<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/belfold" target="_blank">Belföld</a>
<i>„Törvényes” megszállás</i>
</div>
<div>
<h1>Sosem látott dokumentumok kerültek elő a szovjet csapatokról</h1><span><a href="http://mno.hu/belfold/sosem-latott-dokumentumok-kerultek-elo-a-szovjet-csapatokrol-1282279" target="_blank">http://mno.hu/belfold/sosem-latott-dokumentumok-kerultek-elo-a-szovjet-csapatokrol-1282279</a><br>2015. április 17., péntek 13:37, frissítve: péntek
14:00 , szerző: Bittner Levente </span>
</div>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/22/79/cikk_1282279/szovjetek_budapest_fortepan.jpg" alt="Sosem látott dokumentumok kerültek elő a szovjet csapatokról" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-radius:0px 0px 5px 5px">Budapesten, az Üllői úton vonuló szovjet katonák 1945-ben (a borító címlapjáról)<div>Fortepan</div></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p>„Törvényes” megszállás – Szovjet
csapatok Magyarországon 1944–1947 között címmel jelent meg a korszakkal
foglalkozó dokumentumkötet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kiadásában.
Az L. Balogh Béni szerkesztette kiadványt az MNL és<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> több mint húsz hazai
levéltár szakemberei kétévi munkával alkották meg.</span></p>
</div>
<div>
<p>2013-ban határozta el a Magyar Nemzeti
Levéltár vezetősége egy olyan <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>dokumentumkötet</b></span> létrehozását, melynek
tárgya a Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944 és 1947 közötti
tevékenysége. Ennek keretében tárták fel és válogatták ki a korábban nem
hozzáférhető levéltári dokumentumokat, melyek közül 221 került be a
könyvbe.</p>
<h3>Irány Oroszország!</h3>
<p>– Az elkészült mű egyrészt egy klasszikus levéltári kiadványnak is
tekinthető, másfelől viszont a téma és a problémakör okán jóval több
annál. A korszak és a források jellegéből adódóan nem volt egyszerű
feladat sem a kiválasztás, sem a feldolgozás, sem a jegyzetek
elkészítése – emelte ki köszöntőjében Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti
Levéltár főigazgatója a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>csütörtöki könyvbemutató</b></span>n a nemzeti levéltárban.
Hozzátette: szeretnék, ha lenne folytatása a munkának és tovább
dolgozhatnának ennek az időszaknak a feltárásán. Kiemelte, hogy több
mint húsz magyar levéltár anyagából áll össze a kötet.</p>
<p>A jövőben lépéseket tesznek abba az irányba, hogy az orosz
levéltárakban őrzött dokumentumokat is fel tudják tárni. Ez persze nem
csak a levéltárosokon múlik, de a főigazgató reméli, hogy lehetővé válik
a magyar–orosz levéltári vegyes bizottság felélesztése.</p>
<h3>Minek nevezzelek?</h3>
<p>– <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>1945 kitüntetett időpont az emberiség történetében – kezdte
méltatását Romsics Ignác akadémikus,</b></span> hozzáfűzve: divat minden későbbi
rosszért az első világháborút hibáztatni, de szerinte ez egyoldalúság,
hiszen a második világháború nagyon sok tekintetben felülmúlta azt.
Magyarországon is kiemelten fontos ennek az időszaknak a kutatása,
hiszen alig van olyan család, amelyet ne érintettek volna a háború
borzalmai.</p>
<p>Romsics azt is <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>felidézte, hogyan változott az 1945-ös események
elnevezése: a kommunizmus évtizedeiben felszabadításnak, azt követően
terjedt a megszállás, majd az utóbbi években Márai nyomán egy köztes
megoldás kezdett megjelenni: a megszabadítás. „Hiszen az, amit az
oroszok hoztak Magyarországra, csak nagyon nagy empátiával tekinthető
felszabadításnak, objektíven nem”</b></span> – tette hozzá. Emellett pedig
kialakult a magyar népi bölcsességben az oroszok bejövetele elnevezés
is.</p>
<h3>Egyéni fájdalmak és örömök</h3>
<p>A történész emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás előtt is adtak ki
a korszakban született levéltári forrásokat, ám ha valaki a szovjetek
számára kellemetlent is megemlített, akkor abból még a nyolcvanas évek
elején is problémák származtak. Felidézte saját történetét is: az
évtized közepén írtak egy ismeretterjesztő cikket a Történettudományi
Intézetben, amelyben megemlítették a Molotov–Ribbentropp-paktumot, a
szovjet követség rögvest tiltakozott.</p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>A kötet szerkezeté</b></span>ről szólva a neves történész elmondta: abban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
lakosságot ért atrocitások kapták a legnagyobb hangsúlyt. Hozzátette: a
szovjet hadsereg sok okból nem fegyelmezett hadseregként, hanem a
polgárokkal nagyon durván bánó katonaságként viselkedett.</b></span> – Ahol gyorsan
áthaladtak, kevesebb szenvedést okoztak, ahol lassabban, ott sokkal
többet. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ugyanakkor, akik halálos veszélyben voltak, azok számára a
megmenekülést jelentették a szovjet csapatok </b></span>– tette hozzá. Romsics
Ignác arra is felhívta a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>attól jó egy történeti munka,
ha az egyéni fájdalmakat, félelmeket, örömöket és boldogságokat képes
együtt megjeleníteni és nem törekszik kizárólagosságra, ez a kötet is
ilyen</b></span>. Kiemelte: az elkészült munka fontos segítség a XX. századi magyar
történelemmel foglalkozók számára.</p>
<h3>Megtették, amit engedett a Nyugat</h3>
<p>Végül feltette a kérdést, hogy vajon tervezett volt-e a régió
szovjetizálása, vagy csak a hidegháború következménye volt a folyamat?
Szerinte <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Magyarország és Kelet-Európa befolyási övezetté tétele, egy
esetleges támadást felfogó pufferzóna kialakítása már az I.
világháborútól szándék volt – legyen szó az oroszokról vagy a
szovjetekről. Ugyanakkor azt nem tudták, milyen mértékben tudják ezt a
Nyugattal elfogadtatni, a tesztelési folyamat során derült ki, hogy ezt
gyorsan vagy lassan lehet-e végrehajtani. 1945-ben a szovjetek még
betartották a jaltai megállapodást, ’47-ben viszont már nem. Tehát maga a
szovjetizáció ténye axiomatikus pontja volt a szovjet politikának, de
az, hogy milyen mélységben tudják megcsinálni, menet közben derült ki,
az Egyesült Államok válaszlépései alapján</b></span>.</p> </div></div>