[Grem] F.pápa / a szív bölcsessége / üzenet a betegek világnapjára

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Feb. 10., K, 20:10:24 CET


Ferenc pĂĄpa ĂŒzenete a betegek 23. vilĂĄgnapjĂĄra
2015. februĂĄr 10. kedd 18:30
http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-uzenete-betegek-23-vilagnapjara-58797
Sapientia cordis. „*A vaknak Ășgy szolgĂĄltam, hogy a szeme voltam, a
sĂĄntĂĄnak meg Ă©n voltam a lĂĄba.” (JĂłb 29,15*)

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=58797&img=o_topic.jpg>
Kedves Testvérek!

A betegek 23. vilĂĄgnapja alkalmĂĄbĂłl, melyet Szent II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa
kezdeményezett, hozzåtok fordulok, akik a betegség terhét hordozva
kĂŒlönfĂ©le mĂłdokon csatlakoztok Krisztus szenvedƑ testĂ©hez; Ă©s hozzĂĄtok is,
az egĂ©szsĂ©gĂŒgy terĂŒletĂ©n dolgozĂł hivatĂĄsbeliek Ă©s önkĂ©ntesek.

Az idei Ă©v tĂ©mĂĄja arra indĂ­t bennĂŒnket, hogy JĂłb könyvĂ©nek egy kifejezĂ©sĂ©n
elmĂ©lkedjĂŒnk: »A vaknak Ășgy szolgĂĄltam, hogy a szeme voltam, a sĂĄntĂĄnak meg
Ă©n voltam a lĂĄba« (29,15). ElmĂ©lkedĂ©sem vezĂ©rfonala a *„sapientia cordis”*,
vagyis a szív bölcsessége.

1. Ez a bölcsesség nem elvont, elméleti ismeretet jelent, nem gondolataink
gyĂŒmölcse. Ahogyan Szent Jakab Ă­r errƑl a levelĂ©ben, sokkal inkĂĄbb „tiszta,
aztĂĄn bĂ©keszeretƑ, mĂ©ltĂĄnyos, engedĂ©keny, irgalom tölti el, Ă©s gazdag
termĂ©st hoz, nem rĂ©szrehajlĂł, nem kĂ©pmutató” (3,17). Vagyis* olyan
magatartås, amelyet a Szentlélek åraszt annak elméjébe és szívébe, aki
kĂ©pes megnyĂ­lni testvĂ©rei szenvedĂ©se irĂĄnt, Ă©s felismeri bennĂŒk Isten
kĂ©pmĂĄsĂĄt.* KĂ©rjĂŒk tehĂĄt a zsoltĂĄr szavaival: *„TanĂ­ts meg szĂĄmba venni
napjainkat, hogy eljussunk a szĂ­v bölcsessĂ©gĂ©re!”* (Zsolt 90,12). *A szĂ­v
bölcsessége*, amely Isten ajåndéka: ebben foglalhatjuk össze a betegek
vilĂĄgnapjĂĄnak gyĂŒmölcseit.

2. *A szĂ­v bölcsessĂ©ge: szolgĂĄlni testvĂ©reinket.* „A vaknak Ășgy szolgĂĄltam,
hogy a szeme voltam, a sĂĄntĂĄnak meg Ă©n voltam a lĂĄba.” JĂłbnak az a beszĂ©de,
amely e mondatot tartalmazza, kifejezésre juttatja a szolgålatot a
szĂŒksĂ©get szenvedƑk irĂĄnt ennek az igaz embernek a rĂ©szĂ©rƑl, aki meglehetƑs
tekintélynek örvend, és tiszteletre méltó hely illeti meg a våros vénei
között. *Erkölcsi tartĂĄsĂĄt megmutatja a tƑle segĂ­tsĂ©get kĂ©rƑ szegĂ©nyek
irånti szolgåló szeretete, és az is, ahogyan gondoskodik az årvåról és az
özvegyrƑl.* (uo., 12–13)

Hånyan vannak ma is olyan keresztények, akik nem pusztån szavaikkal, hanem
a valĂłdi hitben gyökerezƑ Ă©letĂŒkkel tanĂșsĂ­tjĂĄk, hogy Ƒk „a vakok szemei” Ă©s
„a sĂĄntĂĄk lĂĄbai”! *Olyan emberek, akik a folytonos gondoskodĂĄst igĂ©nylƑ
betegek mellett vannak*, akiknek szĂŒksĂ©gĂŒk van segĂ­tsĂ©gre ahhoz, hogy meg
tudjanak mosakodni, fel tudjanak öltözni, tåplålkozni tudjanak. Ez a
szolgĂĄlat, kĂŒlönösen akkor, ha idƑben elhĂșzĂłdik, fĂĄradsĂĄgossĂĄ Ă©s nehĂ©zzĂ©
vålhat. Viszonylag könnyƱ néhåny napig végezni a szolgålatot, åm nehéz
valakirƑl hĂłnapokon vagy egyenesen Ă©veken ĂĄt gondoskodni, fƑkĂ©ppen akkor,
amikor ez az illetƑ köszönetet sem tud mondani Ă©rte. És mĂ©gis, *a
megszentelƑdĂ©s hatalmas Ăștja ez! Ezekben a pillanatokban kĂŒlönöskĂ©ppen is
szĂĄmĂ­thatunk az Úr közelsĂ©gĂ©re, Ă©s az egyhĂĄz kĂŒldetĂ©sĂ©nek is kĂŒlönleges
tĂĄmaszai vagyunk.*

3. *A szĂ­v bölcsessĂ©ge: testvĂ©rĂŒnk mellett ĂĄllni.* A beteg ember mellett
eltöltött idƑ szent. Isten dicsĂ©rete, amely hasonlĂłvĂĄ tesz bennĂŒnket *FiĂĄhoz,
aki „nem azĂ©rt jött, hogy neki szolgĂĄljanak, hanem hogy Ƒ szolgĂĄljon
mĂĄsoknak, Ă©s odaadja az Ă©letĂ©t vĂĄltsĂĄgul sokakĂ©rt”* (Mt 20,28). JĂ©zus maga
mondta: „Ășgy vagyok köztetek, mintha a szolgĂĄtok volnĂ©k” (Lk 22,27).

KĂ©rjĂŒk Ă©lƑ hittel a SzentlĂ©lektƑl a kegyelmet, hogy megĂ©rtsĂŒk: mekkora
Ă©rtĂ©ke van, ha elkĂ­sĂ©rjĂŒk sokszor szavak nĂ©lkĂŒl ezeket a testvĂ©reinket,
idƑt szentelĂŒnk rĂĄjuk, s Ƒk a mi közelsĂ©gĂŒnk Ă©s törƑdĂ©sĂŒnk rĂ©vĂ©n Ă©rezhetnek
vigasztalåst és szeretetet. *Mekkora hazugsåg rejtezik ezzel ellentétben
bizonyos kifejezĂ©sekben, amelyek az „élet minƑsĂ©gĂ©rƑl” szĂłlnak, hogy
elhitessĂ©k: a betegsĂ©ggel sĂșlyosan megterhelt Ă©leteket nem Ă©rdemes Ă©lni!*

4.* A szĂ­v bölcsessĂ©ge: kilĂ©pni önmagunkbĂłl testvĂ©rĂŒnk felĂ©.* VilĂĄgunk
olykor elfelejti annak az idƑnek az Ă©rtĂ©kĂ©t, amit a beteg ĂĄgya mellett
töltĂŒnk, mivel *mindenki siet, tenni, termelni akar, Ă©s megfeledkezik* az*
önzetlensĂ©g**rƑl*, a *mĂĄsokrĂłl valĂł gondoskodĂĄs**rĂłl*, a mĂĄsik ember
ĂĄpolĂĄsĂĄrĂłl. *E magatartĂĄs mögött sokszor a langyos hit hĂșzĂłdik meg, amely
megfeledkezik **az Úr szavairĂłl, aki ezt mondta: „értem tettĂ©tek” (Mt
25,40).*

EzĂ©rt szeretnĂ©k ismĂ©t emlĂ©keztetni, „*az »önmagunkbĂłl a testvĂ©r felĂ© valĂł
kilĂ©pĂ©s« abszolĂșt prioritĂĄsĂĄra,* amely *a minden erkölcsi törvĂ©nyt
megalapozĂł kĂ©t fƑparancs egyike,* s a legvilĂĄgosabb jel ahhoz, hogy
mĂ©rlegre tegyĂŒk a lelki növekedĂ©s ĂștjĂĄt, amelyen Isten teljessĂ©ggel
ingyenes ajĂĄndĂ©kozĂĄsĂĄra vĂĄlaszul jĂĄrunk” (vö. *Evangelii gaudium* kezdetƱ
apostoli buzdĂ­tĂĄs, 179). Az egyhĂĄz missziĂłs termĂ©szetĂ©bƑl fakad *„a
felebarĂĄt irĂĄnti tevĂ©keny szeretet,* a megĂ©rtƑ, segĂ­tƑ Ă©s tĂĄmogatĂł
egyĂŒttĂ©rzĂ©s” (uo.).

5.* A szĂ­v bölcsessĂ©ge: szolidaritĂĄst vĂĄllalni testvĂ©rĂŒnkkel anĂ©lkĂŒl, **
hogy elĂ­tĂ©lnĂ©nk Ƒt. **A szeretetnek idƑre van szĂŒksĂ©ge*.* IdƑre a betegek
ĂĄpolĂĄsĂĄra Ă©s idƑre a meglĂĄtogatĂĄsukra. IdƑre ahhoz, hogy mellettĂŒk legyĂŒn*k,
ahogyan JĂłb mellett voltak barĂĄtai. „HĂ©t nap Ă©s hĂ©t Ă©jjel mellette ĂŒltek a
földön, és egyik sem szólt hozzå egy szót sem. Låttåk ugyanis, hogy igen
nagy a fájdalma” (Jób 2,13). Ám *Jób barátai elrejtettek magukban egy
negatív ítéletet vele kapcsolatban: azt gondoltåk, hogy balsorsa Isten
bĂŒntetĂ©se valamilyen vĂ©tkéért. **A valĂłdi szeretet azonban osztozĂĄs *
*Ă­tĂ©let* *nĂ©lkĂŒl,* nem vĂĄrja el a mĂĄsik szemĂ©ly megtĂ©rĂ©sĂ©t.* TĂĄvol ĂĄll tƑle
a hamis alåzat, amely valójåban elismerést vår, és tetszeleg sajåt jó
cselekedetében*.

Jób tapasztalata hiteles vålaszt csak *Jézus keresztåldozatåban kap, amely
az Isten velĂŒnk vĂĄllalt szolidaritĂĄsĂĄnak legmagasztosabb tette: teljesen
ingyenes, teljesen irgalmas.* Ez a szeretet vĂĄlasza az emberi fĂĄjdalom
drĂĄmĂĄjĂĄra, kĂŒlönösen az ĂĄrtatlan fĂĄjdalomra, amely mindig rĂ©sze Krisztus
feltĂĄmadt testĂ©nek. Ezek azok a megdicsĆ‘ĂŒlt sebek, amelyek egyszerre
jelentenek botrĂĄnyt hitĂŒnk szĂĄmĂĄra, ugyanakkor meg is erƑsĂ­tik hitĂŒnket
(vö. *Homília XXIII. Jånos és II. Jånos Pål boldoggå avatåsån*, 2014.
ĂĄprilis 27.).

MĂ©g akkor is, amikor a betegsĂ©g, az egyedĂŒllĂ©t, a fizikai tehetetlensĂ©g
ĂșrrĂĄ lesznek odaajĂĄndĂ©kozott Ă©letĂŒnkön, a fĂĄjdalom tapasztalata kiemelkedƑ
helyszíne lehet a kegyelem tovåbbadåsånak, és olyan forråst jelenthet,
amelybƑl *a szĂ­v bölcsessĂ©gĂ©t* merĂ­thetjĂŒk. Így Ă©rtjĂŒk meg, hogy JĂłb
Ă©lettapasztalata összegzĂ©sekor kijelentheti Isten felĂ© fordulva: „AzelƑtt
csak hírbƑl hallottam felƑled, most azonban saját szememmel láttalak.” (Jób
42,5). *A szenvedĂ©s Ă©s a fĂĄjdalom titkĂĄba merĂŒlt szemĂ©lyek, ha ezt hittel
fogadjĂĄk el, Ă©lƑ tanĂși lehetnek a hitnek, amely kĂ©pes lehetƑvĂ© tenni a
szenvedés elfogadåsåt, noha az ember a maga értelmével soha nem képes azt
teljesen felfogni.*

6. A betegek vilågnapjåt Måria anyai pårtfogåsåba ajånlom, aki méhébe
fogadta Ă©s vilĂĄgra hozta a megtestesĂŒlt BölcsessĂ©get, JĂ©zus Krisztust, a mi
Urunkat.

*Ó, MĂĄria, BölcsessĂ©g SzĂ©ke, jĂĄrj közben Ă©desanyĂĄnkkĂ©nt minden betegĂ©rt Ă©s
azokĂ©rt, akik gondoskodnak rĂłluk.* Add, hogy szenvedƑ felebarĂĄtaink
szolgĂĄlatĂĄban Ă©s a fĂĄjdalom tapasztalatĂĄban befogadhassuk Ă©s növelhessĂŒk
magunkban a szív igazi bölcsességét.

A mindnyåjatokért mondott könyörgést apostoli åldåsommal kísérem.

Vatikån, 2014. december 3., Xavéri Szent Ferenc emléknapjån

FERENC
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150210/0424c652/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról