[Grem] .. -ápr.19. 'Az ősi Kína kincsei' / kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

[Emoke Greschik]

... lĂĄthatĂłak a kĂ­nai agyagkatonĂĄk
k.LttagtĂłl tovĂĄbbĂ­tva

   - 2015. februĂĄr 6.   -
   - [image: szerző](ja)
   <szerzonek at fideliomedia.hu?subject=matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak>
      -
   - [image: forrĂĄs]Fidelio/MTI
   <http://fidelio.hu/kiallitas/hirek/matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak>
      -
   - HozzĂĄszĂłlĂĄs
   <http://fidelio.hu/kiallitas/hirek/matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak#messageForm>

*A birodalmi kĂśzpontokra koncentrĂĄlva tekinti ĂĄt Ăśtezer ĂŠv kĂ­nai mĹąvĂŠszetĂŠt
az Iparművészeti Múzeum (IMM) február 6-án nyíló, Az ősi Kína kincsei című
kiĂĄllĂ­tĂĄsa, melynek lĂĄtogatĂłi kĂŠt ĂŠletnagysĂĄgĂş agyagkatonĂĄval is
talĂĄlkozhatnak.*

A* több mint 150 műkincset felvonultató*, rendkívül jelentős anyaggal az
IMM a hazai kĂśzĂśnsĂŠg mellett a magyarorszĂĄgi kĂ­nai kĂśzĂśssĂŠget is megcĂŠlozza
- mondta el a február 5-ei sajtóvezetésen Cselovszki Zoltán főigazgató.
Fajcsák Györgyi, a tárlat magyarországi szakértője hozzátette: a
legismertebb darabok az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírjából
szĂĄrmazĂł* cserĂŠpkatonĂĄk *lehetnek, de a hĂĄrom nagy kĂ­nai mĂşzeumbĂłl szĂĄrmazĂł
anyagban több hasonló jelentőségű műtárgy is helyet kapott.
[image: Agyagkatona (ForrĂĄs: IMM)]

Agyagkatona (ForrĂĄs: IMM)

A Senhszi TĂśrtĂŠneti MĂşzeum a mai Hszien tartomĂĄny rĂŠgĂŠszeti anyagĂĄt gyĹąjti;
ezen a területen helyezkedtek el Kína első háromezer évének uralkodói
kĂśzpontjai. A dĂŠlebbi Nancsingi VĂĄrosi MĂşzeumnak otthont adĂł telepĂźlĂŠs hat
dinasztia fővárosa volt, a Csengtői Császári Nyári Palota Múzeum pedig az
utolsó dinasztia Pekingtől északra elhelyezkedő kastélyában működik. Az
első nagy tárgycsoportot *a neolitikus kerámiák* képezik, ezek közül is
kiemelkedik az Jang-sao-kultĂşrĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł,* tĂĄl formĂĄjĂş
gyermekkoporsó-fedél,* melynek díszítőmotívumait máig nem fejtették meg -
emelte ki Fajcsák Györgyi. Már az őskortól megfigyelhető az egyik
"legkĂ­naibb" anyag, a kĂźlĂśnleges kemĂŠnysĂŠgĹą jĂĄde hasznĂĄlata, melynek
megmunkálását a távol-keleti mesterek már több ezer évvel ezelőtt is
bravĂşros ĂźgyessĂŠggel vĂŠgeztĂŠk.

A legfontosabb *szertartĂĄsi eszkĂśzĂśk bronzbĂłl* kĂŠszĂźltek: a Sang-korban az
italĂĄldozati, a Csou-dinasztia idejĂŠn pedig az ĂŠtelĂĄldozatokhoz hasznĂĄlt
edĂŠnyek voltak a dĂ­szesebbek. A kĂ­nai birodalmat megalapozĂł kĂŠt nagy
dinasztia korában az ország politikailag erősen széttagolt volt, de az
előkerült tárgyak már ekkor *egy viszonylag egységes civilizáció meglété*ről
tanĂşskodnak.
[image: Az ősi Kína kincsei (Forrás: IMM)]

Az ősi Kína kincsei (Forrás: IMM)

Kínát a Kr.e. 3. században Csin Si Huang-ti egyesítette; az első császár
sĂ­regyĂźttesĂŠhez tartozik az a* hatalmas agyaghadsereg is, amelynek katonĂĄi
harminc év után először láthatók Budapesten*. Csin Si Huang-ti óriási
kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel kútásás közben. A lelőhely közepén
a csĂĄszĂĄr nyugszik az akkori vilĂĄgot mintĂĄzĂł sĂ­rkertben, a kĂ­nai tudĂłsok
azonban mindaddig nem kezdenek tovĂĄbbi feltĂĄrĂĄsokba, amĂ­g ehhez nem ĂĄll
rendelkezésre a megfelelő technológia.  A Han-korszak jelentőségét mutatja,
hogy a kínaiak erről a dinasztiáról nevezték el magukat. Kína ekkor élénk
kereskedelmet folytatott tĂĄvolabbi vidĂŠkekkel is, ekkor honosodtak meg az
addig hasznĂĄlt pĂłnik helyett a kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai lovak is, amelyek sokĂĄig mĂŠg
luxuscikknek szĂĄmĂ­tottak; az itt kiĂĄllĂ­tott lovaskatona-modellek Ă­gy
megrendelőjük gazdagságáról is tanúskodnak. A Tang-dinasztia időszakát máig
KĂ­na aranykorakĂŠnt tartjĂĄk szĂĄmon, a birodalom ekkor a vilĂĄgkereskedelem
kĂśzpontjĂĄnak szĂĄmĂ­tott. A SelyemĂşt-hĂĄlĂłzat mentĂŠn ĂŠrkezett KĂ­nĂĄba a
buddhizmus az indiai ikonogrĂĄfiĂĄval egyĂźtt, ĂŠs ekkor jelent meg az arany
hasznĂĄlata is a kĂ­nai mĹąvĂŠszetben. *Az indiai hatĂĄsok lassan belesimultak a
kĂ­nai kultĂşrĂĄba,* ĂŠs elkĂŠszĂźltek a szĂştrĂĄk kĂ­nai fordĂ­tĂĄsai is.
[image: Az ősi Kína kincsei (Forrás IMM)]

Az ősi Kína kincsei (Forrás IMM)

FajcsĂĄk GyĂśrgyi szerint *a 10. szĂĄzad utĂĄn megfogyatkoznak a rĂŠgĂŠszeti
leletek, mert az utolsĂł ezer ĂŠv emlĂŠkeinek feltĂĄrĂĄsĂĄt a kĂ­nai tudomĂĄny nem
helyezi előtérbe, annál gazdagabb azonban az iparművészeti anyag.*
RendkĂ­vĂźli technikai tudĂĄsrĂłl tesznek tanĂşbizonysĂĄgot pĂŠldĂĄul a *Ming-kori
ékszerek*, amelyekre kevés drágakő mellett az annál gazdagabb filigrán
díszítés jellemző.

Az 1644-ben hatalomra kerĂźlt Csing-dinasztiĂĄval zĂĄrul a csĂĄszĂĄri KĂ­na
tĂśrtĂŠnelme. A mandzsu eredetĹą uralkodĂłcsalĂĄd "kĂ­naibb volt a kĂ­naiaknĂĄl" -
mondta el Fajcsák Györgyi, rámutatva arra, hogy a csengtői nyári palota
berendezĂŠsi tĂĄrgyai is a kĂ­nai ikonogrĂĄfiai hagyomĂĄnyokat kĂśvetik.

A kĂ­naiak pĂŠldĂĄul az egyszĂ­nmĂĄzas kerĂĄmiĂĄkat tartottĂĄk elegĂĄnsnak, a
kékmintás darabokat közel-keleti, majd európai megrendelők részére kezdték
gyártani. A bemutatott anyagon jól nyomon követhetők az 1700-as évek
technikai ĂşjĂ­tĂĄsai, a Sang-kori terembe helyezett 18. szĂĄzadi kerĂĄmiĂĄk
pedig arrĂłl tanĂşskodnak, hogy a kĂ­nai kultĂşra mindig a hagyomĂĄnyok
megtartĂĄsĂĄval tĂśrekedett a megĂşjulĂĄsra.

*Az ősi Kína kincsei című tárlat február 6-tól április 19-ig látható az
IparmĹąvĂŠszeti MĂşzeumban.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150215/2dc0196f/attachment.html