[Grem] Dokumentumok a szovjet "trvnyes" megszllsrl

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. pr. 17., P, 21:53:01 CEST 

 Belföld <http://mno.hu/belfold> *„Törvényes” megszállás*
 Sosem látott dokumentumok kerültek elő a szovjet csapatokról
http://mno.hu/belfold/sosem-latott-dokumentumok-kerultek-elo-a-szovjet-csapatokrol-1282279
2015. április 17., péntek 13:37, frissítve: péntek 14:00 , szerző: Bittner
Levente
   [image: Sosem látott dokumentumok kerültek elő a szovjet csapatokról]
  Budapesten, az Üllői úton vonuló szovjet katonák 1945-ben (a borító
címlapjáról)
Fortepan

„Törvényes” megszállás – Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között
címmel jelent meg a korszakkal foglalkozó dokumentumkötet a Magyar Nemzeti
Levéltár (MNL) kiadásában. Az L. Balogh Béni szerkesztette kiadványt az MNL
és több mint húsz hazai levéltár szakemberei kétévi munkával alkották meg.

2013-ban határozta el a Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége egy olyan
*dokumentumkötet* létrehozását, melynek tárgya a Magyarországot megszálló
szovjet csapatok 1944 és 1947 közötti tevékenysége. Ennek keretében tárták
fel és válogatták ki a korábban nem hozzáférhető levéltári dokumentumokat,
melyek közül 221 került be a könyvbe.
Irány Oroszország!

– Az elkészült mű egyrészt egy klasszikus levéltári kiadványnak is
tekinthető, másfelől viszont a téma és a problémakör okán jóval több annál.
A korszak és a források jellegéből adódóan nem volt egyszerű feladat sem a
kiválasztás, sem a feldolgozás, sem a jegyzetek elkészítése – emelte ki
köszöntőjében Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a
*csütörtöki
könyvbemutató*n a nemzeti levéltárban. Hozzátette: szeretnék, ha lenne
folytatása a munkának és tovább dolgozhatnának ennek az időszaknak a
feltárásán. Kiemelte, hogy több mint húsz magyar levéltár anyagából áll
össze a kötet.

A jövőben lépéseket tesznek abba az irányba, hogy az orosz levéltárakban
őrzött dokumentumokat is fel tudják tárni. Ez persze nem csak a
levéltárosokon múlik, de a főigazgató reméli, hogy lehetővé válik a
magyar–orosz levéltári vegyes bizottság felélesztése.
Minek nevezzelek?

– *1945 kitüntetett időpont az emberiség történetében – kezdte méltatását
Romsics Ignác akadémikus,* hozzáfűzve: divat minden későbbi rosszért az
első világháborút hibáztatni, de szerinte ez egyoldalúság, hiszen a második
világháború nagyon sok tekintetben felülmúlta azt. Magyarországon is
kiemelten fontos ennek az időszaknak a kutatása, hiszen alig van olyan
család, amelyet ne érintettek volna a háború borzalmai.

Romsics azt is *felidézte, hogyan változott az 1945-ös események
elnevezése: a kommunizmus évtizedeiben felszabadításnak, azt követően
terjedt a megszállás, majd az utóbbi években Márai nyomán egy köztes
megoldás kezdett megjelenni: a megszabadítás. „Hiszen az, amit az oroszok
hoztak Magyarországra, csak nagyon nagy empátiával tekinthető
felszabadításnak, objektíven nem”* – tette hozzá. Emellett pedig kialakult
a magyar népi bölcsességben az oroszok bejövetele elnevezés is.
Egyéni fájdalmak és örömök

A történész emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás előtt is adtak ki a
korszakban született levéltári forrásokat, ám ha valaki a szovjetek számára
kellemetlent is megemlített, akkor abból még a nyolcvanas évek elején is
problémák származtak. Felidézte saját történetét is: az évtized közepén
írtak egy ismeretterjesztő cikket a Történettudományi Intézetben, amelyben
megemlítették a Molotov–Ribbentropp-paktumot, a szovjet követség rögvest
tiltakozott.

*A kötet szerkezeté*ről szólva a neves történész elmondta: abban *a
lakosságot ért atrocitások kapták a legnagyobb hangsúlyt. Hozzátette: a
szovjet hadsereg sok okból nem fegyelmezett hadseregként, hanem a
polgárokkal nagyon durván bánó katonaságként viselkedett.* – Ahol gyorsan
áthaladtak, kevesebb szenvedést okoztak, ahol lassabban, ott sokkal
többet. *Ugyanakkor,
akik halálos veszélyben voltak, azok számára a megmenekülést jelentették a
szovjet csapatok *– tette hozzá. Romsics Ignác arra is felhívta a
figyelmet, hogy *attól jó egy történeti munka, ha az egyéni fájdalmakat,
félelmeket, örömöket és boldogságokat képes együtt megjeleníteni és nem
törekszik kizárólagosságra, ez a kötet is ilyen*. Kiemelte: az elkészült
munka fontos segítség a XX. századi magyar történelemmel foglalkozók
számára.
Megtették, amit engedett a Nyugat

Végül feltette a kérdést, hogy vajon tervezett volt-e a régió
szovjetizálása, vagy csak a hidegháború következménye volt a folyamat?
Szerinte *Magyarország és Kelet-Európa befolyási övezetté tétele, egy
esetleges támadást felfogó pufferzóna kialakítása már az I. világháborútól
szándék volt – legyen szó az oroszokról vagy a szovjetekről. Ugyanakkor azt
nem tudták, milyen mértékben tudják ezt a Nyugattal elfogadtatni, a
tesztelési folyamat során derült ki, hogy ezt gyorsan vagy lassan lehet-e
végrehajtani. 1945-ben a szovjetek még betartották a jaltai megállapodást,
’47-ben viszont már nem. Tehát maga a szovjetizáció ténye axiomatikus
pontja volt a szovjet politikának, de az, hogy milyen mélységben tudják
megcsinálni, menet közben derült ki, az Egyesült Államok válaszlépései
alapján*.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150417/a692cba9/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl