[Grem] aug.29. konf. / II.Lajos hallnak krlmnyei

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Aug. 23., V, 18:27:37 CEST 

Konferencia a mohácsi csatáról és II. Lajos haláláról

http://gondola.hu/cikkek/97738-Konferencia_a_mohacsi_csatarol_es_II__Lajos_halalarol.html
*A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos halálának titokzatos körülményeiről
tartanak konferenciát* történészek, antropológusok, igazságügyi
orvosszakértők részvételével *az OSZK-ban augusztus 29-én.*
2015. augusztus 23. 13:15

*A korabeli hiteles források szerint a magyar uralkodó a vesztes csata
napján, **1526. augusztus 29-én menekülés közben fulladt a megáradt Csele
patakba.* A történettudományban egyetértés alakult ki arról is, hogy II.
Lajos október közepén megtalált holttestét a középkori magyar királyok
hagyományos temetkezési helyén, Székesfehérvárott helyezték végső
nyugalomra 1526 novemberében. Mindez az iskolai oktatásban és a köztudatban
is így rögzült.

Ezt *a hagyományos konszenzust kérdőjelezte meg két szombathelyi orvos
tavaly publikált írásában. A szakemberek ugyanis az 1526 októberében
megtalált holttestről szóló, fél évezreddel ezelőtti forrásokat
orvosszakmai szempontból áttekintve arra a következtetésre jutottak, hogy
az ott leírt tetem külső jegyei alapján legfeljebb csak néhány napos
lehetett. Ebből pedig az következik, hogy II. Lajos vagy nem augusztus
29-én, hanem mintegy másfél hónappal később vesztette életét, vagy nem az ő
holttestét temették 1526 novemberében a székesfehérvári királysírba.*

Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője, a konferencia szervezője az
MTI-nek elmondta: az orvosok által felvetett kérdések alaposan
felforgathatják a Mohácsot követő időszakról eddig kialakult képet, hiszen
ha beigazolódna, hogy II. Lajos nem augusztus 29-én vesztette életét, akkor
vajon hogyan, mikor és miért halt meg néhány héttel később Mohács
környékén. Ha viszont nem az uralkodó holttestét temették el
Székesfehérvárott, akkor felvetődik az 1526 novemberében királlyá
választott, megkoronázott, 1540-ig uralkodó Szapolyai János szerepe a
különös történetben.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a* történettudomány
eddig elért eredményeit csak akkor indokolt megkérdőjelezni, ha annak
alátámasztására kellő súlyú bizonyítékokat, érveket, hiteles korabeli
forrásokat lehet felsorakoztatni. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az
orvostudomány II. Lajos halálával összefüggő új kérdésfelvetéseit miképp
lehet a történettudomány eddigi eredményeivel összeegyeztetni.*

A feladat nem egyszerű, hiszen a rendelkezésre álló információk nagyon
hiányosak: középkori királyaink túlnyomó többségéhez hasonlóan még II.
Lajos földi maradványai sem sikerült azonosítani mind a mai napig -
jegyezte meg Farkas Gábor Farkas.

A korabeli források szerint a székesfehérvári királysírokba elsőként Szent
Istvánt és a fiát, Imre herceget temették. Az ő csontjaikat azonban mint
ereklyéket még a középkorban, szentté avatásukkor kivették a sírhelyből.
Továbbá* a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint
Székesfehérvárott temették el az 1116-ban elhunyt Könyves Kálmántól kezdve
az Árpád házi, illetve azt követő középkori királyaink többségét, köztük
például az 1342-ben eltemetett Károly Róbertet, az 1382-ben meghalt Nagy
Lajost, az 1490-ben elhunyt Mátyás királyt és végül az utolsó nemzeti
királyunkat, a II. Lajos után uralkodott Szapolyai Jánost, összesen több
mint tucatnyi középkori magyar királyt*. A Mohács utáni Habsburg
uralkodókat már nem Székesfehérvárott helyezték végső nyugalomra -
ismertette a részleteket a szakember.

*A székesfehérvári temetkezési helyet azonban már a törökkorban feldúlták,
és még a 19. században is előfordult, hogy szakszerűtlen rendezték át, így
jelenleg nem azonosíthatók teljes bizonyossággal az ott eltemetett
uralkodók földi maradványai*. *A legerősebbnek tekinthető szakmai
egyetértés abban van, hogy egy 1848-ban véletlenül felszínre került
székesfehérvári királysír az ott talált csontok és tárgyak alapján
feltehetően az 1196-ban elhunyt III. Béla és felesége végső nyughelye
lehetett, bár vannak, akik ezt is vitatjá*k - mondta az OSZK kutatója.

A II. Lajos halálával foglalkozó konferencián előadást tart a Magyar
Tudományos Akadémia több kutatója, egyetemi oktatók, a székesfehérvári
Szent István Király Múzeum antropológusa, a vitát kirobbantó szombathelyi
orvosok, illetve a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvostani intézetének
egyik szakértője. Az OSZK épületében a mohácsi csata 489. évfordulóján,
augusztus 29-én szombaton délután sorra kerülő félnapos konferencia
nyilvános.
MTI
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150823/64c64adc/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl