[Grem] még mindig hatályos a magyarok jogfosztását elrendelő Benes dekrétum
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. Aug. 3., H, 23:27:01 CEST
*Hetven éves a magyarok jogfosztását is elrendelő Benes-dekrétum*
http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html
Hetven éve jelent meg az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú
alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek
állampolgárságának rendezéséről".
2015. augusztus 2. 14:29
<http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html#>
*Ez a dekrĂ©tum tetĹ‘zte be* *e kĂ©t*, *kollektĂven háborĂşs bűnösnek
nyilvánĂtott* *nemzetisĂ©g** jogfosztását,* mert *vagyonuk után
állampolgárságuktól is megfosztotta **őket*.
*Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia cseh
felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, szlovák
felében kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több
százezer ruszin és német élt.* *Az 1938. szeptemberi müncheni egyezmény
után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta Szudéta-vidéket át
kellett engednie a hitleri Németországnak,* majd *az év novemberében, az
első bécsi döntés nyomán* *a Felvidék déli, magyarlakta sávja került
Magyarországhoz. **Amikor 1939 márciusában Jozef Tiso szlovák vezető
Berlinben megegyezett Hitlerrel az önálló szlovák állam
létrehozásáról*, *Kárpátalját
Magyarországhoz csatolták*, *Cseh- és Morvaországot* *pedig közvetlen német
fennhatóság, protektorátus alá vonták.*
*A második világháború végén újjáalakult** Csehszlovákia* v*ezetői az
ország széteséséért a német** és magyar nemzetiséget* *tették felelőssé*.*
Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta* *a
nĂ©metek Ă©s magyarok* *kollektĂv bűnössĂ©gĂ©t*, *a program kihirdetĂ©sĂ©t számos
magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai
atrocitások, internálások követték.* Májustól *aztán egymást érték a két
kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki rendeletek,
az úgynevezett Benes-dekrétumok.*
Edvard Benes 1935-től volt Csehszlovákia köztársasági elnöke, hivataláról
1938 októberében, a müncheni döntés után mondott le. A politikus 1945.
május 16-án ismét elfoglalta az államfői széket, de hivatalosan csak
majdnem egy évvel később, 1946. június 19-én választották meg a tisztségre.
Benes 1945 májusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés október végi megalakulása
között elnöki dekrétumokkal kormányzott. A 143 rendeletet 1946 márciusában
utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma
is hatályos. A dekrĂ©tumok nagyobb rĂ©sze az ország ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©vel
foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek
ellen irányult, korlátozva alapvető jogaikat.
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az
állam egyĂ©b ellensĂ©gei *vagyonának kártalanĂtás nĂ©lkĂĽli elkobzásár*Ăłl,
mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való
betelepĂtĂ©sĂ©rĹ‘l. A tetĹ‘pontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet
jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal *megfosztotta a magyarokat és a
németeket állampolgárságuktól,* *büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt
is csehszlovák állampolgárok kaptak.* A hontalanná vált németeket és
magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált* vállalkozásaik
kártalanĂtás nĂ©lkĂĽli kisajátĂtása*, egy Ăşjabb alkotmányrendelet pedig
lehetĹ‘vĂ© tette a hatĂłságok által * megbĂzhatatlannak minĹ‘sĂtett szemĂ©lyek
őrizetbe vételé*t is.
A dekrétumok lehetővé tették továbbá* a magyar közalkalmazottak* *elbocsátását,
nyugdĂjuk, szociális segĂ©lyĂĽk, egĂ©szsĂ©gĂĽgyi ellátásuk megvonását*, a *magyar
nyelvhasználat betiltását a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a
magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar kulturális és *társadalmi
*egyesületek feloszlatását*, a *magyar nyelvű könyvek, újságok* *kiadásának
megtiltását,* *magyar nemzetiségű személy még polgári pert **sem
indĂthatott.*
*A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány *az országból *hárommillió
nĂ©metet* *telepĂtett ki.* *A magyar kisebbsĂ©g* *felszámolása Ă©rdekĂ©ben -*
mivel a nagyhatalmak az egyoldalĂş kitelepĂtĂ©shez nem, csak a
lakosságcseréhez járultak hozzá - *változatos módszereket vettek igénybe*.
Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt,*
internálták* a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek *a lakásait
is elkobozták*. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart
deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a* reszlovakizáció*, amely
lehetőséget adott "az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak" a
visszatérésre az anyanemzethez, gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és
kitelepĂtĂ©stĹ‘l valĂł mentesĂtĂ©st Ă©s az állampolgári jogok megszerzĂ©sĂ©t
ĂgĂ©rte.
Ezzel a "nyomásgyakorlással" sikerĂĽlt megegyezĂ©sre kĂ©nyszerĂteni a
budapesti kormányt a magyarellenes politikát betetőző lakosságcseréről.
1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el
Magyarországot, SzlovákiábĂłl 89 660 magyart űztek el, de több tĂzezer volt
azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra,
egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban.
Az 1948 februári kommunista hatalomátvételt - szovjet nyomásra - enyhülés
követte. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a
magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i
megállapodása Ă©rtelmĂ©ben az áttelepĂtett magyarok vagyona fejĂ©ben
Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a fizetendő 30 millió dollárnyi
háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs
nyilatkozatokat csak 1954-ben Ă©rvĂ©nytelenĂtettĂ©k.
*A Benes-dekrĂ©tumok* *visszavonását, hatályon kĂvĂĽl helyezĂ©sĂ©t*,* az
elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását* - mind a szudétanémetek, mind a
magyarok esetében - a kommunizmus összeomlása után *sem Csehszlovákia, sem
az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem tűzte
napirendre*. *A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban
szögezte le, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok
megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".*
MTI
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150803/dffeeb8e/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról