<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/fricztamasblogja" target="_blank">Fricz Tamás blogja</a>
</div>
<div>
<h1>Nyugati kultúránk alapja: Jézus</h1><span><a href="http://mno.hu/fricztamasblogja/nyugati-kulturank-alapja-jezus-1280598" target="_blank">http://mno.hu/fricztamasblogja/nyugati-kulturank-alapja-jezus-1280598</a><br>2015. április 6., hétfő 13:35 , szerző: Fricz Tamás </span>
</div>
</div>
<div>
<p>Nyugati kultúránk legjellegzetesebb
tünete, hogy míg más kultúrák és civilizációk – eltérő mértékben, de –
őrzik szerves kapcsolatukat vallásuk alapítóinak tanaival,
szellemiségével, addig<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a mi kultúránk kötődése látványosan gyengül a
kereszténységhez és annak alapítójához</span>.</p>
</div>
<div>
<div>
<img src="http://mno.hu/data/avatar/13408.png" alt="Fricz Tamás" title="Fricz Tamás" border="0" height="50" width="50"> <div>Fricz Tamás</div>
</div>
<p>Jézus feltámadását ünnepeljük, de közben
elfelejtjük, hogy miért is fontos ez nekünk, mit jelent a
mindennapjainkban, mi az, amivel<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Jézus arculatot, karaktert és
szellemiséget adott a nyugati, de tágabb értelemben a keresztény
kultúrkörnek (tehát minden területnek, országnak és régi</span>ónak, ahol
keresztények élnek).</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ezzel a feledéssel nem erősítjük, hanem gyengítjük önmagunkat,
miközben láthatóan életerősek a vallási alapú kulturális, civilizációs
identitások a földgolyón. Ez igaz a távol-keleti vallásokra –
hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus –, de ugyanúgy
megfigyelhető a három, minket közelebbről érintő, nyugati eredetűnek
mondott egyistenhitű vallás közül kettőre; különösen az iszlámra és
részlegesen a zsidó vallásra, a júdaizmusra.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Bár a világon szétszóródott zsidóság erőteljes szekularizáción ment
át</b>,</span> <b>a<span style="background-color:rgb(255,255,0)">z 1948-ban elfoglalt őshazájukban, Izraelben a vallásnak kezdettől
fogva fontos szerepe volt és szerepe van mind a mai napig.</span></b> S ennek nem
pusztán vallási, szellemi, spirituális, hanem<b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">politikai jelentősége is
van, hiszen az izraeli Knesszetben folyamatosan jelen vannak radikális
vallási pártok, amelyek adott esetekben nélkülözhetetlenek a parlamenti
többség megszerzésénél.</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Ezáltal <b>a mérleg nyelve szerepét töltik vagy
tölthetik be</b></span> az adott politikai erőviszonyoknak megfelelően, zsaroló
potenciáljuk nagyon gyakran megfigyelhető.<span></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Izrael láthatóan egyszerre </span><span style="background-color:rgb(0,255,0)">hipermodern</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">és buzgón vallásos ország</span>,</b><b>
<span style="background-color:rgb(0,255,0)">ahol a tel-avivi internetező és világra nyitott fiatalság ugyanúgy az
ország képéhez tartozik, mint a siratófalnál imádkozó rabbik sokasága.</span></b>
De akárhogyan is: az őshazába való visszatérés már önmagában a Jahve és
Ábrahám, majd Jahve és Mózes, vagyis Isten és a zsidó nép között
megkötött „szerződés” megvalósulásának egyfajta szimbólumává vált, s
mint ilyen, alakítja-formálja a mai politikai és közéleti viszonyokat
is<b>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Az ősi földhöz való ragaszkodás, a kiválasztott nép tudata jelen
van</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">;</span> megjelenik egyes politikai vezetők nyilatkozataiban is, megjelenik a
palesztinok<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><span></span></span>kal folytatott harccal összefüggő türelmetlenségben,
megjelenik a nemzetközi politikában, vagyis <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>több ezer éves hitek,
szellemiség, szakralitás sugárzik át a jelenkori zsidóság cselekvésein.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">De <u><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>mindez megfigyelhető az arab–iszlám népeknél is</b>. <b>Az iszlám vallás </b>
<b>azért sajátos</b> a másik két nyugati típusú valláshoz képest, <b>mert a
vallási és a világi lét nem vált igazán el egymástól, s ez így van
Mohamedtől kezdve egészen a mai napig</b>. Tehát</span></u><b><u><span style="background-color:rgb(252,229,205)"> az iszlám népek
vonatkozásában aligha beszélhetünk olyan szekularizációról vagy
liberalizációról, mely a keresztény országok esetében a 18. századtól
kezdődően létrehozta többek között az állam és az egyház elválasztását
és a világi típusú államiságot, de a zsidó népek és Izrael esetében is
megfigyelhető az elválasztottságra való törekvés</span></u> </b>(ami azonban, mint
fentebb jeleztem, nem teljes).</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A kereszténységen alapuló nyugati kultúra és az iszlám kultúra között
tehát fundamentális különbség van: amíg <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>a kereszténység, a vallás, a
szakralitás nem játszik semmilyen szerepet a politikai intézmények
működésében</b></span> (legalábbis közvetlenül nem), addig <u><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>az iszlám lényege éppen
az, hogy vallás és politika nem válik el egymástól.</b></span></u> Mohamed próféta
tanai egyszerre szólnak Allahról, az ő életéről és vallásban fogant
politikai hatalomgyakorlásáról, valamint különféle – nem túl szigorú! –
életvezetési előírásokról.<span style="background-color:rgb(207,226,243)"> <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>Az arab népeknél
isten–vallás–politika–hatalom–</b></span></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>életvezetés nem válik külön egymástól,
egységet képez;</b></span> <b>éppen ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elképesztő és megalapozatlan az Egyesült
Államok azon délibábkergetése, hogy az iszlám államokban elterjeszthető
és bevezethető a nyugati értelemben vett szekuláris és világi jogrendre
épülő demokrácia.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ellenkezőleg:<b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az iszlámban nem jogállamok, hanem vallásállamok
léteznek, s a társadalmak a Mohamed tanításain alapuló saría, vagyis az
iszlám jogrend szabályai szerint élik az életüket.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">S az sem kétséges, hogy az iszlámban, a próféta tanaiban benne van a
pogányok megtérítésére való törekvés, s ennek is máig ható „törvényi”
ereje van.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Vajon mindennek leírásával azt akarom mondani, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a Nyugat és a
keresztény népek</b></span> is térjenek vissza „egy az egyben” szakrális
alapjaikhoz?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Korántsem. Pusztán<b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">legyünk tudatában annak, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)">a szekularizált,
polgári jogrendre és jogállamiságra épülő </span>világunk alapjai a
kereszténységünkben, Jézus tanaiban rejlenek.</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></span><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Ezek közül </span>– itt és most </span>–
négyet emelnék ki:</b></u></span></p>
<p>1. Bármilyen meglepő is, de <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>az alapvető szabadságjogok, a törvény
előtti egyenlőség, az egyenlő szavazati jog és a demokrácia
gondolatának gyökerei Jézusig nyúlnak vissza, aki meghirdette az Isten
előtti egyenlőséget és szeretettanát.</b></span></p>
<p>2. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>J</b><b>ézus egyszerre volt patrióta és univerzalista</b></span>: a zsidó népből
indult ki, de látva a más népek megtért híveit, egyetemessé tette
gondolatait, s<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> így nyitott kaput a népek közötti megbékélés irányába.</b></span></p>
<p>3. Jézus nem az elitből, hanem<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> a népből került ki</b></span> (<span style="background-color:rgb(0,255,0)">s<b>zemben például
Buddhával vagy Konfuciusszal)</b></span>, <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>a néphez szólt, a szegények és
kiszolgáltatottak oldalára állt; ezzel alapozta meg a szolidaritás, a
szociális állam gondolatát.</b></span></p>
<p>4. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Jézus aktív volt és szenvedélyes, aki formálni és alakítani akarta
a környezetét </b></span>(szemben például a buddhizmussal); <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>vállalta a
konfliktusokat </b></span>és védte az övéit.</p>
<p>A<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> vallási, szakrális gyökerekre való emlékezés</b></span> nem gyengíti, hanem
erősíti a nyugati embert. És ami ma a legfontosabb:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> életképessé tesz</b></span>i.</p> </div></div>