[Grem] mai igk
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Okt. 12., V, 06:16:54 CEST
Bocs. Ma még csak az evangéliumot és az elmélkedést tudtam kiküldeni.
2014-10-12 6:16 GMT+02:00 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>:
> 2014. október 12. – Évközi 28. vasárnap
>
> Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a
> nép
> véneihez:
> *A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt
> rendezett a fiának.* Elküldte szolgáit, hogy szóljanak *a
> meghívottak*nak,
> jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban* nem akartak jönni*.
>
>
> *Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: íme, a
> lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden
> készen áll, jöjjetek a menyegzőre!*” De
> *azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére
> ment, a másik az üzlete után nézett*. A többiek pedig a szolgáknak
> estek: összeverték, sőt meg is ölték őket*. A király nagy haragra
> lobbant*.
> Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat
> pedig
> felégette. Azután így szólt a szolgákhoz:
>
> * „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek
> hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a
> menyegzőre!” * A szolgák kimentek az
> utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és
> jókat
> egyaránt.
> * A lakodalmas ház megtelt vendégekkel. Amikor a király bejött, hogy
> megszemlélje a vendégeket,* meglátott köztük
> * egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve.* Megszólította:
> „Barátom, hogy jöhettél be ide,
> ha nincs menyegzős ruhád?” De az csak hallgatott. Erre a
> király
> megparancsolta a szolgáknak:
> *„Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott
> sírás lesz és fogcsikorgatás!*”
> *Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!*
> Mt 22,1-14
>
> Elmélkedés:
>
> A Fiú menyegzője
> A mai evangéliumi rész címe a legtöbb bibliafordításban így
> szerepel:
> példabeszéd a királyi menyegzőről. Jézus egy történetet mond el
> egy
> királyról, aki lakodalmat, menyegzőt tart. Amikor mindent
> előkészített,
> elküldte a szolgáit, hogy meghívását továbbítsák a leendő vendégeknek.
> Ők
> azonban mindenféle kifogással visszautasították a meghívást. Az
> okokat
> olvasva érezzük, hogy
> *nem csupán udvariatlanságról van szó, hanem a vendégszeretet
> elutasításáról is*. Ekkor
> *a király újra elküldi szolgáit, hogy válogatás nélkül hívjanak
> mindenkit a menyegzőre*. Ennek köszönhetően
> megtelik a lakodalmas ház. A történet lezárásaként szerepel még, hogy
>
> * a király eltávolíttatja a vendégek közül azt, aki nem öltözött
> fel az alkalomhoz illően ünneplő ruhába.*
> A történet értelmezése, magyarázata egy apróságon teljesen
> félrecsúszhat.
> Mégpedig azon, amit szándékosan kihagytam a történet
> vázlatos
> ismertetéséből. Bizonyára észrevettük, hogy kimaradt, hogy
> *a király a fiának rendezte a menyegzőt. És ez a történet
> kulcsfontosságú eleme,* amely
> megadja a helyes értelmezés irányát. Jézusnak ez a példabeszéde a
> gyilkos
> szőlőmunkásokról szóló beszédet követi (Mt 21,33-43). Azt olvastuk
> az
> elmúlt vasárnapon és tartalmilag ahhoz kapcsolódik. Mindkettőben
> szerepel
> a fiú, az elsőben a szőlősgazda fia, akit megölnek, a másodikban a
> király
> fia, illetve szerepel a munkások és a meghívottak részéről a fiú
> iránti
> tiszteletlenség, elutasítás.
> Máté evangéliumának ezen utolsó fejezeteiben, a példabeszédekben és
> Jézus
> utolsó napjainak leírásában egyaránt* az „Isten Fia” kifejezés a
> központ.*
> Az írástudók és a főpapok nehezményezik, hogy Jézus Isten Fiának
> tartja
> magát és a nép hisz abban, hogy ő az Isten Fia. Elfogatását követően
> a
> zsidó főtanács hallgatja ki őt. A főpap ezt a kérdést teszi fel:
>
>
>
>
>
> * „Te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia?” (Mt 26,63). Miután a kérdésre
> válaszolva Jézus nem tagadta, hanem nyíltan megvallotta, hogy ő az
> Isten Fia, a főtanács kimondja a halálos ítéletet. A kereszten
> függő Jézus felé elhangzik a gúnyos szó: „Ha Isten Fia vagy, szállj
> le a keresztről!” (Mt 27,40). Az Úr halálát követően a római százados
> ezt mondja: „Ez valóban Isten Fia volt” (Mt 27,54).*
> A hit és a hitetlenség, az elfogadás és az elutasítás központi kérdése
> így
> hangzik: Jézus valóban az Isten Fia? A Jézus körül megjelenő szereplők
> is
> ennek megfelelően kerülnek az egyik vagy a másik oldalra. Egyesek
> hisznek
> istenfiúságában, mások nem. A gazda fiát megölő szőlőmunkások és a
> király
> fiának lakodalmáról távolmaradók azokat jelentik, akik nem hisznek
> Jézus
> istenségében. Ugyanakkor ott vannak a másik oldal képviselői. A
> két
> példázat ugyan nem szól részletesen róluk, de nyugodtan
> továbbgondolhatjuk
> az eseményeket, hiszen a jézusi példázatok erre ösztönöznek minket
>
>
> *. Vannak jó szolgák, jó munkások, akik készséggel szolgálnak Istennek.
> Akik életük értelmét abban találják meg, hogy Istennek
> engedelmeskedjenek. Vannak, akik menyegzős ruhájukat magukra öltve
> odaülnek a lakodalmi asztalhoz,*
> mert részesedni akarnak a király örömében, de még inkább a fiú
> örömében.
>
> *Kész vagyok-e a munkájukat csendesen, becsülettel végző szolgák
> közé állni, hogy helyem legyen a lakodalmi asztalnál?*
> © Horváth István Sándor
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141012/76c4daad/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl