<div dir="ltr"><div><font size="4"><b>Hetven éves a magyarok jogfosztását is elrendelő Benes-dekrétum</b></font><br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html</a><br></div>
<div><span>Hetven éve jelent meg az Edvard
Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és
magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".</span></div>
<div>
</div>
<div>
2015. augusztus 2. 14:29
</div>
<div>
<div>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html#" title="E-mail" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141)"><span></span></span></a><a href="http://gondola.hu/cikkek/97493-Hetven_eves_a_magyarok_jogfosztasat_is_elrendelo_Benes-dekretum.html#" title="Még több..." target="_blank"><span style="background-color:rgb(252,109,76)"><span><br></span></span></a>
</div>
</div>
<div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/94937.jpg" alt=""></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a dekrétum tetőzte be</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>e két</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kollektíven háborús bűnösnek
nyilvánított</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nemzetiség</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> jogfosztását,</b></span> mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagyonuk után
állampolgárságuktól is megfosztotta </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>őket</b></span>.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1918-ban létrejött </span>Csehszlovákia
cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet,
szlovák felében kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és
több százezer ruszin és német élt.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az 1938. szeptemberi müncheni
egyezmény után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta
Szudéta-vidéket át kellett engednie a hitleri Németországnak,</b></span> majd <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az év
novemberében, az első bécsi döntés nyomán</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Felvidék déli, magyarlakta
sávja került Magyarországhoz. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor 1939 márciusában Jozef Tiso szlovák
vezető Berlinben megegyezett Hitlerrel az önálló szlovák állam
létrehozásáról</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kárpátalját Magyarországhoz csatolták</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Cseh- és
Morvaországot</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig közvetlen német fennhatóság, protektorátus alá
vonták.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A második világháború végén újjáalakult</b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Csehszlovákia</b></span> v<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezetői <span style="background-color:rgb(182,215,168)">az ország</span>
széteséséért <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a német</span></b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> és magyar nemzetiséget</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tették felelőssé</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az 1945.
április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a németek és
magyarok</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kollektív bűnösségét</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a program kihirdetését számos
magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai
atrocitások, internálások követték.</b></span> Májustól <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>aztán egymást érték a két
kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki
rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok.</b></u></span></p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=f68552b5f9c7b64d7d89665f40f40f41" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0">Edvard Benes 1935-től volt Csehszlovákia köztársasági elnöke,
hivataláról 1938 októberében, a müncheni döntés után mondott le. A
politikus 1945. május 16-án ismét elfoglalta az államfői széket, de
hivatalosan csak majdnem egy évvel később, 1946. június 19-én
választották meg a tisztségre. Benes 1945 májusa és az Ideiglenes
Nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal
kormányzott. A 143 rendeletet 1946 márciusában utólag, visszamenőleges
hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma is hatályos. A
dekrétumok nagyobb része az ország újjáépítésével foglalkozott, de 33
közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult,
korlátozva alapvető jogaikat.</div></span></div>
<p>
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint
az állam egyéb ellenségei <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásár</b></span>ól,
mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való
betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet
jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megfosztotta a magyarokat és a
németeket állampolgárságuktól,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>büntetlenséget csak a lojális, 1938
előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak.</b></span> A hontalanná vált németeket
és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása</b></span>, egy újabb
alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételé</b></span>t is.</p>
<p>
A dekrétumok lehetővé tették továbbá<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a magyar közalkalmazottak</b></span>
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>elbocsátását, nyugdíjuk, szociális segélyük, egészségügyi ellátásuk
megvonását</b></span>, a <b><span style="background-color:rgb(182,215,168)">magyar nyelvhasználat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">betiltását</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a közhivatalokban és az
egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kizárását az egyetemekről,</span> a
magyar kulturális és </b>társadalmi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyesületek feloszlatását</b></span>, a <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>magyar
nyelvű könyvek, újságok</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kiadásának megtiltását,</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>magyar nemzetiségű
személy még polgári pert </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem indíthatott.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány </b></span>az országból
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>hárommillió németet</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>telepített ki.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A magyar kisebbség</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>felszámolása
érdekében -</b></span> mivel a nagyhatalmak az egyoldalú kitelepítéshez nem, csak a
lakosságcseréhez járultak hozzá - <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>változatos módszereket vettek
igénybe</b></span>. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező
személyt,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> internálták</b></span> a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
lakásait is elkobozták</b></span>. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45
ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> reszlovakizáció</b></span>,
amely lehetőséget adott "az évszázadok során elmagyarosodott
szlovákoknak" a visszatérésre az anyanemzethez, gyakorlatilag a
vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az állampolgári
jogok megszerzését ígérte.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span></span></span></p>
<p>
Ezzel a "nyomásgyakorlással" sikerült megegyezésre kényszeríteni a
budapesti kormányt a magyarellenes politikát betetőző lakosságcseréről.
1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el
Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el, de több tízezer
volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át
Magyarországra, egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai
munkatáborokban.</p>
<p>
Az 1948 februári kommunista hatalomátvételt - szovjet nyomásra -
enyhülés követte. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után
visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949.
július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona
fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a fizetendő 30 millió
dollárnyi háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte
reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Benes-dekrétumok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>visszavonását, hatályon kívül helyezését</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az
elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását</b></span> - mind a szudétanémetek, mind a
magyarok esetében - a kommunizmus összeomlása után <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem Csehszlovákia,
sem az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem
tűzte napirendre</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án
határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és
tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és
megváltoztathatatlanok".</b></span></p>
<div>MTI</div></div>