[Grem] Mai keresztény válasz korunk kihívásaira ... /

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Dec. 20., V, 14:55:59 CET 

Magyar Schönstatti Fiúmozgalom: Hogyan válaszoljunk keresztényként korunk
kihívásaira?
2015. december 19. szombat 13:37
http://www.magyarkurir.hu/hirek/magyar-schonstatti-fiumozgalom-hogyan-valaszoljunk-keresztenykent-korunk-kihivasaira
Az idén 25 éves Magyar Schönstatti Fiúmozgalom együttgondolkodásra hívott
december 18-án a Párbeszéd Házába. Stefan Strecker és Frank Riedel
németországi Schönstatt-atyák vezetésével korunk kihívásaiból kiindulva
fogalmazták meg a keresztények feladatait, lehetőségeit társadalmunk
formálásában.

Az idén 25 éves fennállását ünneplő Magyar Schönstatti Fiúmozgalom
meghívására gyűltek össze a budapesti Párbeszéd Háza nagytermében a
Schönstatt-család fiú- és a lánymozgalmának tagjai Pater Stefan Strecker és
Pater Frank Riedel, a Schönstatt-atyák európai provinciájának vezetőségi
tagjai előadására és a Schönstatt Mozgalom alapítására emlékező
hagyományos, minden hónap 18-án tartott közös szentmisére.

Stefan Stecker korunk kihívásaival foglalkozó előadása a keresztények
társadalmi szerepvállalását és az egyház feladatait középpontba állítva
számos kérdést fogalmazott meg: Mi a kereszténység üzenete korunk számára?
Keresztényként milyen feladataink vannak világunk szolgálatában? Milyen
hozzáállással tud hozzájárulni a kereszténység társadalmunk formálásához és
hogyan válaszoljunk keresztényként korunk eseményeire?

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2469.jpg>

*A keresztény szerepvállalás irányát minden korban az evangélium határozza
meg, mely a szabadság üzenetével fordul oda az emberhez *– fogalmazta meg
Stecker atya. *Krisztusban szabadok vagyunk, és bár meghalunk, bár vannak
korlátaink és határaink, mégis szabadok vagyunk az élet teljességére.* Ezt
az istengyermekségben nyert szabadságot helyezte a középpontba a Schönstatt
Mozgalom alapítója, Josef Kentenich atya is, válaszolva a rá bízott
fiatalokban tapasztalt mély szabadságvágyra. Kentenich atya szerint *a
szabadság az a tér, melyben az ember növekedni tud.*

A kereszténység *ezen üzenete minden korban érvényes, de mindenkori
értelmezése kemény munka*, az adott kor kultúrájának és társadalma
szabadságfelfogásának függvénye.* A keresztények feladata, hogy újra és
újra reflektáljanak arra, mit jelent a szabadság Jézus Krisztusban, és
párbeszédet folytatva a társadalommal,* a különböző álláspontok
ütköztetésével* fogalmazzák meg értelmezését.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2470.jpg>

Stefan Stecker Európa jelenkori történetének három, szabadságfogalmunkat
alakító történését, korszakát emelte ki.

*A kommunizmus kollektivista felfogása az emberi személyiség eszményével
szemben a tömegemberséget hirdette,* *míg a kereszténység a személyiség
kiteljesedését célozza*,* növekedésének útját a kapcsolatokban látja.*

A II. vatikáni zsinat olyan egyház képét vetítette elénk, melyben az ember
teret kap növekedni.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2504.jpg>

*Az Európai Unió megalapításakor* pedig, melyben m*eghatározó szerepet
játszottak keresztény meggyőződés szerint élő politikusok – Robert Schuman
és Konrad Adenauer* példáját emelte ki az előadó – a szabadság
újraértelmezését adták. E szerint* a szabadság igényli a népek, államok
közti kiengesztelődést, az igazságosságot, a szociális érdekek
kiegyenlítését.* Demokratikus jogállamok születtek, melyek értékközpontú
társadalmakként határozták meg magukat. „Hiba lenne szentté avatni ezeket a
demokratikus jogállamokat, de keresztényként üdvözölnünk kell, hogy
keresztény értékek alapjára épülnek. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy
*szabadságunk
modellje nem az állam és a vallás egysége, ez a középkor világa.* *Ma a
szabadság abban áll, hogy különböző kultúrák és vallások együtt tudnak-e
élni egy társadalomban. Ma az állam feladata védeni a pluralizmust,
felelősséget vállalni az emberi jogokért. *

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2548.jpg>

Saját munkás-paraszt gyökerekkel rendelkező családja – két nagybátyja
választotta a papi pályát, kettő hivatásos politikus lett – azt a tanítást
adta tovább, hogy katolikusként kötelesség részt venni minden demokratikus
választáson és csak demokratikus elkötelezettségű pártokra lehet szavazni.
Stefan Stecker is ezt fogalmazta meg a fiatalok számára: a keresztény
embernek részt kell vennie a társadalom formálásában.

Hogyan tegye ezt a keresztény és az egyház? *Legfontosabb feladatuk az
emberi élet szolgálata. A vallás számára a legnagyobb érték az élet,* *ahol
ez nem elsőrendű, ott nem beszélhetünk vallásról.* *A vallásnak a konkrét
értelemben kell szolgálnia az életet, az adott élethelyzetben kell utat
mutatnia, legyen ez akármennyire összetett és bonyolult. A kereszténység
ereje abból fakad, milyen módon tudja szo**lgálni az életet, tudja-e az élő
kapcsolatot képviselni úgy, hogy nem a tanítást helyezi az első helyre *–
hangsúlyozta az előadó. XVI. Benedeket idézte:* annyi út van Isten felé,
amennyi ember. A keresztény igazságot mindig személyes szinten kell
értelmezi, az evangélium igazsága mindig „Te”, mindig személy: Jézus
Krisztus, vele akarok kapcsolatba kerĂĽlni, Ĺ‘t akarom ismerni.* UgyanĂ­gy
kell viszonyulnom az emberekhez és önmagamhoz is. *Perspektívát pedig a
kapcsolat minősége ad.  *

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2537.jpg>

*Az egyház feladatá*t ugyancsak XVI. Benedeket idézve fogalmazta meg:* az
egyház évszázadokon át parancsolatok és tiltások nyelvén beszélt.* *Ma azt
kell megtanulnia, hogyan szólíthatja meg az embereket, „felajánlva” nekik a
keresztény üzenetet.* XVI. Benedek megadta ehhez a teológiai
alapvetéseket, *Ferenc
pápa pedig megmutatja a konkrét utat. Nem fél a másként gondolkodókkal való
vitától, de nem fél attól sem, hogy kimondja a kereszténység válaszait.*

A hit és értelem nem áll ellentétben egymással, ellenkezőleg, kölcsönösen
egymásra vannak utalva. Csak az értelem adta érvekkel tudunk párbeszédet
folytatni, de *a párbeszéd célja nem* a másik meggyőzése, * hanem a
kapcsolat fenntartása, egymás kölcsönös tisztelete, s eredménye a
keresztény értékek újraértelmezése. *

Hagyományosan így vélekedünk: először volt a teremtés, aztán a megtérés,
végül a megváltás. Ma – ha a meghívás talaján állunk – *első a teremtés,
amit másodikként a szeretetből való megváltás követ, amire az ember válasza
a megtérés.* A megváltottság tudata erőt ad, az ember másként él az
istengyermekség tudatában. *Ha saját erősségeinek tudatában van az ember,
sokkal dinamikusabban tanul. Nem *a *problémáimmal kell tisztában
lennem*, *hanem
az erőforrásaimmal*. Ezt a perspektívát adja a kereszténység – fogalmazta
meg a feladatot az előadó.

Végül arra figyelmeztetett: *a munkát mindig magunkon kezdjük, mindig abból
a perspektívából, hogy meg vagyok váltva*, erőt merítve a hit közösséget
teremtő kapcsolati hálójából.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2657.jpg>

Az előadás után a résztvevők közösen ünnepeltek a szentmisében. A szónok,
Frank Riedel atya személyes valomásba ágyazta az irgalmasság szentéve
üzenetét: „Szüleim háza kulcsát mindig magamnál hordom, holott ritkán járok
haza. A kulcs számomra azt az érzést hordozza, mindig otthon vagyok náluk.
Pedig nincs is rá szükségem, mert szüleim általában már az ablakból látják,
hogy jövök, s kinyitják nekem az ajtót, s ölelő karjuk fogad.” *Fontos,
hogy magunk előtt tudjunk nyitott kapukat, hogy olyan helyekre léphessünk
be, ahol otthon vagyunk, ahol biztonságot, szabadságot kapunk, s ennek
erejével léphetünk rá az útra. Tudnunk kell, hogy Isten felé nincsenek zárt
ajtók, és mindig ad számunkra megnyíló utakat, akkor is, ha ezt nem vesszük
észre – *fogalmazta meg.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2695.jpg>

Útmutatásul az előadáshoz kapcsolódva Kentenich atyát idézte: Fülünk legyen
Isten szívén, kezünk a kor pulzusán!

*A Magyar Schönstatti Fiúmozgalom*

*A Schönstatt Mozgalom német gyökerű katolikus lelkiségi mozgalom.* Ennek a
lelkiségnek része a magyar fiúmozgalom is, mely immár 25 éve van jelen
hazánkban. A kezdeti évek után, mikor az első résztvevők oly ankorba értek,
hogy tudtak és akartak is segíteni a vezetésben és a szervezésben, a
fiúmozgalom elkezdett a fiatalok ügye lenni, s ez ma sincs másképp:
egyetemista korú fiatalok irányítják, alakítják a mozgalom életét.

Legfontosabb programjai a nyári táborok, a régiós, illetve budapesti
csoportok, illetve a mélyebb elköteleződés felé mutató Vértező. A
testi-lelki egészséget szem előtt tartó nevelés, a természetes, külsőségek
nélküli, mély lelkiség, a kötetlen, változatos programok által sokakat
elérünk. A schönstatti pedagógiában kiemelt szerephez jut az önnevelés, a
felelősség és a személyes elköteleződés, de elsőre legtöbben talán mégis a
színes, jó hangulatú társaság miatt ragadnak itt.

Fotó:Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151220/767a3c54/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról