[Grem] !!! Fricz T: llam s valls / zsidsg, iszlm, keresztnysg

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. pr. 8., Sze, 14:33:54 CEST 

 Fricz Tamás blogja <http://mno.hu/fricztamasblogja>
 Nyugati kultúránk alapja: Jézus
http://mno.hu/fricztamasblogja/nyugati-kulturank-alapja-jezus-1280598
2015. április 6., hétfő 13:35 , szerző: Fricz Tamás

Nyugati kultúránk legjellegzetesebb tünete, hogy míg más kultúrák és
civilizációk – eltérő mértékben, de – őrzik szerves kapcsolatukat vallásuk
alapítóinak tanaival, szellemiségével, addig a mi kultúránk kötődése
látványosan gyengül a kereszténységhez és annak alapítójához.
  [image: Fricz Tamás]
Fricz Tamás

Jézus feltámadását ünnepeljük, de közben elfelejtjük, hogy miért is fontos
ez nekünk, mit jelent a mindennapjainkban, mi az, amivel Jézus arculatot,
karaktert és szellemiséget adott a nyugati, de tágabb értelemben a
keresztény kultúrkörnek (tehát minden területnek, országnak és régiónak,
ahol keresztények élnek).

Ezzel a feledéssel nem erősítjük, hanem gyengítjük önmagunkat, miközben
láthatóan életerősek a vallási alapú kulturális, civilizációs identitások a
földgolyón. Ez igaz a távol-keleti vallásokra – hinduizmus, buddhizmus,
konfucianizmus, taoizmus –, de ugyanúgy megfigyelhető a három, minket
közelebbről érintő, nyugati eredetűnek mondott egyistenhitű vallás közül
kettőre; különösen az iszlámra és részlegesen a zsidó vallásra, a
júdaizmusra.

*Bár a világon szétszóródott zsidóság erőteljes szekularizáción ment át*, *az
1948-ban elfoglalt őshazájukban, Izraelben a vallásnak kezdettől fogva
fontos szerepe volt és szerepe van mind a mai napig.* S ennek nem pusztán
vallási, szellemi, spirituális, hanem* politikai jelentősége is van, hiszen
az izraeli Knesszetben folyamatosan jelen vannak radikális vallási pártok,
amelyek adott esetekben nélkülözhetetlenek a parlamenti többség
megszerzésénél.* Ezáltal *a mérleg nyelve szerepét töltik vagy tölthetik be*
az adott politikai erőviszonyoknak megfelelően, zsaroló potenciáljuk nagyon
gyakran megfigyelhető.

*Izrael láthatóan egyszerre hipermodern és buzgón vallásos ország,** ahol a
tel-avivi internetező és világra nyitott fiatalság ugyanúgy az ország
képéhez tartozik, mint a siratófalnál imádkozó rabbik sokasága.* De
akárhogyan is: az őshazába való visszatérés már önmagában a Jahve és
Ábrahám, majd Jahve és Mózes, vagyis Isten és a zsidó nép között megkötött
„szerződés” megvalósulásának egyfajta szimbólumává vált, s mint ilyen,
alakítja-formálja a mai politikai és közéleti viszonyokat is*. Az ősi
földhöz való ragaszkodás, a kiválasztott nép tudata jelen van*; megjelenik
egyes politikai vezetők nyilatkozataiban is, megjelenik a palesztinokkal
folytatott harccal összefüggő türelmetlenségben, megjelenik a nemzetközi
politikában, vagyis *több ezer éves hitek, szellemiség, szakralitás
sugárzik át a jelenkori zsidóság cselekvésein.*

De *mindez megfigyelhető az arab–iszlám népeknél is. Az iszlám vallás azért
sajátos a másik két nyugati típusú valláshoz képest, mert a vallási és a
világi lét nem vált igazán el egymástól, s ez így van Mohamedtől kezdve
egészen a mai napig. Tehát** az iszlám népek vonatkozásában aligha
beszélhetünk olyan szekularizációról vagy liberalizációról, mely a
keresztény országok esetében a 18. századtól kezdődően létrehozta többek
között az állam és az egyház elválasztását és a világi típusú államiságot,
de a zsidó népek és Izrael esetében is megfigyelhető az elválasztottságra
való törekvés *(ami azonban, mint fentebb jeleztem, nem teljes).

A kereszténységen alapuló nyugati kultúra és az iszlám kultúra között tehát
fundamentális különbség van: amíg *a kereszténység, a vallás, a szakralitás
nem játszik semmilyen szerepet a politikai intézmények működésében*
(legalábbis közvetlenül nem), addig *az iszlám lényege éppen az, hogy
vallás és politika nem válik el egymástól.* Mohamed próféta tanai egyszerre
szólnak Allahról, az ő életéről és vallásban fogant politikai
hatalomgyakorlásáról, valamint különféle – nem túl szigorú! – életvezetési
előírásokról. *Az arab népeknél isten–vallás–politika–hatalom–**életvezetés
nem válik külön egymástól, egységet képez;* *éppen ezért elképesztő és
megalapozatlan az Egyesült Államok azon délibábkergetése, hogy az iszlám
államokban elterjeszthető és bevezethető a nyugati értelemben vett
szekuláris és világi jogrendre épülő demokrácia.*

Ellenkezőleg:* az iszlámban nem jogállamok, hanem vallásállamok léteznek, s
a társadalmak a Mohamed tanításain alapuló saría, vagyis az iszlám jogrend
szabályai szerint élik az életüket.*

S az sem kétséges, hogy az iszlámban, a próféta tanaiban benne van a
pogányok megtérítésére való törekvés, s ennek is máig ható „törvényi” ereje
van.

Vajon mindennek leírásával azt akarom mondani, hogy* a Nyugat és a
keresztény népek* is térjenek vissza „egy az egyben” szakrális alapjaikhoz?

Korántsem. Pusztán* legyünk tudatában annak, hogy a szekularizált, polgári
jogrendre és jogállamiságra épülő világunk alapjai a kereszténységünkben,
Jézus tanaiban rejlenek.* *Ezek közül – itt és most – négyet emelnék ki:*

1. Bármilyen meglepő is, de *az alapvető szabadságjogok, a törvény előtti
egyenlőség, az egyenlő szavazati jog és a demokrácia gondolatának gyökerei
Jézusig nyúlnak vissza, aki meghirdette az Isten előtti egyenlőséget és
szeretettanát.*

2. *J**ézus egyszerre volt patrióta és univerzalista*: a zsidó népből
indult ki, de látva a más népek megtért híveit, egyetemessé tette
gondolatait, s* így nyitott kaput a népek közötti megbékélés irányába.*

3. Jézus nem az elitből, hanem* a népből került ki* (s*zemben például
Buddhával vagy Konfuciusszal)*, *a néphez szólt, a szegények és
kiszolgáltatottak oldalára állt; ezzel alapozta meg a szolidaritás, a
szociális állam gondolatát.*

4. *Jézus aktív volt és szenvedélyes, aki formálni és alakítani akarta a
környezetét *(szemben például a buddhizmussal); *vállalta a konfliktusokat *és
védte az övéit.

A* vallási, szakrális gyökerekre való emlékezés* nem gyengíti, hanem
erősíti a nyugati embert. És ami ma a legfontosabb:* életképessé tesz*i.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150408/64ecedd3/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl