[Grem] F.ppa / az nnep, a megpihens

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Aug. 13., Cs, 12:08:51 CEST 

Ferenc pápa: Az ünnep Isten találmánya! Ne tegyük tönkre!
2015. augusztus 12. szerda 17:31
http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-unnep-isten-talalmanya-ne-tegyuk-tonkre
Augusztus 12-én Ferenc pápa az ünnep, az ünneplés, a megpihenés fontosságáról
beszélt az általános kihallgatás keretében.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=63159&img=o_ud3.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma a katekézisek sorában egy olyan kis szakaszt kezdünk meg, melynek során
a családi élet ritmusát megszabó három tényezőről fogunk elmélkedni, ezek
pedig az ünnep, a munka és az imádság.

Kezdjük az ünneppel. Ma tehát az ünnep lesz a témánk. Rögtön kijelentjük,
hogy *az ünnep Isten találmánya*. Idézzük emlékezetünkbe a Teremtés
könyvéből a teremtéselbeszélés befejező részét, amelyet az imént hallottunk:*
„Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon
megpihent munkája után, amit végzett. Isten megáldotta és megszentelte a
hetedik napot,* mert azon megpihent egész teremtő munkája után” (Ter
2,2–3). Maga Isten tanítja nekünk, mennyire fontos időt szánni arra, hogy
megtekintsük azt, amit a munkánkban jól elvégeztünk, és hogy örüljünk neki.
Természetesen itt nemcsak a hivatásbeli, szakmai munkáról beszélek, hanem
tágabb értelemben: minden tevékenységről, amellyel mi, férfiak és nők
együtt tudunk működni Isten teremtő művével.

Az ünnep tehát nem azt jelenti, hogy lustán hátradőlünk a karosszékben vagy
átadjuk magunkat a világtól való ostoba menekülés mámorának. Az ünnep
mindenekelőtt az, hogy szeretettel és hálával végigtekintünk a jól végzett
munkánkon, egy munkát ünnepelünk. Ti is, kedves ifjú házasok, a jegyesség
szép időszakának munkáját ünneplitek, és ez szép dolog! Az ünnep az az idő,
amikor valaki rátekint felcseperedő gyermekeire vagy az unokáira, és közben
azt gondolja: milyen szép ez! Az ünnep az az idő, amikor *végighordozzuk
tekintetünket az otthonunkon, a vendégül látott barátainkon, a körülöttünk
élő közösségen, és azt gondoljuk: milyen szép ez!* Isten így tett, amikor a
világot teremtette. És folyamatosan így tesz, mert Isten állandóan teremt,
ebben a pillanatban is!

Előfordulhat, hogy nehéz vagy fájdalmas körülmények között ér minket egy
ünnep, és legfeljebb „gombóccal a torkunkban” tudunk ünnepelni. Mégis,
ezekben az esetekben is, kérjük Istentől az erőt, hogy ne üresítsük ki
teljesen az ünnepet. Ti, anyukák és apukák, jól tudjátok ezt: a
gyermekeitek iránti szeretetből *hányszor képesek vagytok megfeledkezni
gondjaitokról, hogy ők örömmel ünnepelhessenek, és ízlelhessék az élet jó
ízét!* Mennyi szeretet van ebben!

A munkahelyünkre is, kötelességeink elhagyása nélkül, időnként képesek
vagyunk egy kis ünnepi hangulatot „becsempészni”: megünneplünk egy
születésnapot, házasságkötést, egy gyermek születését, elbúcsúzunk
valakitől, vagy egy új munkatársat köszöntünk. Ez fontos! Fontos ünnepelni!
Ezek a családiasság pillanatai az egyhangú munkavégzés mókuskerekében, és
ez jót tesz nekünk!

Az igazi ünnep ideje felfüggeszti a hivatásszerű munkát, és szent, mert arra
emlékezteti a férfit és a nőt, hogy *annak az Istennek a képmására
teremtettek, aki nem rabszolgája a munkának, hanem Úr, és ezért mi sem
lehetünk soha* *a munka rabszolgái,* *hanem „urai”*. Létezik tehát egy
parancs erre vonatkozóan, és ez a parancs kivétel nélkül mindenkire
vonatkozik! Tudjuk azonban, hogy sok millió férfi és nő, sőt gyermek él a
munka rabszolgájaként! Napjainkban is vannak rabszolgák, vannak
kizsákmányoltak, a munka rabszolgái, ám ez ellenkezik Isten akaratával és
az emberi személy méltóságával!* Az anyagi haszon megszállott hajszolása és
a technika teljesítményközpontúsága veszélyezteti* *az élet emberi
ritmusát,* az életnek ugyanis megvan a maga emberi ritmusa. A pihenés
idejének, f*őképp a vasárnapi pihenésnek az a rendeltetése, hogy tudjunk
örülni annak, amit nem lehet előállítani, sem elfogyasztani, nem lehet
megvenni, sem eladni.* Azt látjuk azonban, hogy a haszon és a fogyasztás
ideológiája az ünnepet is fel akarja falni: időnként az ünnep is „üzletté”
silányul, alkalommá, hogy pénzt keressünk és pénzt költsünk. De vajon ezért
dolgozunk? *A fogyasztás mohósága, ami pazarláshoz vezet, olyan csúnya
vírus, amelytől egyébként még kimerültebbek leszünk, mint előtte. Árt az
igazi munkának, és felemészti az életet. Ha pedig az ünneplés korlátlan
ritmusban folyik, az áldozatokkal jár, legtöbbször a fiatalok között.*

Végezetül az ünneplés ideje azért is szent, mert Isten különleges módon
jelen van benne. *A vasárnapi szentmise Jézus Krisztus egész kegyelmét
megadja az ünnepnek: az ő jelenlétét, szeretetét, áldozatát,* bennünket
közösséggé formáló erejét, velünk való együttlétét… Így minden valóság
megkapja teljes értelmét: a munka, a család, a mindennapi élet örömei és
fáradozásai, a szenvedés és a halál is. Krisztus kegyelme mindent átalakít.

A családnak különleges képessége van arra, hogy megértse, felhasználja és
védelmezze az ünnep idejének valódi értékét. Milyen szépek a családban
töltött ünnepek, gyönyörűek! Különösen a vasárnapok! Biztosan nem véletlen,
hogy azok az ünnepek sikerülnek legjobban, amelyeken az egész család ott
van!

A hit szemével nézve a családi életet jobbnak látjuk, mint amennyit érte
fáradozunk. Az egyszerűség mesterműveként jelenik meg előttünk, amely épp
azért szép, mert nem mesterséges, nem hamis, hanem képes magába fogadni a
valós élet minden aspektusát. „Nagyon jónak” látjuk, ahogyan Isten is
mondta a férfi és a nő megteremtése után (vö. Ter 1,31). Tehát az ünnep
Isten értékes ajándéka; olyan értékes ajándék, amelyet Isten az emberi
családnak ajándékozott: ne tegyük tönkre!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikáni Sajtóközpont

*Ferenc pápa a mai általános kihallgatás végén megemlékezett Szent Kláráról
is:*

„Szívből köszöntöm a fiatalokat, a betegeket és az ifjú házasokat. Tegnap
tartottuk meg Assisi Szent Klára, a fiatalok ragyogó példaképe emléknapját,
aki bátran és nagylelkűen tudta megélni Krisztushoz tartozását. Kövessétek
példáját különösen ti, kedves fiúk és lányok, hogy miként ő, ti is
hűségesen válaszolhassatok az Úr hívására. Bátorítalak benneteket, kedves
betegek, hogy mindennap egyesüljetek a szenvedő Jézussal azáltal, hogy
hittel hordozzátok kereszteteket az egész emberiség üdvösségéért. Ti, ifjú
házasok, családjaitokban legyetek mindig a Szeretet Evangéliumának
apostolai!”

Forrás: Korponai Gábor SJ
Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150813/8f365ed1/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl