[Grem] Knts L.: a liberalizmus nkorrekcija

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Feb. 1., V, 21:53:31 CET 

 "Polgári vallás"?
2015.02.01. - Köntös László
<http://reposzt.hu/user/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3>
http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150201_kontos_laszlo_polgari_vallas

Nussbaum az elmúlt tíz év alatt több könyvében is foglalkozott az érzelmek
és a társadalmi igazságosság kérdésével. Egy éve megjelent *Politikai
érzelmek, avagy miért szükséges a szeretet az igazságossághoz című művé*ben
azt fejtegette, hogy *a liberális szerződéselméletek figyelmen kívül
hagyják az érzelmek szerepét.*

Nincs demokrácia szeretet nélkül - metazin.hu
<http://www.metazin.hu/index.php/item/3034-nincs-demokracia-szeretet-nelkul>

Martha C. Nussbaum könyve számomra azért jelentős, mert *betekintést enged
a filozófiai szintű liberális gondolkodás mai világába,* s mintha a
központi üzenet arra utalna, hogy *napjaink meghatározó eszmei áramlata
elérkezettnek látná az időt valamiféle önkorrekcióra.* Sajnos a könyvet
magát nem tudtam még elolvasni, de – köszönet a Metazinnak – ez az
összefoglaló azért elég érzékletesen bemutatja, hogy *a liberalizmus egyik
mai befolyásos gondolkodója miként szembesül saját nézeteinek
ellentmondásosságával.* Azzal a számomra egyébként mindig is féloldalas
liberális emberképpel
<http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2013-09-21/liber%C3%A1lis-antropol%C3%B3gia-f%C3%A9loldalass%C3%A1ga>,
amelyen a mai domináns nyugati gondolkodás nyugszik.

A könyv, ha jól érzékelem, gyakorlatilag* bevallása annak, hogy a tiszta
racionalitásra felépített emberkép nem működik, mert nem veszi figyelembe
az egész embert.* Egyszerűen: a filozófiai liberalizmus nem tulajdonít
jelentőséget az emberi természetnek, sőt, maga a kifejezés, mint olyan, nem
is fér bele gondolatvilágába.

Ám imponáló módon, Nussbaum veszi a bátorságot, s fel meri tenni azt a
kérdést, hogy vajon, * ha az ember tényleg annyira racionális, hogy csak a
puszta belátás irányítja cselekedeteit, akkor mégis miért olyan nehéz az
igazságos társadalom felépítése?* Ha jól látom, a jeles gondolkodó direkt
módon nem foglalkozik a rossz jelenségével, s távol áll tőle, hogy a rossz
jelenlétének valamiféle egyetemes jelentőséget tulajdonítson, ám *indirekt
módon mégis kimondja, hogy a szimpla, racionális belátás még nem
feltétlenül szünteti meg az önzést, összefoglalóan azokat az erőket,
amelyek megakadályozzák az embert abban, hogy a jó társadalmát felépítse.**
”Lehetséges ugyan, hogy általánosságban egyetértünk a jóléti állam
absztrakt gondolatával (attól tartva, hogy esetleg mi is társadalmi
segítségre szorulhatunk), ám az absztrakt elvek racionális elfogadásából
nem következik feltétlenül, hogy saját vagyonunk kárára segítsük
embertársainkat.”*

*Ez komoly fordulat,* amelyet személy szerint igen nagyra tartok. Egyben
komoly jelzés arról is, hogy* napjaink egyik meghatározó liberális
gondolkodója szükségesnek tartja a ma kurrens emberkép valamiféle
korrekcióját, amely azért figyelembe veszi az ember érzelmi
meghatározottságait és belső világát.* Így *jut el * Nussbaum* a szeretet
eszméjéhez*, amely arra hivatott, hogy meghaladja az ismert, pusztán
absztrakt racionalitásra épített szerződéselméleti hagyományokat. Ez
mindenképpen alapvető fordulat, amelyet őszintén üdvözlök. Ez bátor tett,
hiszen mint a könyv angol nyelvű rezüméjében
<http://www.hup.harvard.edu/catalog.php?isbn=9780674724655> olvasható:
"... people attached to liberalism sometimes assume that a theory of public
sentiments would run afoul of commitments to freedom and autonomy. "  ( A
liberalizmus hívei néha azt feltételezik, hogy a nyilvános érzelmek
teóriája megtámadja a szabadsághoz és az autonómiához való
elkötelezettséget.)

Ugyanakkor *Nussbaum természetesen marad liberális, ami egyszerűen azt
jelenti, hogy szerinte a szeretet ilyen programszerű meghirdetése
megvalósítható. Vagyis az ember javítható, a rossz leküzdhető, pusztán csak
felül kell bírálni, pontosabban ki kell egészíteni az eddigi
szerződéselméleteket,* vagyis azt a feltételezést, hogy *„a legitim
társadalmat racionális önérdekkövető egyének szerződése hozza létre. A
liberális állam stabilitását az egyén szavatolja, amikor belátja, hogy a
liberális társadalom intézményei saját jólétét és biztonságát szolgálják.”*

Ha jól látom, Nussbaum *nem hivatkozik a keresztyénségre*, pedig, ha már a
szeretet társadalmi szintű kiterjesztéséről beszél, s történelmi példákban
keresi a forrásokat, ez, mármint a keresztyénség beemelése, avagy*
visszaemelése egy ilyen szeretet-koncepcióba talán nem lenne indokolatlan.
Szívesen megkérdezném tőle,* *vajon miért nem.*

Valószínűleg azért, de ez csak feltételezés, mert* a liberalizmus egész
egyszerűen nem tud mit kezdeni a keresztyénség emberképével, vagyis az
általános és egyetemes emberi elesettség gondolatával. A liberalizmus nem
tud mit kezdeni a rossz jelenségével,* még akkor sem, ha az amúgy
mindennapi, egyetemes és időtlen tapasztalat. Másrészt azért Nussbaum mégis
csak érzékeli, hogy *a liberalizmus emberképe egész egyszerűen ellentmond a
mindennapos tapasztalatnak, s ezért ezt a féloldalas antropológiát meg kell
haladni.*

Logikusnak tűnik, hogy gondolatvezetéséből egyszerre csak* előbukkan a
„polgári vallás” (civil religion) egyébként régóta ismert eszméje. *Vagyis,
ahogyan én értem a polgári vallás mögötti igényt, ismételten felvetődik a
végső autoritás egyidejű hiányának és szükségességének a kérdése. S ez
már *tipikusan
a felvilágosodás problematikája, amely az elé a dilemma elé került, hogy ha
nincs Isten, akkor vajon miféle végső instancia, végső hivatkozási alap ad
majd legitimitást*. S *ha jól értem, Nussbaum arra következtetésre jut,*
hogy a felvilágosodás észbe vetett hite csődöt mondott, s ezért *szükség
van, ha nem is teljes felülbírálatára, de kiegészítésére mindenképp*. Ez
lenne szerinte a szeretettel beoltott „polgári vallás” régi-új ideája.
Isten „megszűnt” ugyan, s az istengondolatra nem lehet már társadalmat
alapozni, ám racionálisan belátható, hogy azért valamit kellene a helyébe
tenni, amely valamiféle belső közösségi koherenciát teremt. Nussbaum tehát*
egyetért a „polgári vallás” régóta ismert ideájával, ám világossá teszi,
hogy szerinte ez a puszta racionalitáson alapuló „vallás” mégsem bír
megvalósulni, mert nem számol az ember érzelmi világával.* Ezért a tisztán
racionalitáson alapuló belátást* ki kell egészíteni a szeretet
motivációjával, s a ráció és érzelem ezen új kombinációja lehetne az alapja
a "polgári vallásnak". *

Csakhogy* a polgári vallás hívei pont azt nem értették meg sohasem, így
Nussbaum sem, hogy* *mi az, hogy vallás*. *Ők úgy gondolják, vallást lehet
kreálni, ez csak elhatározás, hogy ne mondjam, politikai döntés
kérdése*. *Holott
a vallási tapasztalat lényege pont az, hogy azt az ember nem saját
kezdeményezéseként éli át.* Ha megszűnik Isten, mint alany, akkor a vallást
valóban csak kreálni lehet, ami nyilvánvalóan önellentmondás. De erről nem
is érdemes többet beszélni, hiszen itt nyilvánvaló áthidalhatatlanságok
vannak.

Mindenesetre üdvözlöm Nussbaum könyvét, amely számomra jelzésértékű
elmozdulás a liberális gondolkodáson belül, s egyúttal* üzenet arról is,
hogy a ma sokszor véglegesnek és megdönthetetlennek hitt liberális teóriák
emberről és világról messze nem állnak olyan stabilan a lábukon. *

S ez itt most nem egy liberalizmusellenes beszéd. Csekély boldogságot adna
számomra, ha netán kiderülne, hogy a liberalizmusnak nincs igaza. Pusztán
annak a megállapítása, hogy *talán itt lenne az ideje ismét kimondani, hogy
az emberről való tudásunk korántsem olyan letisztult, mint amilyennek ma
sokak szemében tűnik.*

Talán *érdemes lenne ismét központi témává tenni az embert magát. S talán
ehhez a párbeszédhez a keresztyénségnek van mit hozzátennie.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150201/cdcd8d51/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl