<div dir="ltr"><h1><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span>Magyar Schönstatti Fiúmozgalom: Hogyan válaszoljunk keresztényként korunk kihívásaira? </h1>
<div>2015. december 19. szombat 13:37<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/magyar-schonstatti-fiumozgalom-hogyan-valaszoljunk-keresztenykent-korunk-kihivasaira" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/magyar-schonstatti-fiumozgalom-hogyan-valaszoljunk-keresztenykent-korunk-kihivasaira</a><br></div>
<h3>Az idén 25 éves Magyar Schönstatti Fiúmozgalom
együttgondolkodásra hívott december 18-án a Párbeszéd Házába. Stefan
Strecker és Frank Riedel németországi Schönstatt-atyák vezetésével <span style="background-color:rgb(182,215,168)">
korunk kihívásaiból kiindulva fogalmazták meg</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a keresztények
feladatait, lehetőségeit társadalmunk formálásában</span>.</h3><p></p>Az idén 25 éves fennállását ünneplő Magyar Schönstatti Fiúmozgalom
meghívására gyűltek össze a budapesti Párbeszéd Háza nagytermében a
Schönstatt-család fiú- és a lánymozgalmának tagjai Pater Stefan Strecker
és Pater Frank Riedel, a Schönstatt-atyák európai provinciájának
vezetőségi tagjai előadására és a Schönstatt Mozgalom alapítására
emlékező hagyományos, minden hónap 18-án tartott közös szentmisére.
<p>Stefan Stecker korunk kihívásaival foglalkozó előadása a keresztények
társadalmi szerepvállalását és az egyház feladatait középpontba állítva
számos kérdést fogalmazott meg: <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Mi a kereszténység üzenete korunk
számára? Keresztényként milyen feladataink vannak világunk
szolgálatában?</span> Milyen hozzáállással tud hozzájárulni a kereszténység
társadalmunk formálásához és hogyan válaszoljunk keresztényként korunk
eseményeire?</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2469.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2469.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A keresztény szerepvállalás irányát minden korban az evangélium
határozza meg, mely a szabadság üzenetével fordul oda az emberhez </b></span>–
fogalmazta meg Stecker atya. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Krisztusban szabadok vagyunk, és bár
meghalunk, bár vannak korlátaink és határaink, mégis szabadok vagyunk az
élet teljességére.</b></span> Ezt az istengyermekségben nyert szabadságot helyezte
a középpontba a Schönstatt Mozgalom alapítója, Josef Kentenich atya is,
válaszolva a rá bízott fiatalokban tapasztalt mély szabadságvágyra.
Kentenich atya szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szabadság az a tér, melyben az ember növekedni
tud.</b></span></p>
<p>A kereszténység <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ezen üzenete minden korban érvényes, de mindenkori
értelmezése kemény munka</b></span>, az adott kor kultúrájának és társadalma
szabadságfelfogásának függvénye.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A keresztények feladata, hogy újra és
újra reflektáljanak arra, mit jelent a szabadság Jézus Krisztusban, és
párbeszédet folytatva a társadalommal,</b></span> a különböző álláspontok
ütköztetésével<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> fogalmazzák meg értelmezését.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2470.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2470.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Stefan Stecker Európa jelenkori történetének három, szabadságfogalmunkat alakító történését, korszakát emelte ki.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunizmus kollektivista felfogása az emberi személyiség
eszményével szemben a tömegemberséget hirdette,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>míg a kereszténység a
személyiség kiteljesedését célozza</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> növekedésének útját a kapcsolatokban
látja.</b></span></p>
<p>A II. vatikáni zsinat olyan egyház képét vetítette elénk, melyben az ember teret kap növekedni. </p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2504.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2504.jpg" alt="" border="0"></a></p><b>
</b><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az Európai Unió megalapításakor</b></span> pedig, melyben m<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>eghatározó szerepet
játszottak keresztény meggyőződés szerint élő politikusok – Robert
Schuman és Konrad Adenauer</b></span> példáját emelte ki az előadó – a szabadság
újraértelmezését adták. E szerint<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a szabadság igényli a népek, államok
közti kiengesztelődést, az igazságosságot, a szociális érdekek
kiegyenlítését.</b></span> Demokratikus jogállamok születtek, melyek értékközpontú
társadalmakként határozták meg magukat. „Hiba lenne szentté avatni
ezeket a demokratikus jogállamokat, de keresztényként üdvözölnünk kell,
hogy keresztény értékek alapjára épülnek. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>szabadságunk modellje nem az állam és a vallás egysége, ez a középkor
világa.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ma a szabadság abban áll, hogy különböző kultúrák és vallások
együtt tudnak-e élni egy társadalomban. Ma az állam feladata védeni a
pluralizmust, felelősséget vállalni az emberi jogokért. </b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2548.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2548.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Saját munkás-paraszt gyökerekkel rendelkező családja – két nagybátyja
választotta a papi pályát, kettő hivatásos politikus lett – azt a
tanítást adta tovább, hogy katolikusként kötelesség részt venni minden
demokratikus választáson és csak demokratikus elkötelezettségű pártokra
lehet szavazni. Stefan Stecker is ezt fogalmazta meg a fiatalok számára:
a keresztény embernek részt kell vennie a társadalom formálásában. </p>
<p>Hogyan tegye ezt a keresztény és az egyház? <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Legfontosabb feladatuk az
emberi élet szolgálata. A vallás számára a legnagyobb érték az élet,</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ahol ez nem elsőrendű, ott nem beszélhetünk vallásról.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A vallásnak a
konkrét értelemben kell szolgálnia az életet, az adott élethelyzetben
kell utat mutatnia, legyen ez akármennyire összetett és bonyolult. A
kereszténység ereje abból fakad, milyen módon tudja szo</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>lgálni az életet,
tudja-e az élő kapcsolatot képviselni úgy, </b></span>hogy nem a tanítást helyezi
az első helyre </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b></b></span>– hangsúlyozta az előadó. XVI. Benedeket idézte:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> annyi út
van Isten felé, amennyi ember. A keresztény igazságot mindig személyes
szinten kell értelmezi, az evangélium igazsága mindig „Te”, mindig
személy: Jézus Krisztus, vele akarok kapcsolatba kerülni, őt akarom
ismerni.</b></u></span> Ugyanígy kell viszonyulnom az emberekhez és önmagamhoz is.
<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u>Perspektívát pedig a kapcsolat minősége ad. </u></span></b></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2537.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2537.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az egyház feladatá</b></span>t ugyancsak XVI. Benedeket idézve fogalmazta meg:<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
az egyház évszázadokon át parancsolatok és tiltások nyelvén beszélt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ma
azt kell megtanulnia, hogyan szólíthatja meg az embereket, „felajánlva”
nekik a keresztény üzenetet.</b></span> XVI. Benedek megadta ehhez a teológiai
alapvetéseket, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ferenc pápa pedig megmutatja a konkrét utat. Nem fél a
másként gondolkodókkal való vitától, de nem fél attól sem, hogy kimondja
a kereszténység válaszait.</b></span></p>
<p>A hit és értelem nem áll ellentétben egymással, ellenkezőleg,
kölcsönösen egymásra vannak utalva. Csak az értelem adta érvekkel tudunk
párbeszédet folytatni, de<u> </u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u>a párbeszéd célja</u> nem</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a másik meggyőzése</span>, <u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
hanem a kapcsolat fenntartása, egymás kölcsönös tisztelete, s eredménye a
keresztény értékek újraértelmezése. </b></span></u></p>
<p>Hagyományosan így vélekedünk: először volt a teremtés, aztán a
megtérés, végül a megváltás. Ma – ha a meghívás talaján állunk – <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>első a
teremtés, amit másodikként a szeretetből való megváltás követ, amire az
ember válasza a megtérés.</b></span> A megváltottság tudata erőt ad, az ember
másként él az istengyermekség tudatában. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ha saját erősségeinek tudatában
van az ember, sokkal dinamikusabban tanul. Nem </b></span>a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>problémáimmal kell
tisztában lennem</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hanem az erőforrásaimmal</b></span>. Ezt a perspektívát adja a
kereszténység – fogalmazta meg a feladatot az előadó. </p>
<p>Végül arra figyelmeztetett: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a munkát mindig magunkon kezdjük, mindig
abból a perspektívából, hogy meg vagyok váltva</b></span>, erőt merítve a hit
közösséget teremtő kapcsolati hálójából. </p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2657.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2657.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az előadás után a résztvevők közösen ünnepeltek a szentmisében. A
szónok, Frank Riedel atya személyes valomásba ágyazta az irgalmasság
szentéve üzenetét: „Szüleim háza kulcsát mindig magamnál hordom, holott
ritkán járok haza. A kulcs számomra azt az érzést hordozza, mindig
otthon vagyok náluk. Pedig nincs is rá szükségem, mert szüleim általában
már az ablakból látják, hogy jövök, s kinyitják nekem az ajtót, s ölelő
karjuk fogad.” <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Fontos, hogy magunk előtt tudjunk nyitott kapukat, hogy
olyan helyekre léphessünk be, ahol otthon vagyunk, ahol biztonságot,
szabadságot kapunk, s ennek erejével léphetünk rá az útra. Tudnunk kell,
hogy Isten felé nincsenek zárt ajtók, és mindig ad számunkra megnyíló
utakat, akkor is, ha ezt nem vesszük észre – </b></span>fogalmazta meg. </p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&img=o_img_2695.jpg" rel="lightbox['g66401']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66401&p=1&img=c_img_2695.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Útmutatásul az előadáshoz kapcsolódva Kentenich atyát idézte: Fülünk legyen Isten szívén, kezünk a kor pulzusán! </p>
<div>
<p><b>A Magyar Schönstatti Fiúmozgalom</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A Schönstatt Mozgalom német gyökerű katolikus lelkiségi mozgalom.</b></span>
Ennek a lelkiségnek része a magyar fiúmozgalom is, mely immár 25 éve van
jelen hazánkban. A kezdeti évek után, mikor az első résztvevők oly
ankorba értek, hogy tudtak és akartak is segíteni a vezetésben és a
szervezésben, a fiúmozgalom elkezdett a fiatalok ügye lenni, s ez ma
sincs másképp: egyetemista korú fiatalok irányítják, alakítják a
mozgalom életét.</p>
<p>Legfontosabb programjai a nyári táborok, a régiós, illetve budapesti
csoportok, illetve a mélyebb elköteleződés felé mutató Vértező. A
testi-lelki egészséget szem előtt tartó nevelés, a természetes,
külsőségek nélküli, mély lelkiség, a kötetlen, változatos programok
által sokakat elérünk. A schönstatti pedagógiában kiemelt szerephez jut
az önnevelés, a felelősség és a személyes elköteleződés, de elsőre
legtöbben talán mégis a színes, jó hangulatú társaság miatt ragadnak
itt.</p>
</div>
<p>Fotó:Merényi Zita</p>
<p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p><br></div>