<div dir="ltr"><i>A lelki egészség világnapja</i>
<div>
<h1>Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?</h1>
<a href="http://mno.hu/tudomany/mit-tegyunk-hogy-boldogabbak-legyunk-1252241" target="_blank">http://mno.hu/tudomany/mit-tegyunk-hogy-boldogabbak-legyunk-1252241</a><br><br>
</div>
<div>
<i>Ne siránkozzunk, tegyünk így és boldogabbak leszünk</i>
</div>
<div>
<div><br><a href="http://mno.hu/tudomany/mit-tegyunk-hogy-boldogabbak-legyunk-1252241#" target="_blank"></a>
</div>
<span>
2014. október 10., péntek 17:20 , szerző: <a href="mailto:konopas.noemi@mno.hu" target="_blank">Konopás Noémi</a> </span>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data//boldogsag1.jpg" alt="Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Europress/AFP</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A fogyasztói társadalom ma már</b></u></span> nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>azt
sugallja, hogy az vagy</b></u></span>, amid van, hanem hogy az vagy, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>amid még nincs</b></u></span>,
ami hiányérzetet okoz neked – mondta el az mno.hu-nak <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Székely András. A
Magatartástudományi Intézet kutatója szerint nagyon sokat tehetünk mi
magunk is azért, hogy boldogabbak legyünk, és felelősek vagyunk a
következő nemzedék szemléletmódjáért is.</b></u></span></p>
</div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki
betegek számát,</b></u></span> négy ember közül egy szenved élete során valamilyen, az
életminőséget jelentősen rontó lelki betegségben. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Mi, magyarok,
különösen hajlamosak vagyunk a búsongásra</b></u></span>, a megelégedéssel kapcsolatos
felmérések sereghajtói vagyunk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mit tehetünk mi magun</b></u><u><b>k</b></u></span>, hogy ez a
szemléletmód megváltozzon, és hogy egy boldogabb, elégedettebb következő
nemzedék nőhessen fel? A lelki egészség világnapján Székely Andrással, a
Magatartástudományi Intézet kutatójával beszélgettünk.</p>
<p><i><b>– A legtöbb felmérés <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>szomorú képet fest a magyarok
boldogsághoz és megelégedettséghez való viszonyáról.</u></span> Az adatok túlnyomó
többségének tanúsága szerint a boldogságlista legvégén kullogunk. Mit
gondol, mi lehet ennek az oka?</b></i><br>– Ha az objektív
mutatókat nézzük – GDP, egészségügyi ellátás, oktatás –, akkor azt
látjuk, hogy mi, magyarok, a világ országai között valahol a 40–50. hely
között vagyunk, ehhez képest<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az elégedettségi felmérésekben csupán a
lista végén kullogunk</b></u></span>, nagyon nagy a különbség az objektív és a
szubjektív mutatók között. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Magyar sajátosság, hogy nagyon szeretünk
panaszkodni</b></u></span>, ha megkérdezik tőlünk az utcán, hogy hogy vagyunk, rögtön<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
elkezdjük sorolni a negatívumokat ahelyett</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hogy a pozitívumokat
mondanánk</b></u></span>. Ehhez a mentalitáshoz sajnos nagyon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>komolyan hozzátesz a
fogyasztói társadalom is</b></u></span>, amelynek az az eszköze, hogy lelki
elégedetlenséget szít az emberben annak érdekében, hogy a fogyasztást
növelje. Azt az érzést erősítik bennünk, hogy valami még hiányzik,
valamit még be kell szereznünk, hogy sose legyünk megelégedve azzal,
amink van. Ez a két hatás együtt eléri azt, hogy a magyarok egy jelentős
része érzi úgy, hogy az élete sokkal rosszabb, mint amilyen lehetne.</p>
<p><i><b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki betegek
számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen, az
életminőséget jelentősen rontó lelki betegségben. Mekkora terhet ró ez a
társadalomra?</u></span></b></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><br>– A WHO előrejelzései szerint a
depresszió 2020-ra a második legsúlyosabb népbetegséggé lép elő.</b></u></span> A
mentális betegségek nagyon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> gyakran munkaképesség-csökkenéssel járnak
együtt, amelynek nagyon komoly gazdasági hatásai vannak, sok milliárd
dollárra becsülik a depresszió miatti GDP-kiesést</b></u></span> az Európai Unióban.
Emellett nagyon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>erős hatással van a közvetlen környezetre: családokra,
barátokra, munkatársakra is, ha valaki mentális problémával küzd.</b></u></span> Nagyon<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
fontos lenne ennek a felismerése és megfelelő kezelése.</b></u></span></p>
<p><i><b>– Milyen változásokra van szükség?<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> Mit tehet az egyén, hogy megváltozzon ez a sajátos magyar szemléletmód?</u></span></b></i><br>–
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az egyén nagyon sokat tud tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.</b></u></span>
Az már nagyon jó, ha nemcsak a negatívumokat, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a pozitívumokat is
észre tudjuk venni, és nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a másikra.</b></u></span> A
panaszkodásnak sajnos megvan az a hátránya, hogy az ember a másik
nyakába zúdítja a saját problémáit, nem is feltételezve, hogy a másik
adott esetben jóval nagyobb problémával küzd, mint ő maga.</p>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td style="text-align:center">Szakértők segítenek<br></td>
</tr>
<tr>
<td>Ha nincs, akihez forduljunk, akitől segítséget kérjünk, akinek
elmondjuk, mi bánt, vagy ha olyan élethelyzetbe, krízisbe kerültünk,
amit nem tudunk megoldani, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>van egy bármikor, bárhonnan, névtelenül
hívható ingyenes telefonszám, a 116-123, ahol erre kiképzett, segíteni
vágyó szakemberek várják, </b></u></span>hogy meghallgathassák és segíthessék a
rászorulót.</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><i><b>– Hogyan lesz itt változás társadalmi szinten? Nem kevés, ha csak az egyén próbál valamit tenni?</b></i><br>–
Nem kevés. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ha én a magam gondolkodását, viselkedését megváltoztatom, ha
megpróbálom pozitívabban szemlélni az életet, és ezt kommunikálom mások
felé is, akkor ezt mások is észreveszik, érzik, adott esetben másokat
is rá tudok venni erre a látásmódra.</b></u></span> Ennek viszont nagyon komoly hatása
lehet, mivel továbbgyűrűzik. Nem szabad lebecsülni az egyént, igenis
sokat tud tenni a környezetében, családjában, munkatársai körében csupán
azzal, hogy másképpen viselkedik.</p>
<p><i><b>– Mit gondol, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>mi az oka annak, hogy bár a nyugati
társadalmakban folyamatosan javulnak az életfeltételek,</u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>az emberek egyre
rosszabbul érzik magukat?</u></span></b></i><br>–<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> A közérzetünk nem az
objektív, hanem inkább a szubjektív tényezőkön múlik</b></u></span>. Nem attól fogjuk
jól érezni magunkat, ha reggel azt látjuk, hogy nőtt az ipari termelés,
és az infláció is kevesebbel emelkedett, mint vártuk. Hanem attól, hogy
mi magunk hogyan érezzük, megvan-e, amire személy szerint szükségünk
van.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> A nyugati társadalmakra sajnos jellemző a folyamatos hiányérzet,
ami folyamatos elégedetlenséget szül.</b></u></span> Mivel ez a fogyasztói szemlélet a
fejlett nyugati társadalmak sajátossága, ezért ott figyelhető meg az a
jelenség, hogy a gazdasági fejlődés és az életkörülmények objektív
javulása nincs feltétlenül összhangban, sőt gyakran élesen elválik
egymástól.</p>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td style="text-align:center">Biztonság helyett bizonytalanság</td>
</tr>
<tr>
<td>
<ul><li><a href="http://mno.hu/tudomany/bagdy-emoke-ez-az-amitol-boldogabbak-lehetunk-1216692" target="_blank">Bagdy Emőke: Ez az, amitől boldogabbak lehetünk</a></li><li><a href="http://mno.hu/belfold/az-eldobhato-ferfiak-es-nok-vilagat-eljuk-1109824" target="_blank">Az eldobható férfiak és nők világát éljük</a></li></ul>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><i><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>– Az vagy, amid van – sugallja a fogyasztói társadalom. </u></span>
Szem elől tévesztettük a hagyományos értékeket. Állhat ez is a
folyamatos elégedetlenség hátterében?</b></i><br>– A fogyasztói
társadalom ma már nem azt sugallja, hogy az vagy, amid van, hanem hogy
az vagy, amid még nincs, ami hiányérzetet okoz neked.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az értékeknek
nagyon fontos szerepe van az ember életében, minden helyzetben segítenek
dönteni, ahogy a kapaszkodók segítenek kitalálni a sötétségből.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ha
nincsenek meg ezek az értékek mint kapaszkodók, akkor nagyon komoly
bizonytalanság, félelem szállhatja meg az embert, hiszen nincs, ami
segítsen eldönteni egy konkrét helyzetben, mi is a helyes.</b></u></span></p>
<p><i><b>– <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Milyen értékekre gondol?</u></span></b></i><br>– Nem a
pénzre és az ingatlanra, hanem<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a mély emberi kapcsolatokra</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>A személyes
kapcsolatok jelenthetik a családdal, a barátokkal való kapcsolatot, vagy
egy közösséget, aminek az értékformáló ereje hatalmas. Ugyanígy nagyon
fontos az ember–transzcendens (ember–Isten) közti kapcsolat, amely
nagyon sok kapaszkodót, értéket ad az embernek.</b></u></span></p>
<p><i><b>– Mitől lesz valaki <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>lelkileg egészséges?</u></span></b></i><br>–
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egészséges lelkileg, aki a pozitív (ez is komoly traumát és stresszt
tud jelenteni) és a negatív helyzetet is fel tudja dolgozni, be tudja
építeni az életébe.</b></u></span> Ez száz százalékig valószínűleg senkire sem igaz, de
azért az, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>hogy ki milyen szinten tud megbirkózni a mindennapok
nehézségeivel és örömeivel, alapvetően attól függ, hogy mennyire vagyunk
egészségesek lelkileg.</b></u></span></p>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td style="text-align:center">Cél a figyelemfelkeltés</td>
</tr>
<tr>
<td>
<p>A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év
október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége
kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet
csatlakozott a megemlékezéshez. A világszövetség 1948-ban alakult az
érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a
mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség
jobbításának elősegítése céljából. A világnap célja a figyelemfelkeltés,
valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal
élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba
állítása. (Forrás: <a href="http://Jelesnapok.oszk.hu" target="_blank">Jelesnapok.oszk.hu</a>)</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><i><b>– <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Mi, felnőttek, hogyan tudjuk a következő nemzedéket segíteni, hogy az ő majdani statisztikai adataik jobbak legyenek?</u></span></b></i><br>–
Nagyon<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> fontos a példamutatás, kell, hogy a gyerekeink lássák, hogy mi,
felnőttek, meg tudjuk oldani a problémáinkat.</b></u></span> Olyan helyzetekbe kell
hoznunk őket, ahol problémákat kell megoldaniuk.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Nem megóvni kell a
gyerekeket a stressztől és a nehéz helyzetektől, hanem segíteni kell
megtapasztalni, hogyan oldják meg a nehézségeket.</b></u></span> Természetesen amíg
gyerekek, addig a szülők, a nevelők, a pedagógusok ott vannak, segítenek
ezek feldolgozásában.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Minél több stresszhelyzet elé lesz állítva egy
gyerek, annál többféle megoldási lehetőséget lesz alkalma kipróbálni, és
annál inkább tudni fogja felnőttkorára, hogyan birkózzon meg egy nehéz
helyzettel.</b></u></span> Azt is meg kell mutatnunk felnőttként,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> ha olyan helyzetbe
kerülünk lelkileg, amit mi már nem tudunk feldolgozni, akkor merjünk
segítséget kérni, és ne csak a nők, hanem a férfiak is.</b></u></span></p> </div></div>