[Grem] az iszlm radikalizmusrl / Marth Mikls, Pryce Jones

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Dec. 26., Szo, 13:15:27 CET 

Iszlamizmus
Maróth: Az iszlám radikálisok nem ismerik az iszlámot
<http://mandiner.hu/cikk/20151216_maroth_az_iszlam_radikalisok_nem_ismerik_az_iszlamot>
<http://mandiner.hu/tag/kulfold/>
2015. december 16. 10:17 | *Írta: Rajcsányi Gellért
<http://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert>*

*Az iszlám egyszerre vallás és politika, a kettőt nem lehet elválasztani
egymástól *– mondta Maróth Miklós orientalista professzor, akadémikus a
többek között a Danube Institute által a Nyugat és az iszlám radikalizmus
viszonyrendszeréről szervezett konferencián. Maróth szerint *az iszlamista
radikalizmus egyik fő oka az arab „nemzetállamok” életképtelensége és
demográfiai robbanása, a radikalizmus ugyanakkor elégtelen
iszlám-ismereteken alapul. *

*Konferenciá*t szervezett az iszlám radikalizmus és a Nyugat
viszonyrendszeréről a Danube Institute az MTA Bölcsészettudományi
Kutatóközpontjával és a Professzorok Batthyány Körével együttműködésben. A
rendezvényen magyar és nemzetközi szakértők az iszlám és egyáltalán, a
korunk egyik legnagyobb kihívásáról értekeztek.

*Martonyi János *megnyitó beszéde után
<http://mandiner.hu/cikk/20151215_martonyi_az_iszlam_a_harc_civilizacioja?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201512>
– melyben
a volt külügyminiszter arról beszélt: az iszlám a harc civilizációja, de a
Nyugat és az iszlamizmus közötti konfliktus megértéséhez először is meg
kell érteni az iszlámot; valamint a Nyugatnak is újjá kell építenie a saját
identitását, *„különben vesztesek leszünk”* –, az *iszlám radikalizmus
gyökereiről beszélt Maróth Miklós akadémikus*, valamint David Pryce Jones
brit Közel-Kelet szakértő és újságíró.

Maróth Miklós

*Mesterséges államok szabdalják szét az iszlám világot*

*Egyszerre vallás és politika az iszlám, ezt a két arcát nem lehet
elválasztani egymástól* - kezdte Maróth Miklós orientalista professzor, a
Magyar Tudományos Akadémia tagja a felszólalását. Szerinte* a probléma
gyökere a Közel-Kelet demográfiai robbanásában rejlik*: száz évvel ezelőtt
Egyiptomnak, Iránnak és a komplett Török Birodalomnak 10 millió körüli
lélekszáma volt, míg *mára ezeknek az országoknak a népessége a
sokszorosára nőtt.* *Hatalmas problémát jelent ma az ottani tömegek
kilátástalansága, a sivatag terjedése, az élelmezési hiány. *

A demográfiai robbanáson túl Maróth Miklós szerint *a közel-keleti
államiság átalakulása okozta a mai iszlamista radikalizmus kialakulását.
Míg a 20. század elejéig a Török Birodalom és a hozzá tartozó kalifátus
intézménye lefedte szinte a teljes arab világot, az elmúlt száz évben
nyugati mintára próbáltak létrehozni a térségben nemzeti államokat – amikbe
viszont egymással történelmileg ellenséges népek és vallások lettek
összezárva, lásd a síitákat és szunnitákat, arabokat és kurdokat magába
foglaló Irakot, vagy Libanon és Líbia példáját. **„A Közel-Keleten csak
Egyiptom, Irán és Törökország számít természetes, történelmi országnak, a
többi mesterségesen megteremtett, szekuláris nacionalizmusra épülő állam
volt.”* Maróth szerint jelentős probléma a modern államiság és az iszlám
elvei közötti feszültség: ugyan voltak próbálkozások pánarab uniók
létrehozására, de ezek elbuktak. De magukkal az arab nemzetállamokkal is
alapvető problémák voltak és vannak, a működésképtelenség miatt
folyamatosan erősödik a nosztalgia az egykori egységes és sikeres iszlám
államiságra, így erősödik a politikai iszlámhoz való visszatérés is.

Maróth Miklós kitért arra is:* a Közel-Kelet fontos ütközőpontja Izrael,
amely két részre választja szét az arab világot.* A professzor
emlékeztetett arra: *a palesztinokat elhajtották Izraelből, viszont az arab
országok sem fogadták be őket, miközben óriási demográfiai robbanáson
mentek keresztül.*

*Nem működik a demokrácia a Közel-Keleten*

Az akadémikus a problémák forrásaként tüntette fel azt is, hogy *a 20.
században létrejött arab országok eredetileg jellemzően brit vagy francia
protektorátusok voltak, ahol a nyugati cégek szinte ingyen jutottak
erőforrásokhoz, különösen így volt ez az olaj felfedezése után.* Maróth
szerint a *Közel-Kelet országai 1945-ig alulfejlettek voltak, így a '45
utáni vezetőik *– a professzor szerint – *nem tehettek mást, mint hogy az
államosításhoz nyúljanak, hogy így orvosolják akut működési problémáikat*.
Ez természetesen nyílt konfliktust jelentett a nyugati hatalmakkal,
emlékezzünk csak Egyiptom vagy Irán példájára.

Maróth Miklós úgy látja: *a fenti megoldások rendszeres gyakorlattá álltak
össze a Közel-Keleten. Jött egy új állami vezető, az erős kéz politikájához
kellett nyúlnia, szimpatizálni kezdett a fasiszta vagy épp kommunista
eszmékkel, szembefordult a Nyugattal, mire Nyugaton despotának kezdték
nevezni, jöttek a konfliktusok, aztán a szankciók, amik csak újabb
problémaforrást jelentettek** az adott közel-keleti állam számára. **„A
hetven évnyi európai béke azon alapul, hogy a konfliktusokat kiszervezték a
Közel-Keletre, lásd most a Nyugat és Oroszország konfliktusát Szíria
területén”* – fogalmazott Maróth.

A professzor szerint *lehet, hogy nyugati mércével mérve minden
közel-keleti vezetőt despota; de ha a demokráciát „rákényszerítik” a**z
adott közel-keleti országra, akkor rendre a Nyugat számára „rossz” erőket
választanak meg, ezt meg nem tudja elfogadni a Nyugat.* Maróth szerint a
demokráciával való példálózás csak kényszerítő eszköz a Nyugat kezében a
Közel-Kelet megzabolázására.* A közel-keleti tömegek viszont az iszlám
aranykorát sírják vissza, mert úgy hiszik, akkor megoldódnának a
problémáik.*

Ebben a közhangulatban létrejöttek a radikális mozgalmak, amelyek felléptek
a szekulárisabb állami vezetők ellen. *A most újjáéledő radikális iszlám
híveit a neofita buzgóság jellemzi. Különösen jellemző ez az európai
muszlim fiatalokra, akik elégedetlenek az élethelyzetükkel, így vonzó
alternatívát jelent számukra a radikális mozgalomhoz való csatlakozás.*
Maróth szerint fontos tudni, hogy *az iszlámban nem értelmezhető
a „fundamentalizmus” nyugati fogalma.* *Az Iszlám Állam és az al-Nuszra
hívei az iszlámra hivatkoznak, csakhogy kontextus nélkül értelmezik a Korán
egy-egy kiragadott passzusát.* *„Az iszlám radikalizmus egyoldalú és
elégtelen iszlám-ismereteken alapul, és az elégtelen közel-keleti állapotok
terméke”* – zárta szavait Maróth Miklós orientalista akadémikus.

*Pryce-Jones: Nem akarom, hogy levágják a fejemet*

A magyar szakértő után David Pryce-Jones brit Közel-Kelet szakértő, a
Financial Times és a Spectator volt szerkesztője szólalt fel, aki a
hatvanas-hetvenes években brit lapok közel-keleti tudósítója volt.
Pryce-Jones a budapesti helyszín kapcsán azzal nyitott: A muszlimok itt
voltak, aztán kihajtották őket. De a régióban még mindig vannak földrajzi
nevekben utalások az egykori jelenlétükre. A brit szakértő szerint a 16-17.
században a Török Birodalom és Perzsia számítottak a legerősebb
hatalmaknak. *„Búcsút inthettük volna a felvilágosodásnak, ha ők
szövetségre lépnek egymással ellenünk.”*

Pryce-Jones úgy látja:* a világrend jelenleg változóban van, és nem az
előnyünkre. Emlékeztetett arra: az iszlám világban a muszlimok Isten
embereinek tartják magukat, akiknek terjeszteniük kell a vallásukat.
Szerintük csak az iszlám az igaz és legitim uralom. „Mohamed óta ez a
felfogásuk.” A felfogásnak része az is, hogy a hatalom a legerősebb embert
illeti meg: azé a hatalom, akinek a legerősebb serege van; és amíg te
győzöl le másokat, addig a tiéd a hatalom.*

A brit szakértő *az iszlámon belüli három egyenlőtlen emberi viszonyra, a
hívők és hitetlenek, a férfiak és nők, valamint az úr és a szolga közötti
egyenlőtlen kapcsolatra is kitért. Emlékeztetett arra: Mauritániában,
Szudánban vagy Szaúd-Arábiában most is vannak rabszolgapiacok; miközben a
fejlett Nyugaton, például Nagy-Britanniában megtűrt saría-bíróságok
becsempészik ezeket az egyenlőtlenségeket a demokráciákba. *

Pryce-Jones szerint ugyanakkor *egy belső meghasonlás jellemzi az iszlám
világot.** A muszlimok felsőbbrendűnek tartják magukat a
hitetleneknél,* és *pont
ezért nem értik, hogyan lehet, hogy nyugati katonák tapossák a földjeiket
vagy a sokuk által „kutyáknak” tartott zsidók államot hoztak létre az arab
világ közepén*.

*Az iszlám extremizmus* a brit szakértő szerint *ebből az ősi emberi
érzésből, érzelmi feszültségből, a szégyenérzetből és a becsület igényéből
születik.* Khomeini ajatollah óta *a síiták és a szunniták egymással
versenyeznek a radikalizmusban, és amit most a Közel-Keleten látunk, az
pont ennek a síita-szunnita erőpróbának a fokozása *– Pryce-Jones szerint a
halálig.* „Felőlem harcolhatnak egymással a halálukig, ahogy mi is ezt
tettük a 17. században. A síita és szunnita ugyanazt akarja, levágni a
fejünket” *– tette hozzá a brit közíró.

David Pryce-Jones hatalmas problémának tartja, hogy a nyugati értelmiség
egy része internalizálta, Európa belső ügyévé tette ezt a bel-muszlim
konfliktust. Szerinte *minderről beszélni nem iszlamofóbia és nem
rasszizmus*. *„Én nem akarom, hogy levágják a fejemet, nem akarom, hogy az
iszlám egyenlőtlenségei nálunk is érvényesüljenek.”* A brit szakértő
szerint *az öngyilkos merénylőknek végtelen az utánpótlása, ezeknek a
merényleteknek pedig vallási indíttatása van.* *„A vallási indíttatásukról
én nem tehetek, viszont meg kell védenem magamat”* – zárta szavait
Pryce-Jones.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151226/e6fa1259/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl