte ki Medgyesy S. Norbert. Vannak még olyan iskolák, főleg a
(nép)zeneiek, ahol a diákok és a meglátogatott tanárok és családok
örömére megtartják a háromkirályjárást a kiugrató csillaggal. A
házszentelő és vízszentelő ugyancsak minden korban és minden embernek
áldást hoz. A középkori Tractus Stellae, például a gödöllői premontrei
gimnázium és egyházzenei szakközépiskola rendjének szerves része. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
palócföldi Rimócon még ma is a klasszikus módon ünneplik meg a
helybeliek a kánai menyegző szokását, amely összefügg január 23-ával,
ami a régi naptárban Szűz Mária és Szent József eljegyzésének ünnepe
volt. Hosszú-hosszú énekekkel (legendaballadákkal), rózsafüzérekkel
elevenítik meg ezt az eljegyzést, hajnalig tartó mulatsággal, tánccal és
koccintással zárva ezt az előénekesek által vezetett, barokk eredetű,
igazi népi szertartást.</b></u></span><br>
<br>
Karácsony ünnepköre nemcsak december 24–25–26-ra koncentrálódik, hanem –
a fentiek értelmében – heteken keresztül ünnepelhető ma is. Úgy, mint
kétezer esztendőn keresztül, teológiai tartalommal tölthetjük meg az
újévet, vízkeresztet, és a Fény, Krisztus születésével és megjelenésével
együtt örülhetünk az egyre hosszabbodó nappaloknak is.</p>
<div>MNO</div></div>