[Grem] Bíró L. püspök decemberi levele a családokhoz

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Dec. 6., V, 11:00:24 CET 

Hívom a családokat 2015 decemberében – Bíró László püspök levele
2015. december 2. szerda 08:00
http://www.magyarkurir.hu/hirek/hivom-csaladokat-2015-decembereben-biro-laszlo-puspok-levele
Hívom a családokat, a házaspárokat, jegyeseket és szerelmeseket, a
családokat szerető szerzetes- és paptestvéreket, és mindenkit, aki a család
és az élet mellett áll!

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65974&img=o_10.jpg>
Annyiszor kértelek, hogy ne gyere be a szobába utcai cipőben – mondta a
feleség –, így is alig bírok rendet tartani a lakásban. Nem elég, hogy már
soha nem segítesz takarítani, még nem is vigyázol a tisztaságra. Tisztelem
a tisztaságmániádat – válaszolt a férj –, de inkább azzal törődnél, hogy a
fürdőszobában legyen használható fogkrém, ma reggel is alig tudtam a
tubusból valamit kipréselni, pedig rohannom kellett.* Az utóbbi időben
egyre gyakoribbá váltak közöttük az ilyenféle viták.** Pedig házasságuk
első éveiben minden olyan szép volt.* Sokat dolgoztak, munkahelyükön is,
otthon is. A férj inkább új lakásukkal meg a kis kerttel foglalkozott, a
feleség a háztartási feladatok körül fáradozott, de sokat segítettek
egymásnak, lényegében együtt csináltak mindent. *Aztán amikor jöttek a
gyerekek*,* annyi új, eddig ismeretlen és sürgősen megoldandó feladat
jelentkezett, hogy nem tudtak tervet, munkabeosztást csinálni, mindegyikük
kivette a részét majdnem mindenből. Arra sem volt idejük, hogy
megbeszéljék: jó-e az, ahogyan megoldják dolgaikat.* *Örültek a
gyerekeknek, élvezték otthonukat, az együttlétet, és örültek, hogy a
feladatokat sikerült megoldaniuk úgy, ahogy azt az élet megkívánta. **Egy
idő után sok minden rutinná vált, fárasztó, örömöt nem okozó kötelező
teendők ismétlődő sorozatává.* Ugyan meg-megbeszélték, hogy kinek mi legyen
a feladata, de ezeket a megállapodásokat egy-kettőre „felülírta az élet”,
ahogy védekezésül mondani szokták, amikor valamelyikük számon kérte a másik
„mulasztását”. Az ilyen* viták során néha indulatosan felhánytorgattak régi
sérelmeket, a maguk idején jelentéktelennek tartott megbántásokat,
csendesen feledésbe merült megállapodásokat.** Egyre gyakrabban fordult
elő, hogy éles hangú szóváltás keletkezett, és ilyenkor megfagyott a levegő
a házaspár körül. *

A család megelőzi a civil társadalmat, a közösséget, a politikai államot,
mert a család a természetjogon alapul. Nem a társadalom találja fel vagy
alapítja meg a családot, hanem a család képezi a társadalom alapját: „Így *a
társadalom alapja a család, amelyben különböző nemzedékek élnek együtt és
segítik egymást a nagyobb bölcsesség megszerzésében és abban, hogyan lehet
a személyek jogait összehangolni a társadalmi élet egyéb követelményeivel.*”
(GS 52) *A családnak ez a szemlélete sokáig egyetemes szemlélet volt, az
ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában **1948 decemberében ezt így
rögzítette: „A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és
joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.*” (16. Cikkely, 3.
pont) *Korunkban egyre több politikai és tudományos intézmény új módon
képzeli el a családot. Szerintük a család megalapításához nincs szükség
házasságra, a hagyományos házasságot pedig elavult intézménynek tartják,
mert korlátozza az egyén szabadságát.* Eltekintenek a nemi különbségekkel
és a nemzéssel való szerves kapcsolattól, a házasságot olyan szerződésnek
tekintik, amelynek feltételei szabadon módosíthatók. A nagyobb szabadság
jelszavával egyre kevesebb kötelezettséget és kötelességet rónának a házas
felekre. De *minthogy szerintük a család a modern világban nem tudja a
társadalmat és az államot építeni, az államnak kell szabályoznia,
felügyelnie és engedélyeznie a család működését. *

*Beszéljétek meg, milyen lenne egy család nélküli társadalom? Milyen
érdekeket szolgál a természetjoggal össze nem egyeztethető családpolitika
és családjog?*

*Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége.
Az a feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, noha mint minden teremtett és
megváltott valóság, ez csak Isten országában fog beteljesedni.* A család
lényegét és feladatát végső soron a szeretet határozza meg. A családnak az
a küldetése, hogy *őrizze, nyilvánítsa ki és közölje a szeretetet*, azaz
alakítsa a közösséget és legyen annak részese, szolgálja az életet,
részesedjen a társadalom fejlődésében és az Egyház életében és
küldetésében. (vö. FC 17)

*A házasság igazi természetének** aláásása vagy téves értelmezése
meggyengíti** a családot.* *A meggyengült családban, mivel mindnyájan
bűnösök vagyunk, hajlunk egyfajta brutális individualizmusra, nagyon
könnyen eltávolodunk* *Jézus gyengédségének hagyományától és szövetségének
fegyelmétől*.* Rendezetlen vágyaink, gazdasági nehézségeink, a pornográfia,
a fogamzásgátlás, a válás, és a jogi és intellektuális zűrzavar egyaránt
fenyegeti* *azt a szeretetközösséget, amire teremtve vagyunk. **A
szívünkben lévő rendezetlenségnek társadalmi összefüggései és társadalmi
következményei vannak.* *Az erős család arra készteti a férjet, a
feleséget, és a gyerekeket, hogy olyan közösséget hozzanak létre, amely
Jézus irgalmán, nagylelkűségén, szabadságán és hűségén alapul, hogy Isten
szövetségének mintájára gyakorolják az önátadás művészetét.** A család
küldetése a szeretet, a szeretet fényével deríti fel a világot, újítja meg
az Egyházat és a társadalmat. *

*Idézzetek fel családi, rokoni, baráti, ismerősi körből olyan eseteket,
amelyekben a házasfelek „szívében lévő rendezetlenségeket” a szeretet
legyőzte!*

*A családok az élet és a szeretet igazán bensőséges közösségévé csak Isten
országában válhatnak. Mindennapi feladatuk mégis azon munkálkodni, hogy
egyre közelebb kerüljenek ehhez az ideálhoz. *A családon belül és a család
és környezete között sok minden miatt adódhat nézeteltérés, keletkezhet
konfliktus. Ferenc pápa erről így tanít: „Gondoljuk meg, milyen lenne az a
társadalom, család, vagy baráti társaság, amelyben sohase jelentkeznének
feszültségek és konfliktusok! Olyanok lennének, mint egy temető. *Csak a
holt dolgok között nincs sohase feszültség és konfliktus.** Ahol élet van,
ott van feszültség és konfliktus is. *Fontos tehát meggondolnunk, hogy
milyen okokra vezethetők vissza feszültségeink –* a feszültség azt jelzi
ugyanis,* *hogy élünk* –, és hogy milyenek is konfliktusaink. Ezek majd
csak a paradicsomban tűnnek el. Ott majd mindnyájan békében leszünk egyek
Jézus Krisztussal. Mindenkinek fel kell ismernie a feszültségeket és
konfliktusait saját életében. *A feszültségek hozzájárulnak
növekedésünkhöz, kibontakoztatják bátorságunkat. …* A családban is
megjelennek a feszültségek.* Hogyan lehet ezeket feloldani? Párbeszéddel.*
Ha a családban a párbeszéd jelen van, ha az ember spontán megmondhatja,
amit gondol, akkor a feszültségek hamar feloldódnak. … Nem szabad félnünk a
feszültségtől. De *vigyázat: ha valaki kedveli a feszültséget a feszültség
kedvéért, az magának és környezetének is árt, mert mindig feszültségek
között fog élni.*” (Ferenc pápa beszéde fiatalokhoz 2015. aug. 7)

Globalizálódó világunk társadalmi, gazdasági, politikai és vallási
zűrzavarában nagy szükség van arra, hogy a családok tanúságot tegyenek a
szeretetről. *„Az Istenben élő család ma arra hivatott, hogy megakadályozza
**a modern társadalmak elsivatagosodását*. *Társadalmunkban ugyanis
hiányzik a szeretet, eltűnt* *a mosoly **és terjed a sivatag. *Van bennük
ugyan sok vidámpark, számos a lehetőség az unalom elűzésére, de hiánycikk a
mosoly és a szeretet. A mosolygós családok képesek az elsivatagosodás
megállítására,* a mosolyra pedig a szeretet tesz*i őket *képessé.* Nincs az
a gazdasági, vagy politikai intézkedés, amely helyettesíthetné a családok
mosolyát. *A bábeli terv nyomán életnélküli felhőkarcolók jöttek létre,* *de
Isten lelke **a sivatagot* *paradicsommá tudja alakítani.* (vö. Iz 32,15).
Hagyjuk el a tornyokat és az elit páncélozott termeit, és látogassuk meg
újra meg újra a szeretetre szomjas emberek sokaságának házait és kertjeit.”
(Ferenc pápa beszédéből a 2015. szept. 2-i általános kihallgatáson)

*Milyen gócpontjait látjátok mai társadalmunk elsivatagosodásának? Milyen
szerepe van az elsivatagosodás megakadályozásában a közösségeknek, az
emberek közötti kapcsolatok kultúrájának? *

Egy élete nyolcvanadik évén túl lévő férj nemrégen elmondta, hogy hosszú
házasságuk során ugyan voltak kisebb-nagyobb koccanásaik, de nagyjából
békében teltek napjaik. Az utóbbi években azonban rendszeressé vált, hogy
apróságokon vesztek össze, kiabáltak egymással, mérgesen zárták a napot,
aztán mérgükben nem tudtak aludni, másnap rosszkedvűen ébredtek. A helyzet
egyre rosszabb lett, míg egyszer csak hallották *Ferenc pápa egy jótanácsát
a házasoknak: három szót ajánlok figyelmetekbe: Kérem, köszönöm, bocsáss
meg.* Elhatározták, hogy ezzel a három szóval fogják kezdeni egymáshoz
intézett szavaikat. „Kérem, hogy ne tedd ide az ásványvizes flakont, mert
nem látom tőle a tv-t”. Azelőtt ezt úgy mondták, hogy „vidd innen ezt a
ronda vizet, nem veszed észre, hogy útban van?” – a válasz pedig az volt,
hogy „nekem nincs útban, tedd te odébb!” Vagy például: „köszönöm, hogy
elmosogattál, pedig tudom, hogy nem ez a kedvenc munkád”. Régebben ez így
hangzott: „na, végre egyszer voltál szíves elmosogatni, de persze a
serpenyőt kifelejtetted.” Régebben naponta sok dolog miatt lett volna
alkalmuk egymástól bocsánatot kérni, amióta az új rendszert bevezették, úgy
tűnt, nincs miért bocsánatot kérni. Ezért esténként, elalvás előtt, mindig
kölcsönösen bocsánatot kértek egymástól mindazért, amit a másikért, a
másiknak aznap jobban, szebben tehettek volna.

Bíró László
az MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke


Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151206/7b562c2e/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról