<div dir="ltr"><div style="color:rgb(51,51,51);font-family:Arial,FreeSans,sans-serif;font-size:12px;line-height:16.2px"><h1 style="padding-bottom:5px;margin:5px 0px;color:rgb(209,46,46);line-height:24px;font-size:24px">... láthatóak a kínai agyagkatonák</h1></div>k.Lttagtól továbbítva<br><div><ul style="margin:0px;color:rgb(153,153,153);font-size:12px;padding:0px 10px 15px 0px;line-height:16px;list-style:outside none none;overflow:hidden;font-family:Arial,FreeSans,sans-serif"><li style="float:left;margin:0px;padding:0px;line-height:14px"><span style="color:rgb(209,46,46)">2015. február 6. - </span></li><li style="float:left;margin:0px;padding:0px;line-height:14px"><a href="mailto:szerzonek@fideliomedia.hu?subject=matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak" style="text-decoration:none;color:rgb(209,46,46)" target="_blank"><img class="" src="http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/pencil.png" alt="szerző" style="border: medium none; float: left; margin: 0px 5px 0px 0px;">(ja)</a> - </li><li style="float:left;margin:0px;padding:0px;line-height:14px"><a href="http://fidelio.hu/kiallitas/hirek/matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak" style="text-decoration:none;color:rgb(209,46,46)" target="_blank"><img class="" src="http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/source.png" alt="forrás" style="border: medium none; float: left; margin: 0px 5px 0px 0px;">Fidelio/MTI</a><span> - </span></li><li style="float:left;margin:0px;padding:0px;line-height:14px"><a href="http://fidelio.hu/kiallitas/hirek/matol_lathatoak_a_kinai_agyagkatonak#messageForm" style="text-decoration:none;color:rgb(209,46,46)" target="_blank"><img class="" src="http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/bubbles.gif" alt="" style="border: medium none; float: left; margin: 0px 5px 0px 0px;">Hozzászólás</a></li></ul><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px"><strong>A birodalmi központokra koncentrálva tekinti át ötezer év kínai művészetét az Iparművészeti Múzeum (IMM) február 6-án nyíló, <i>Az ősi Kína kincsei</i> című kiállítása, melynek látogatói két életnagyságú agyagkatonával is találkozhatnak.</strong></p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">A<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
több mint 150 műkincset felvonultató</b></u></span>, rendkívül jelentős anyaggal az
IMM a hazai közönség mellett a magyarországi kínai közösséget is
megcélozza - mondta el a február 5-ei sajtóvezetésen Cselovszki Zoltán
főigazgató. Fajcsák Györgyi, a tárlat magyarországi szakértője
hozzátette: a legismertebb darabok az első kínai császár, Csin Si
Huang-ti sírjából származó<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> cserépkatonák </b></u></span>lehetnek, de a három nagy kínai
múzeumból származó anyagban több hasonló jelentőségű műtárgy is helyet
kapott.</p><div style="padding:5px;display:table;margin-left:auto;margin-right:auto;text-align:center"><div><a style="color:rgb(209,46,46)"><img tabindex="0" class="" src="http://fidelio.hu/image.ashx?id=9f549b37-605d-43d7-9efa-581e10125c96&vid=c9629143-429a-4942-a5aa-93cd255b5ef2" alt="Agyagkatona (Forrás: IMM)" title="Agyagkatona (Forrás: IMM)" style="border: 0px none;" border="0"></a></div><div><p style="margin:0px 0px 10px;border-radius:0px 0px 4px 4px;border-top:1px solid rgb(170,170,170);font-size:12px;line-height:12px;padding:5px;background:url("http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/hshadow.png") repeat-x scroll 0% -7px rgb(238,238,238)">Agyagkatona (Forrás: IMM)</p></div></div><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">A
Senhszi Történeti Múzeum a mai Hszien tartomány régészeti anyagát
gyűjti; ezen a területen helyezkedtek el Kína első háromezer évének
uralkodói központjai. A délebbi Nancsingi Városi Múzeumnak otthont adó
település hat dinasztia fővárosa volt, a Csengtői Császári Nyári Palota
Múzeum pedig az utolsó dinasztia Pekingtől északra elhelyezkedő
kastélyában működik. Az első nagy tárgycsoportot <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a neolitikus kerámiák</b></u></span>
képezik, ezek közül is kiemelkedik az Jang-sao-kultúrából származó,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> tál
formájú gyermekkoporsó-fedél,</b></u></span> melynek díszítőmotívumait máig nem
fejtették meg - emelte ki Fajcsák Györgyi. Már az őskortól megfigyelhető
az egyik "legkínaibb" anyag, a különleges keménységű jáde használata,
melynek megmunkálását a távol-keleti mesterek már több ezer évvel
ezelőtt is bravúros ügyességgel végezték.</p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">A
legfontosabb <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szertartási eszközök bronzból</b></u></span> készültek: a Sang-korban az
italáldozati, a Csou-dinasztia idején pedig az ételáldozatokhoz használt
edények voltak a díszesebbek. A kínai birodalmat megalapozó két nagy
dinasztia korában az ország politikailag erősen széttagolt volt, de az
előkerült tárgyak már ekkor <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy viszonylag egységes civilizáció
meglété</b></u></span>ről tanúskodnak.</p><div style="padding:5px;display:table;margin-left:auto;margin-right:auto;text-align:center"><div><a style="color:rgb(209,46,46)"><img tabindex="0" class="" src="http://fidelio.hu/image.ashx?id=12c76b45-65ee-43a5-8c55-7cdcf713bfcf&vid=c9629143-429a-4942-a5aa-93cd255b5ef2" alt="Az ősi Kína kincsei (Forrás: IMM)" title="Az ősi Kína kincsei (Forrás: IMM)" style="border: 0px none;" border="0"></a></div><div><p style="margin:0px 0px 10px;border-radius:0px 0px 4px 4px;border-top:1px solid rgb(170,170,170);font-size:12px;line-height:12px;padding:5px;background:url("http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/hshadow.png") repeat-x scroll 0% -7px rgb(238,238,238)">Az ősi Kína kincsei (Forrás: IMM)</p></div></div><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">Kínát
a Kr.e. 3. században Csin Si Huang-ti egyesítette; az első császár
síregyütteséhez tartozik az a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> hatalmas agyaghadsereg is, amelynek
katonái harminc év után először láthatók Budapesten</b></u></span>. Csin Si Huang-ti
óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel kútásás közben. A
lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó
sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további
feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre a megfelelő technológia.
A Han-korszak jelentőségét mutatja, hogy a kínaiak erről a dinasztiáról
nevezték el magukat. Kína ekkor élénk kereskedelmet folytatott
távolabbi vidékekkel is, ekkor honosodtak meg az addig használt pónik
helyett a közép-ázsiai lovak is, amelyek sokáig még luxuscikknek
számítottak; az itt kiállított lovaskatona-modellek így megrendelőjük
gazdagságáról is tanúskodnak. A Tang-dinasztia időszakát máig Kína
aranykoraként tartják számon, a birodalom ekkor a világkereskedelem
központjának számított. A Selyemút-hálózat mentén érkezett Kínába a
buddhizmus az indiai ikonográfiával együtt, és ekkor jelent meg az arany
használata is a kínai művészetben. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az indiai hatások lassan
belesimultak a kínai kultúrába,</b></u></span> és elkészültek a szútrák kínai
fordításai is.</p><div style="padding:5px;display:table;margin-left:auto;margin-right:auto;text-align:center"><div><a style="color:rgb(209,46,46)"><img tabindex="0" class="" src="http://fidelio.hu/image.ashx?id=4ab7139c-902d-466a-9a08-f5a8fbf60a62&vid=c9629143-429a-4942-a5aa-93cd255b5ef2" alt="Az ősi Kína kincsei (Forrás IMM)" title="Az ősi Kína kincsei (Forrás IMM)" style="border: 0px none;" border="0"></a></div><div><p style="margin:0px 0px 10px;border-radius:0px 0px 4px 4px;border-top:1px solid rgb(170,170,170);font-size:12px;line-height:12px;padding:5px;background:url("http://fidelio.hu/skins/fidelio/img/hshadow.png") repeat-x scroll 0% -7px rgb(238,238,238)">Az ősi Kína kincsei (Forrás IMM)</p></div></div><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">Fajcsák
Györgyi szerint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a 10. század után megfogyatkoznak a régészeti leletek,
mert az utolsó ezer év emlékeinek feltárását a kínai tudomány nem
helyezi előtérbe, annál gazdagabb azonban az iparművészeti anyag.</b></u></span>
Rendkívüli technikai tudásról tesznek tanúbizonyságot például a
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ming-kori ékszerek</b></u></span>, amelyekre kevés drágakő mellett az annál gazdagabb
filigrán díszítés jellemző.</p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">Az
1644-ben hatalomra került Csing-dinasztiával zárul a császári Kína
történelme. A mandzsu eredetű uralkodócsalád "kínaibb volt a kínaiaknál"
- mondta el Fajcsák Györgyi, rámutatva arra, hogy a csengtői nyári
palota berendezési tárgyai is a kínai ikonográfiai hagyományokat
követik.</p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px">A kínaiak
például az egyszínmázas kerámiákat tartották elegánsnak, a kékmintás
darabokat közel-keleti, majd európai megrendelők részére kezdték
gyártani. A bemutatott anyagon jól nyomon követhetők az 1700-as évek
technikai újításai, a Sang-kori terembe helyezett 18. századi kerámiák
pedig arról tanúskodnak, hogy a kínai kultúra mindig a hagyományok
megtartásával törekedett a megújulásra.</p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><em>Az ősi Kína kincsei</em> című tárlat február 6-tól április 19-ig látható az Iparművészeti Múzeumban.</b></u></span></p><p style="margin-top:5px;margin-bottom:10px"><br></p></div></div>