[Grem] mai vasrnapi igk / "n vagyok az let kenyere"
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. Aug. 2., V, 07:00:03 CEST
2015.08.02. vasárnap: *ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP*
*Én hullatok nektek kenyeret a mennyből*
------------------------------
Kiv 16,2-4.12-15
*Zúgolódott ekkor** Izrael fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen a
pusztában.* Azt mondták nekik Izrael fiai: ,,*Bárcsak meghaltunk volna az
Úr keze által Egyiptom földjén, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és
jóllakásig ettünk kenyeret! Miért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy
éhen veszítsétek ezt az egész sokaságot?’*’ *Azt mondta erre az Úr
Mózesnek: ,,Íme, én majd kenyeret hullatok nektek az égből! Menjen ki a
nép, és szedjen egy-egy napra valót, hogy próbára tegyem, vajon törvényem
szerint jár-e el, vagy sem. ,*,Hallottam Izrael fiainak zúgolódását. Mondd
nekik*: Estére húst fogtok enni, reggel pedig jóllaktok kenyérrel, hogy
megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek!*’’ És történt este, hogy
fürjek szálltak fel, és ellepték a tábort, reggel pedig harmat szállt a
tábor köré. Miután elborította a föld színét, *apró, mozsárban tört
dologhoz hasonló valami lett látható a pusztán, olyan, mint a földre
hullott dér.* Amikor Izrael fiai meglátták, azt mondták egymásnak:*
,,Man-hu?’’, ami azt jelenti, hogy: ,,Mi ez?’’ Nem tudták ugyanis, hogy
micsoda.* Mózes pedig azt mondta nekik: ,,*Ez az a kenyér, amelyet az Úr
eledelül adott nektek. *
Zs 77,3-54
Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk, nem
titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr
dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt. Bizonyságot állított
Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg
rá fiaikat, hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő
gyermekek. *Keljenek
fel, és hirdessék fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el
az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!* Ne legyenek olyanok, mint
atyáik, az a pártütő és* lázongó nemzedék; *A nemzedék, amelynek szíve nem
volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt. Efraim fiai felajzották és
kilőtték íjukat, de *a harc napján hátat fordítottak. Nem tartották meg
Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni. Elfelejtették **tetteit,
a csodáit, amelyeket megmutatott nekik. Atyáik előtt csodákat művelt*,
Egyiptom földjén, Tánisz mezején. Széthasította a tengert és átvezette
őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta. Nappal a felhőben vezette őket, s
egész éjjel a tűz fényében. Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges
áradattal itatta őket. Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként
ömlesztette a vizet. Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték
a Fölségest a pusztában. Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük
szerint ennivalót kértek, s így beszéltek Isten ellen: ,,Tud-e Isten’’ --
mondták -- ,,asztalt teríteni a pusztában?’’ Íme megütötte a kősziklát és
vizek folytak, patakok áradtak. *,,De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst
szerezni népének?’’* Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz
gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre, mert nem hittek
Istenben, és segítségében nem reméltek*. Ekkor ő parancsot adott fenn a
fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit. Ennivalóként mannát hullatott
nekik, és mennyei kenyeret adott: angyalok kenyerét ette az ember;
Bőségesen küldött nekik ennivalót. Déli szelet támasztott az égen, és
hatalmával elhozta a délnyugati szelet. Annyi húst hullatott rájuk, mint a
por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye: hullottak táboruk közepére,
körös-körül sátraik köré. Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik,
amit kívántak*. De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt
az étel, amikor* Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta
kövéreiket,* leterítette Izrael választottait. Mindamellett ismét csak
vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek. Ezért hiábavalóságban enyésztek el
napjaik, és rettegésben esztendeik. *Ha pusztította őket, **hozzá
fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak. Megemlékeztek arról,
hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk. **Szerették
őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel, mert szívük nem volt egyenes hozzá,
és nem voltak hűek szövetségéhez. **De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket,
és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki
egész bosszúságát. *Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok,
mint az elszálló s vissza nem térő lehelet. *Hányszor lázongtak ellene a
pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban! Újra meg újra kísértették
Istent, és fellázadtak **Izrael Szentje *ellen. Nem emlékeztek meg kezéről,
arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból. Véghezvitte
jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején. Vérré változtatta
folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat. Legyet bocsátott rájuk és
emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk. Odaadta termésüket a
vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek. Szőlőiket megverte
jéggel, szederfáikat dérrel. Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat
a tűznek. Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját,
szorongatását, gonosz angyalok csapását. Szabad utat engedett haragjának,
nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.
Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám
sátraiban. *Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.
Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította
el. Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett. *
Ef 4,17.20-24
Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket az Úrban, hogy most már ne
éljetek úgy, ahogy a pogányok élnek, akik hiúságokon jártatják az eszüket.
Ti azonban nem így tanultátok Krisztustól,* ha valóban őt hallottátok és
róla kaptatok oktatást, annak az igazságnak megfelelően, amely Jézusban
van: vessétek le* *a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba
rohan a megtévesztő kívánságok miatt*; *újuljatok meg gondolkodástok
szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére [Ter
1.26] igazságban és valódi szentségben teremtetett.*
Jn 6,24-35
Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a
tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek.
Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: ,,Mester, mikor
jöttél ide?’’ Jézus azt felelte: ,*,Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek
engem, de nem azért, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a
kenyerekből és jóllaktatok. Ne **azért az eledelért fáradozzatok, amely
veszendő,* *hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre,
amelyet majd az Emberfia ad nektek.* Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg
pecsétjével.’’ Erre azt kérdezték tőle: ,,Mit tegyünk, hogy Isten tetteit
cselekedjük?’’ Jézus azt felelte: ,,Isten tette az, hogy higgyetek abban,
akit ő küldött.’’ Erre megkérdezték tőle: ,,Milyen jelet viszel végbe, hogy
lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel? Atyáink mannát ettek a pusztában,
amint írva van: �,,Égi kenyeret adott enni nekik�''’’ [Kiv 16,4]. Jézus ezt
válaszolta: ,,*Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adta nektek az égből
való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret.
Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a
világnak.*’’ Ekkor azt mondták neki: ,,Uram, mindenkor add nekünk ezt a
kenyeret!’’ Jézus azt felelte nekik: ,,*Én vagyok az élet kenyere. Aki
hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150802/e0e10a93/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl