[Grem] F.ppa / "Az let kenyere" + az assisi bnbocsnat nnepe

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Aug. 2., V, 17:11:32 CEST 

 2015. augusztus 2. vasárnap 16:16
http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-nekunk-is-csillapitanunk-kell-testvereink-testi-lelki-ehseget
Augusztus 2-án délben az Úrangyala elimádkozása előtt Ferenc pápa arról
elmélkedett, hogy minden ember valójában az örökkévalóságra, az Istennel
való örök találkozásra és együttlétre éhezik.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=62948&img=o_angelus3.jpg>
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai vasárnapon folytatjuk a hatodik fejezet olvasását János
evangéliumából. A kenyérszaporítás után az emberek elkezdik keresni Jézust,
és végül Kafarnaumban meg is találják. Ő teljesen megérti, miért keresik
ilyen nagy lelkesedéssel, és ezt világosan meg is mondja: *„Nem azért
kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és
jóllaktatok” (Jn 6,26).* Azok az emberek valójában azért a fogható, fizikai
kenyérért követik, amely előző nap csillapította éhségüket, akkor, amikor
Jézus megszaporította a kenyereket. Nem értették meg, hogy az a sokak
számára megtört kenyér *Jézus szeretetének kifejeződése* volt, magáé
Jézusé. Nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a kenyérnek, mint annak, aki
azt adja. Látva ezt a lelki vakságot, Jézus azt hangsúlyozza, hogy az
adománynál messzebbre kell látni, az adományozót kell felfedezni és meg
kell ismerni. *Maga Isten az adomány és az adományozó is. *Ekképpen abból a
kenyérből, abból a gesztusból, az emberek megismerhetik Azt, aki adja,
vagyis Istent. Arra hívja az embereket, hogy szélesebb perspektívában
gondolkodjanak, lépjenek túl az ételért, a ruháért, a sikerért, a
karrierért való mindennapi aggódáson. J*ézus egy másfajta eledelről, olyan
romolhatatlan eledelről beszél, amelyet érdemes keresni és elfogadni. Így
buzdít:* *„Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem
olyanért, amely megmarad az örök életre, és ezt az Emberfia adja nektek”
(27. vers).* Vagyis:* az üdvösséget, az Istennel való találkozást
keressétek!*

Ezekkel a szavakkal akarja megértetni velünk, hogy *a testi éhségen* *túl
az ember egy másik, még jelentősebb éhséget hordoz magában* – és
mindannyiunkban benne van ez az éhség –, amelyet nem lehet a megszokott
étellel csillapítani. Az életre, *az örökkévalóságra való éhezésről van
szó, amelyet egyedül ő tud kielégíteni, mivel Ő az „élet kenyere”* (35.
vers). Jézus nem törli el a mindennapi betevőért való aggodalmat és
igyekezetet, nem, nem törli el az aggódást mindazért, ami fejlettebbé teszi
az életet. De emlékeztet minket, hogy létezésünk igazi jelentését a célban,
az örökkévalóságban találhatjuk meg, a vele való találkozásban, aki ajándék
és ajándékozó, de emlékeztet minket arra is, hogy az emberi történelmet – a
maga szenvedéseivel és örömeivel – az *örökkévalóság perspektívájában, *vagyis
a vele való végleges találkozás perspektívájában kell szemlélni, mert ez a
találkozás életünk minden napját megvilágítja. Ha erre a találkozásra, erre
a nagy ajándékra gondolunk, akkor az élet kicsiny ajándékait, de a
szenvedéseket, aggodalmakat is megvilágítja e találkozás reménye. *„**Én
vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, az nem éhezik többé, és aki hisz
bennem, az soha többé nem szomjazik” (35. vers)*. Ez pedig *az
Oltáriszentségre, a legnagyobb ajándékra való utalás, amely betölti a
testet, lelket egyaránt.* Az, hogy találkozunk Jézussal, és magunkba
fogadjuk az „élet kenyerét”, értelmet és reményt ad életünk gyakran
kanyargós útjának. Ezzel *az „élet kenyerével” együtt azonban feladatot is
kaptunk, mégpedig azt, hogy mi is csillapítsuk testvéreink testi-lelki
éhségét azáltal, hogy hirdetjük az evangéliumot mindenütt.* Felebarátaink
iránti testvéri és együtt érző magatartásunk tanúságtételével jelenvalóvá
tesszük Krisztust és az ő szeretetét az emberek között.

*A Szent Szűz segítsen minket* Fia keresésében és követésében, hiszen Jézus
az igazi kenyér, az élő kenyér, amely soha meg nem romlik és megmarad az
örök életre.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=62948&img=o_angelus2.jpg>
Ferenc pápa szavai az Úrangyala (Angelus) után:

Kedves testvéreim!

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, római hívek és különböző
országokból érkezett zarándokok!

Köszöntöm a spanyol fiatalokat, akik Zizur Mayorból, Elizondból és
Pamplonából érkeztek; hasonlóképpen köszöntöm az olasz fiatalokat, akik
Badiából, San Matteo della Decimából, Zuglianóból és Grumolo Pedemontéból
érkeztek.

Köszöntöm a firenzei „Parte Guelfa” Főtestvérület lovas zarándokait.

Emlékezzünk arra, hogy* ma van az „Assisi megbocsátás” napja. Ez komoly
felhívás arra, hogy közeledjünk az Úrhoz az irgalmasság szentsége által, és
utána szentáldozáshoz is járuljunk.* *Akadnak emberek, akik félnek *a
*gyónás**tól, mert elfelejtik, hogy ott nem egy szigorú bíróval
találkozunk,* *hanem a végtelenül irgalmas Atyával.* Igaz, amikor gyónni
megyünk, van bennünk egy kis szégyenkezés. Ez így van mindenkivel,
mindnyájunkkal, de emlékeznünk kell arra, hogy ez a szégyenérzet is
kegyelem, amely felkészít minket az Atya ölelésére, aki mindig megbocsát,
és mindig mindent megbocsát.

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek, ne feledkezzetek el
imádkozni értem! Finom ebédet! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikáni Sajtóközpont

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150802/7cc80c9d/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl