<div dir="ltr"><div class="">Konferencia a mohácsi csatáról és II. Lajos haláláról<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/97738-Konferencia_a_mohacsi_csatarol_es_II__Lajos_halalarol.html">http://gondola.hu/cikkek/97738-Konferencia_a_mohacsi_csatarol_es_II__Lajos_halalarol.html</a><br></div>
<div class=""><span class=""><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A mohácsi csatában elhunyt II.
Lajos halálának titokzatos körülményeiről tartanak konferenciát</b></span>
történészek, antropológusok, igazságügyi orvosszakértők részvételével <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az
OSZK-ban augusztus 29-én.</b></span></span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. augusztus 23. 13:15</div><br><div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/95158.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A korabeli hiteles források szerint a magyar uralkodó a vesztes csata
napján, </b><b>1526. augusztus 29-én menekülés közben fulladt a megáradt Csele
patakba.</b></span> A történettudományban egyetértés alakult ki arról is, hogy II.
Lajos október közepén megtalált holttestét a középkori magyar királyok
hagyományos temetkezési helyén, Székesfehérvárott helyezték végső
nyugalomra 1526 novemberében. Mindez az iskolai oktatásban és a
köztudatban is így rögzült.</p>
<p>
Ezt <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a hagyományos konszenzust kérdőjelezte meg két szombathelyi orvos
tavaly publikált írásában. A szakemberek ugyanis az 1526 októberében
megtalált holttestről szóló, fél évezreddel ezelőtti forrásokat
orvosszakmai szempontból áttekintve arra a következtetésre jutottak,
hogy az ott leírt tetem külső jegyei alapján legfeljebb csak néhány
napos lehetett. Ebből pedig az következik, hogy II. Lajos vagy nem
augusztus 29-én, hanem mintegy másfél hónappal később vesztette életét,
vagy nem az ő holttestét temették 1526 novemberében a székesfehérvári
királysírba.</b></span></p>
<p>
Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője, a konferencia szervezője
az MTI-nek elmondta: az orvosok által felvetett kérdések alaposan
felforgathatják a Mohácsot követő időszakról eddig kialakult képet,
hiszen ha beigazolódna, hogy II. Lajos nem augusztus 29-én vesztette
életét, akkor vajon hogyan, mikor és miért halt meg néhány héttel később
Mohács környékén. Ha viszont nem az uralkodó holttestét temették el
Székesfehérvárott, akkor felvetődik az 1526 novemberében királlyá
választott, megkoronázott, 1540-ig uralkodó Szapolyai János szerepe a
különös történetben.</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_286" style=""><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=286&clientid=243&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=fce4e3df50c0ddcc3e513f755409828f" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0">A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> történettudomány
eddig elért eredményeit csak akkor indokolt megkérdőjelezni, ha annak
alátámasztására kellő súlyú bizonyítékokat, érveket, hiteles korabeli
forrásokat lehet felsorakoztatni. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az
orvostudomány II. Lajos halálával összefüggő új kérdésfelvetéseit miképp
lehet a történettudomány eddigi eredményeivel összeegyeztetni.</b></span></div></span></div>
<p>
A feladat nem egyszerű, hiszen a rendelkezésre álló információk nagyon
hiányosak: középkori királyaink túlnyomó többségéhez hasonlóan még II.
Lajos földi maradványai sem sikerült azonosítani mind a mai napig -
jegyezte meg Farkas Gábor Farkas.</p>
<p>
A korabeli források szerint a székesfehérvári királysírokba elsőként
Szent Istvánt és a fiát, Imre herceget temették. Az ő csontjaikat
azonban mint ereklyéket még a középkorban, szentté avatásukkor kivették a
sírhelyből. Továbbá<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint
Székesfehérvárott temették el az 1116-ban elhunyt Könyves Kálmántól
kezdve az Árpád házi, illetve azt követő középkori királyaink többségét,
köztük például az 1342-ben eltemetett Károly Róbertet, az 1382-ben
meghalt Nagy Lajost, az 1490-ben elhunyt Mátyás királyt és végül az
utolsó nemzeti királyunkat, a II. Lajos után uralkodott Szapolyai
Jánost, összesen több mint tucatnyi középkori magyar királyt</b></span>. <span style="background-color:rgb(182,215,168)">A Mohács
utáni Habsburg uralkodókat már nem Székesfehérvárott helyezték végső
nyugalomra </span>- ismertette a részleteket a szakember.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A székesfehérvári temetkezési helyet azonban már a törökkorban
feldúlták, és még a 19. században is előfordult, hogy szakszerűtlen
rendezték át, így jelenleg nem azonosíthatók teljes bizonyossággal az
ott eltemetett uralkodók földi maradványai</b></span>. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A legerősebbnek tekinthető
szakmai egyetértés abban van, hogy egy 1848-ban véletlenül felszínre
került székesfehérvári királysír az ott talált csontok és tárgyak
alapján feltehetően az 1196-ban elhunyt III. Béla és felesége végső
nyughelye lehetett, bár vannak, akik ezt is vitatjá</b></span>k - mondta az OSZK
kutatója.</p>
<p>
A II. Lajos halálával foglalkozó konferencián előadást tart a Magyar
Tudományos Akadémia több kutatója, egyetemi oktatók, a székesfehérvári
Szent István Király Múzeum antropológusa, a vitát kirobbantó
szombathelyi orvosok, illetve a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvostani
intézetének egyik szakértője. Az OSZK épületében a mohácsi csata 489.
évfordulóján, augusztus 29-én szombaton délután sorra kerülő félnapos
konferencia nyilvános.</p>
<div class="">MTI</div></div>