[Grem] Magatartskutat / a lelki egszsg vilgnapjn

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Okt. 11., Szo, 08:37:36 CEST 

*A lelki egészség világnapja*
Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?
http://mno.hu/tudomany/mit-tegyunk-hogy-boldogabbak-legyunk-1252241

 *Ne siránkozzunk, tegyünk így és boldogabbak leszünk*

<http://mno.hu/tudomany/mit-tegyunk-hogy-boldogabbak-legyunk-1252241#>
 2014. október 10., péntek 17:20 , szerző: Konopás Noémi
<konopas.noemi at mno.hu>
  [image: Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?]
  Europress/AFP

*A fogyasztói társadalom ma már* nem *azt sugallja, hogy az vagy*, amid
van, hanem hogy az vagy, *amid még nincs*, ami hiányérzetet okoz neked –
mondta el az mno.hu-nak *Székely András. A Magatartástudományi Intézet
kutatója szerint nagyon sokat tehetünk mi magunk is azért, hogy boldogabbak
legyünk, és felelősek vagyunk a következő nemzedék szemléletmódjáért is.*

*Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki betegek számát,* négy ember
közül egy szenved élete során valamilyen, az életminőséget jelentősen rontó
lelki betegségben. *Mi, magyarok, különösen hajlamosak vagyunk a búsongásra*,
a megelégedéssel kapcsolatos felmérések sereghajtói vagyunk. *Mit tehetünk
mi magun**k*, hogy ez a szemléletmód megváltozzon, és hogy egy boldogabb,
elégedettebb következő nemzedék nőhessen fel? A lelki egészség világnapján
Székely Andrással, a Magatartástudományi Intézet kutatójával beszélgettünk.

*– A legtöbb felmérés szomorú képet fest a magyarok boldogsághoz és
megelégedettséghez való viszonyáról. Az adatok túlnyomó többségének
tanúsága szerint a boldogságlista legvégén kullogunk. Mit gondol, mi lehet
ennek az oka?*
– Ha az objektív mutatókat nézzük – GDP, egészségügyi ellátás, oktatás –,
akkor azt látjuk, hogy mi, magyarok, a világ országai között valahol a
40–50. hely között vagyunk, ehhez képest* az elégedettségi felmérésekben
csupán a lista végén kullogunk*, nagyon nagy a különbség az objektív és a
szubjektív mutatók között. *Magyar sajátosság, hogy nagyon szeretünk
panaszkodni*, ha megkérdezik tőlünk az utcán, hogy hogy vagyunk, rögtön*
elkezdjük sorolni a negatívumokat ahelyett*, *hogy a pozitívumokat
mondanánk*. Ehhez a mentalitáshoz sajnos nagyon *komolyan hozzátesz a
fogyasztói társadalom is*, amelynek az az eszköze, hogy lelki
elégedetlenséget szít az emberben annak érdekében, hogy a fogyasztást
növelje. Azt az érzést erősítik bennünk, hogy valami még hiányzik, valamit
még be kell szereznünk, hogy sose legyünk megelégedve azzal, amink van. Ez
a két hatás együtt eléri azt, hogy a magyarok egy jelentős része érzi úgy,
hogy az élete sokkal rosszabb, mint amilyen lehetne.

*– Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki betegek számát, négy ember
közül egy szenved élete során valamilyen, az életminőséget jelentősen rontó
lelki betegségben. Mekkora terhet ró ez a társadalomra?*
*– A WHO előrejelzései szerint a depresszió 2020-ra a második legsúlyosabb
népbetegséggé lép elő.* A mentális betegségek nagyon* gyakran
munkaképesség-csökkenéssel járnak együtt, amelynek nagyon komoly gazdasági
hatásai vannak, sok milliárd dollárra becsülik a depresszió miatti
GDP-kiesést* az Európai Unióban. Emellett nagyon *erős hatással van a
közvetlen környezetre: családokra, barátokra, munkatársakra is, ha valaki
mentális problémával küzd.* Nagyon* fontos lenne ennek a felismerése és
megfelelő kezelése.*

*– Milyen változásokra van szükség? Mit tehet az egyén, hogy megváltozzon
ez a sajátos magyar szemléletmód?*
– * Az egyén nagyon sokat tud tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.*
Az már nagyon jó, ha nemcsak a negatívumokat, hanem *a pozitívumokat is
észre tudjuk venni, és nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a másikra.* A
panaszkodásnak sajnos megvan az a hátránya, hogy az ember a másik nyakába
zúdítja a saját problémáit, nem is feltételezve, hogy a másik adott esetben
jóval nagyobb problémával küzd, mint ő maga.
  Szakértők segítenek
 Ha nincs, akihez forduljunk, akitől segítséget kérjünk, akinek elmondjuk,
mi bánt, vagy ha olyan élethelyzetbe, krízisbe kerültünk, amit nem tudunk
megoldani, *van egy bármikor, bárhonnan, névtelenül hívható ingyenes
telefonszám, a 116-123, ahol erre kiképzett, segíteni vágyó szakemberek
várják, *hogy meghallgathassák és segíthessék a rászorulót.

*– Hogyan lesz itt változás társadalmi szinten? Nem kevés, ha csak az egyén
próbál valamit tenni?*
– Nem kevés. *Ha én a magam gondolkodását, viselkedését megváltoztatom, ha
megpróbálom pozitívabban szemlélni az életet, és ezt kommunikálom mások
felé is, akkor ezt mások is észreveszik, érzik, adott esetben másokat is rá
tudok venni erre a látásmódra.* Ennek viszont nagyon komoly hatása lehet,
mivel továbbgyűrűzik. Nem szabad lebecsülni az egyént, igenis sokat tud
tenni a környezetében, családjában, munkatársai körében csupán azzal, hogy
másképpen viselkedik.

*– Mit gondol, mi az oka annak, hogy bár a nyugati társadalmakban
folyamatosan javulnak az életfeltételek, az emberek egyre rosszabbul érzik
magukat?*
–* A közérzetünk nem az objektív, hanem inkább a szubjektív tényezőkön
múlik*. Nem attól fogjuk jól érezni magunkat, ha reggel azt látjuk, hogy
nőtt az ipari termelés, és az infláció is kevesebbel emelkedett, mint
vártuk. Hanem attól, hogy mi magunk hogyan érezzük, megvan-e, amire személy
szerint szükségünk van.* A nyugati társadalmakra sajnos jellemző a
folyamatos hiányérzet, ami folyamatos elégedetlenséget szül.* Mivel ez a
fogyasztói szemlélet a fejlett nyugati társadalmak sajátossága, ezért ott
figyelhető meg az a jelenség, hogy a gazdasági fejlődés és az
életkörülmények objektív javulása nincs feltétlenül összhangban, sőt
gyakran élesen elválik egymástól.
  Biztonság helyett bizonytalanság

   - Bagdy Emőke: Ez az, amitől boldogabbak lehetünk
   <http://mno.hu/tudomany/bagdy-emoke-ez-az-amitol-boldogabbak-lehetunk-1216692>
   - Az eldobható férfiak és nők világát éljük
   <http://mno.hu/belfold/az-eldobhato-ferfiak-es-nok-vilagat-eljuk-1109824>

  *– Az vagy, amid van – sugallja a fogyasztói társadalom. Szem elől
tévesztettük a hagyományos értékeket. Állhat ez is a folyamatos
elégedetlenség hátterében?*
– A fogyasztói társadalom ma már nem azt sugallja, hogy az vagy, amid van,
hanem hogy az vagy, amid még nincs, ami hiányérzetet okoz neked.* Az
értékeknek nagyon fontos szerepe van az ember életében, minden helyzetben
segítenek dönteni, ahogy a kapaszkodók segítenek kitalálni a sötétségből.* *Ha
nincsenek meg ezek az értékek mint kapaszkodók, akkor nagyon komoly
bizonytalanság, félelem szállhatja meg az embert, hiszen nincs, ami
segítsen eldönteni egy konkrét helyzetben, mi is a helyes.*

*– Milyen értékekre gondol?*
– Nem a pénzre és az ingatlanra, hanem* a mély emberi kapcsolatokra*. *A
személyes kapcsolatok jelenthetik a családdal, a barátokkal való
kapcsolatot, vagy egy közösséget, aminek az értékformáló ereje hatalmas.
Ugyanígy nagyon fontos az ember–transzcendens (ember–Isten) közti
kapcsolat, amely nagyon sok kapaszkodót, értéket ad az embernek.*

*– Mitől lesz valaki lelkileg egészséges?*
– *Az egészséges lelkileg, aki a pozitív (ez is komoly traumát és stresszt
tud jelenteni) és a negatív helyzetet is fel tudja dolgozni, be tudja
építeni az életébe.* Ez száz százalékig valószínűleg senkire sem igaz, de
azért az, *hogy ki milyen szinten tud megbirkózni a mindennapok
nehézségeivel és örömeivel, alapvetően attól függ, hogy mennyire vagyunk
egészségesek lelkileg.*
  Cél a figyelemfelkeltés

A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év október
10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az
elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott a megemlékezéshez.
A világszövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok
megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők
gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából. A
világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz
és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc,
a lelki egészség középpontba állítása. (Forrás: Jelesnapok.oszk.hu)

*– Mi, felnőttek, hogyan tudjuk a következő nemzedéket segíteni, hogy az ő
majdani statisztikai adataik jobbak legyenek?*
– Nagyon* fontos a példamutatás, kell, hogy a gyerekeink lássák, hogy mi,
felnőttek, meg tudjuk oldani a problémáinkat.* Olyan helyzetekbe kell
hoznunk őket, ahol problémákat kell megoldaniuk.* Nem megóvni kell a
gyerekeket a stressztől és a nehéz helyzetektől, hanem segíteni kell
megtapasztalni, hogyan oldják meg a nehézségeket.* Természetesen amíg
gyerekek, addig a szülők, a nevelők, a pedagógusok ott vannak, segítenek
ezek feldolgozásában.* Minél több stresszhelyzet elé lesz állítva egy
gyerek, annál többféle megoldási lehetőséget lesz alkalma kipróbálni, és
annál inkább tudni fogja felnőttkorára, hogyan birkózzon meg egy nehéz
helyzettel.* Azt is meg kell mutatnunk felnőttként,* ha olyan helyzetbe
kerülünk lelkileg, amit mi már nem tudunk feldolgozni, akkor merjünk
segítséget kérni, és ne csak a nők, hanem a férfiak is.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141011/f6d241fe/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl