[Grem] mai igék

[Emoke Greschik]

2015.04.02. csütörtök: *NAGYCSÜTÖRTÖK*

*TartsĂĄtok emlĂŠkezetben ezt a napot, ĂŠs ĂźnnepeljĂŠtek meg!*
------------------------------

Kiv 12,1-8.11-14

Akkor az Úr azt mondta Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: ,,Ez a hónap
legyen nálatok a hónapok kezdete, ez legyen az első az esztendő hónapjai
kĂśzĂśtt. SzĂłljatok Izrael fiainak egĂŠsz kĂśzĂśssĂŠgĂŠhez, ĂŠs mondjĂĄtok nekik:*
Ennek a hĂłnapnak a tizedik napjĂĄn vegyen mindenki, csalĂĄdonkĂŠnt ĂŠs
hĂĄzankĂŠnt, egy-egy bĂĄrĂĄnyt! *Ha hĂĄznĂŠpĂŠnek szĂĄma kevĂŠs egy bĂĄrĂĄny
elfogyasztĂĄsĂĄhoz, vegye maga mellĂŠ hĂĄza legkĂśzelebbi szomszĂŠdjĂĄt, annyi
szemĂŠlyt, amennyi elĂŠg egy bĂĄrĂĄny elfogyasztĂĄsĂĄhoz. A bĂĄrĂĄny hibĂĄtlan, hĂ­m,
egyesztendős legyen! Ugyanezen szabály szerint kecskegidát is vehettek.
Aztán tartsátok őrizet alatt ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig!*
Akkor estefelĂŠ vĂĄgja le azt Izrael fiainak egĂŠsz sokasĂĄga! Vegyenek a
véréből, és kenjék be mindkét ajtófélfát és a szemöldökfát azokban a
hĂĄzakban, amelyekben elfogyasztjĂĄk. A hĂşsĂĄt pedig egyĂŠk meg azon az
éjszakán, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel, keserű salátával! Így
egyĂŠtek:* derekatokat ĂśvezzĂŠtek fel, sarutok legyen a lĂĄbatokon, bototokat
tartsátok a kezetekben, és sietve egyétek, mert az Úr Pászkája (vagyis:
Átvonulåsa) ez. *Átvonulok ugyanis azon az Êjszakån Egyiptom fÜldjÊn,
megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, embert, állatot egyaránt, és
ítéletet tartok *Egyiptom minden istenén: én, az Úr. Ez a vér jel lesz
számotokra a házakon, amelyekben lesztek. *Én meglátom a vért, elvonulok
mellettetek, ĂŠs nem ĂŠr benneteket pusztĂ­tĂł csapĂĄs, amikor megverem Egyiptom
fĂśldjĂŠt*. Legyen azĂŠrt *ez a nap emlĂŠknap nĂĄlatok: ĂźljĂŠtek meg
nemzedékről-nemzedékre,* mint az Úr Ünnepét, örök szertartásként!

Zs 115

Az Úr kedvében járok az élők földjén. Hittem, még ha így is szóltam:
,,Nagyon nagy megalázás ért!’’ Elkeseredésemben azt mondtam: ,,Hazug minden
ember!’’ Mivel viszonozzam az Úrnak mindazt, amit velem cselekedett?
Fölemelem a szabadulás kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét. Teljesítem
az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt. Az Úr szemében drága dolog,
szentjeinek halála. Én is, Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok és
szolgĂĄlĂłd fia. SzĂŠttĂśrted bilincseimet: a hĂĄla ĂĄldozatĂĄt mutatom be neked,
és segítségül hívom az Úr nevét. *Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat
egész népe előtt az Úr házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem. *

1Kor 11,23-26

Mert az Úrtól kaptam, amit átadtam nektek, hogy *az Úr Jézus azon az
ĂŠjszakĂĄn, amelyen elĂĄrultĂĄk, fogta a kenyeret, hĂĄlĂĄt adott, megtĂśrte, ĂŠs
Ă­gy szĂłlt: ,,Ez az ĂŠn testem, amely ĂŠrtetek adatik. Ezt tegyĂŠtek az ĂŠn
emlékezetemre!’*’ A vacsora után ugyanígy *fogta a kelyhet is, és így
szĂłlt: ,,Ez a kehely az Ăşj szĂśvetsĂŠg [Jer 31,31] az ĂŠn vĂŠremben. TegyĂŠtek
ezt, ahányszor csak isszátok, az én emlékezetemre!’’ *Mert amikor ezt a
kenyeret eszitek, és ezt a kelyhet isszátok, az Úr halálát hirdetitek, amíg
el nem jĂśn.

Jn 13,1-15

A Húsvét ünnepe előtt Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e
vilĂĄgbĂłl az AtyĂĄhoz, mert szerette ĂśvĂŠit, akik a vilĂĄgban voltak, mindvĂŠgig
szerette őket. A vacsora alkalmával, amikor az ördög már szívébe sugallta
Júdásnak, az iskarióti Simon fiának, hogy elárulja őt, Jézus tudva, hogy
mindent kezébe adott az Atya, és hogy Istentől jött el és Istenhez megy,
fölkelt a vacsorától, letette felsőruháit, fogott egy kendőt és maga elé
kĂśtĂśtte. AzutĂĄn vizet ĂśntĂśtt a mosdĂłtĂĄlba, ĂŠs mosni kezdte a tanĂ­tvĂĄnyok
lábát, majd megtörölte a kendővel, amely a derekára volt kötve. Amikor
odaĂŠrt Simon PĂŠterhez, az Ă­gy szĂłlt hozzĂĄ: ,,Uram, te mosod meg az ĂŠn
lábamat?’’ Jézus azt felelte neki: ,,Amit teszek*, azt te most nem érted,
de majd később meg fogod érteni.’’ Péter erre így szólt: ,,Az én lábamat
ugyan meg nem mosod soha!’’ Jézus azt felelte neki: ,,Ha nem moslak meg,
nem lesz részed velem.’’ Akkor Simon Péter ezt mondta: ,,Uram, ne csak a
lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!’’ Jézus azt felelte: ,,Aki
megfĂźrdĂśtt, annak elĂŠg, ha csak a lĂĄbĂĄt mossĂĄk meg, akkor egĂŠszen tiszta. *Ti
is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.’’ Tudta ugyanis, hogy ki az, aki
elárulja őt, azért mondta: ,,Nem vagytok tiszták mindnyájan.’’ Miután
megmosta a lábukat és fölvette felsőruháit, újra leült, és azt mondta
nekik: ,,TudjĂĄtok-e, mit tettem veletek? Ti Ăşgy hĂ­vtok engem: ďż˝,,Mesterďż˝''
ĂŠs ďż˝,,Uramďż˝'', ĂŠs jĂłl mondjĂĄtok, mert az vagyok. Ha tehĂĄt ĂŠn, az Ăşr ĂŠs a
mester megmostam a lĂĄbatokat, nektek is meg kell mosnotok egymĂĄs lĂĄbĂĄt.
Mert *pĂŠldĂĄt adtam nektek, hogy amint ĂŠn tettem veletek, ti is Ăşgy
tegyetek.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150402/f2a7e4c2/attachment.html