[Grem] Nobel djas-tag magyar ht gyermekes keresztny kutat anya
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Okt. 24., P, 18:26:08 CEST
Tudomány <http://mno.hu/tudomany> *Interjú Ürge-Vorsatz Diánával*
A Nobel-díjas IPCC hétgyermekes, magyar klímakutatója2014. október 24.,
péntek 10:10, frissítve: péntek 13:50 , forrás: MNO
<http://mno.hu/tudomany/www.mno.hu>, szerző: Kuslits Szonja
*http://mno.hu/tudomany/a-hetgyermekes-nobel-dijas-magyar-klimakutato-1254735
<http://mno.hu/tudomany/a-hetgyermekes-nobel-dijas-magyar-klimakutato-1254735>*
[image: A Nobel-díjas IPCC hétgyermekes, magyar klímakutatója]
Kuslits Szonja
*Ürge-Vorsatz Diána a Nobel-békedíjas IPCC tudósa, klímakutató, akinek első
minden körülmények között a család. Férjével hét gyermeket nevelnek, tíz
hónapos kisbabája *és a háztartás mellett csak éjjelente tud dolgozni,
ahogy ő mondja: ez szerelemmunka. *A kifogyhatatlan energiaforrásairól, a
női kutatókról és egy igazán nagy család mindennapjairól beszélgettünk.*
* – *
*Olyan területen dolgozik és ér el sikereket, ahol a nők nagyon ritkán
tudnak érvényesülni. Miért ilyen nehéz manapság a női kutatók helyzete?*–
Szerencsére az én területemen nincsenek annyira hátrányos helyzetben a nők.*
A Közép-európai Egyetem környezettudományi tanszékén a mesterprogramra
jelentkezők között sokkal több a nő, inkább utána tűnnek el a szakmából.* A
legfelső vezetői szintre már nagyon kevesen jutnak el.* Az ENSZ
Éghajlat-változási Kormányközi Testületénél (IPCC) nemrég elkészült, ötödik
értékelő jelentésben
<http://mno.hu/tudomany/uveghazhatas-nagy-baj-lesz-ha-nem-lepunk-azonnal-1247566>
az én munkacsoportomban 235 szerző között csupán 5 nő szerepelt vezetői
pozícióban.* Nehéz megküzdeni azért, hogy ugyanúgy essen latba a
véleményünk és a munkánk. Nem diszkriminációról van szó, ennek a
vezetőségnek most fontosabb volt az amerikai és a közgazdászlátásmód.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy maga a szervezet rengeteget tesz azért,
hogy a nemzeti és nemi egyensúly intézményileg is erősödjék, csak a
tudatalatti autoritástudat lassan változik.
*– A tudományos munka mellett hét gyermek édesanyja. Hogy sikerül
összehangolnia a családi életet és a munkát? – Mindig a család és a
gyerekek az elsők, csak azt vállalom el, amit mellettük lehet. Ha utazok,
viszem magammal a most tíz hónapos kicsit, és néha az óvódásokat is. Nem
könnyű*, hiszen hét gyermek nevelése szinte napi harminchat órás munkát
igényel, de ez szép feladat, és érdemes vállalkozni rá, mindenkit csak
biztatni tudok. Jó látni azt a gondoskodó szeretetet, amellyel egymáshoz
fordulnak. *A lányom például elkezdett balettórát adni a piciknek, amit a
kislányok hihetetlenül élveznek, hiszen a tesótól lehet tanulni. Olyan
figyelmet adnak a másiknak, amire én is büszke vagyok. Mikor a legidősebb,
tizenöt éves fiam rohant haza az iskolából, hogy ott lehessen, mikor első
nap megyek a két piciért az óvodába, az fantasztikus érzés volt.*
*– *
*Ennyi gyermek mellett szükség van jól működő napirendre. Hogy néz ki egy
munkával és gyermekneveléssel eltöltött átlagos hétköznap egy ekkora
családban?*– *Dolgozni szinte csak éjszaka tudok. A családi élet reggel
hatkor indul, a gimnazisták hét előtt már úton is vannak*. A férjem egy
darabon elviszi őket, én a két középsőt az általános iskolába, aztán
indulunk az ovisokkal.* Elég hosszú a reggel, de cserébe minden gyerekre
jut egy kis fókuszált figyelem. Utána két-három órám van, mire ismét megyek
az óvodába a kicsikért. Ilyenkor a babával foglalkozom, bevásárolok, és míg
a kicsi alszik, tudok foglalkozni a diákjaimmal, ritkábban egy-egy
munkamegbeszélésre is van kapacitás. Délután vagy a gyerekeket visszük
különórákra, vagy megyünk játszótérre, együtt tanulunk, este pedig közösen
vacsorázunk. A főzés nem mindig egyszerű, most épp nem találok
kilencliteresnél nagyobb fazekat,* pedig töltött káposztából vagy
húslevesből tizennyolc liter is elfogy.
*– Hajnalban kel, éjjel dolgozik; ilyen feszített tempó mellett mi tölti
fel, honnan merít energiát?*
– *A gyerekeim végtelen energiaforrások, az ő szeretetük tölt fel igazán. *
Ha van szabad félórám, biztos, hogy nekik mesélek vagy velük játszom. Mikor
az idősebbeknél már látjuk megjelenni azokat az értékeket, amelyeket
próbáltunk beléjük nevelni, az nagy élmény.
2001-től a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) környezetvédelmi
tanszékének professzora; 2007 óta az intézmény éghajlati és fenntartható
energiapolitikai kutatóközpontjának vezetője, neve a világ vezető
klímakutatóié között szerepel. 2002 óta részt vesz az ENSZ
Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) munkájában; az IPCC
tevékenységét 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. Számtalan elismerés
tulajdonosa, 2008-ban a tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági
Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át. Az ENSZ Éghajlat-változási
Kormányközi Testület ötödik, 2014-es értékelő jelentésének egyik szerzője.
*– Egy 2008-as interjúban azt nyilatkozta, hogy nem feljebb szeretne jutni,
hanem valami hasznosat tenni. Hogyan látja, az eltelt időben sikerült ezt
megvalósítani?*
– Titkon akkor is reméltem, hogy lesznek még gyermekeink, bár akkor egy
babára gondoltam, azóta pedig lett három. Az elmúlt néhány év főleg róluk
szólt, *a szakmai munka csak bónusz. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy
részt vehettem az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ötödik
értékelő jelentésének megírásában, és csoportot is vezethettem.* Néhány női
kollégámmal más vonalat képviselünk, mint a fősodratú tudós férfiak, egy
kicsit gazdagabb terét látjuk az éghajlatváltozásra adott megoldásoknak.
Nemrégiben New Yorkban volt a klímacsúcs, melyre a Kis Szigetállamok
Szövetsége kért fel húsz vezető tudóst világszerte, hogy próbáljanak
amellett érvelni, hogy sürgősen lépéseket kell tenni. Óriási
megtiszteltetés volt, hogy ennek a csapatnak tagja lehettem. Ezek mind
*szerelemmunkák,
rámegy jó néhány éjszakám*, de *amikor Barack Obama beszéde után a
klímacsúcson
<http://mno.hu/kulfold/obama-szivesen-megmondana-mi-a-fo-tema-1249385> a mi
jelentésünkre hivatkoznak, és arról beszélnek, hogy a világ vezető tudósai
szerint lépni kell, akkor az ember úgy érzi, hogy igenis van értelme a sok
ébren töltött éjszakának.*
*– Az, hogy ennyire sikeres a munkájában, magával hozza azt is, hogy sokat
kell utaznia. Ez mennyire zavarja meg a gyerekeivel való kapcsolatát?*
– *Amikor tudom, viszem a kicsiket is, ha erre nincs lehetőség, akkor csak
néhány napra megyek*. Odarohanok, és amit vége a közös munkának, az első
géppel vagy vonattal jövök is vissza. Az Éghajlat-változási Kormányközi
Testület révén csodálatos helyekre jutottam el: Új-Zéland, Kína, Afrika. A
többiek mindig maradnak néhány napot, hiszen belefér egy kis turistáskodás.
Én ezt inkább kihagyom, és sietek vissza a családhoz. Nem szokott ebből a
néhány napból gond lenni.* Talán kicsit fel is lélegeznek a gyerekek, hogy
nem kell annyit mesélni az iskoláról.*
*– *
*A férjével mindketten komoly, felelősségteljes kutatói munkát végeznek, de
első a család. Ugyanakkor hét gyermek nevelése és egy tudományos karrier
építése sok konfliktust hozhat. Hogyan birkóztak meg a problémákkal?*–
Fontos, hogy mindketten vallásosak vagyunk, hasonló erkölcsi nézeteket
vallunk, és a legfontosabbnak a családot tartjuk. Szeretjük a természetet,
és nagyjából a szabadidő-eltöltésünknek is ugyanolyan az iránya. Persze így
sem könnyű, mindennap meg kell küzdeni egy kapcsolatért, és szinte évente
új alapokra kell helyezni. *Sokfajta modell létezik, mi a keresztény
szemléletben találtunk magunkra, melynek lényege a család mindenek felett
állása.* Négy gyerek még elég pici, és a többire is igyekszünk tudatosan
figyelni, fontos, hogy megtartsuk a jelenlétünket az életükben.
Folyamatosan kell kommunikálni, rengeteg türelemre van szükség, és közös
programokra. *A férjemmel gyakran visszük színházba, hangversenyre az
idősebbeket, édesanyám pedig a történelmi gyökereket adja át nekik. Így a
magyar kultúrát és az idősebb nemzedék történeteit is magukba szívják. A
család tekintetében a magyar szemléletmód és értékek felé húzunk*.
Tudatosan *nem idegen nyelvű, két tannyelvű iskolába írattuk a
gyerekeket,* *mert
fontosnak tartjuk, hogy a magyar kultúrkört és gyökereket ismerjék meg*.
*– *
*Mivel bátorítaná a nőket arra, hogy vállaljanak több gyermeket, esetleg
karriert a család mellett?– Ez nekem sem megy gördülékenyen, küzdeni kell
érte, de mikor a nap végén sikerült mindenkit mindenhova időben elvinni,
csekkeket befizetni, esedékes papír zsebkendőt vagy gyümölcsöt az aktuális
oviba bevinni, az összes éppen szükséges biciklissisakot és tájfutócipőt
elővenni, és esetleg még a munkával is haladni, az azért nagy sikerélmény*.
Manapság sok tehetség veszik el amiatt, hogy nem kap megfelelő támogatást.
De ne értse senki félre, a háztartásbeli anyukákat tisztelem a világon a
legjobban, hiszen aki ott tud maradni és föl tudja adni esetleg a munkáját,
hivatását azért, hogy százszázalékosan a gyerekeire koncentráljon, az
minden megbecsülést megérdemel. Ugyanakkor van egy másik csoport, amelynek
tagjai szeretnének családot, de ha csak a főzőkanalat fogják nap mint nap,
lehet, hogy kicsit boldogtalanabbak lesznek. Ez sokszor a férfiakon múlik,
akik elvárják, hogy a társuk otthon maradjon. Kezdetben nehéz volt nekem
is, az oviban és a barátoktól is gyakran megkaptam, hogy egy édesanyának
nem kell annyit vállalni. *Külföldön teljesen más a rendszer, Amerikában
három-négy hét után már vissza kell menni dolgozni. Általában
bébiszitterekre bízzák a piciket vagy fizetett bölcsikbe viszik. Más is
lesz a társadalom, sokkal öncentrikusabbak, nincsenek olyan szoros családi
kapcsolataik.* *A magyar anyáknak szerencséjük van ilyen szempontból. Arra
bátorítanám a nőket, hogy aki érez magában kihívást, hogy a családon kívül
is tegyen a világért – és szerintem Magyarországon sok ilyen van –, az ne
féljen nekivágni.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141024/24480667/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl