[Grem] !!!!! kezdődik a vatikáni Családszinódus - interjú Török Csabával

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Okt. 5., V, 14:18:43 CEST 

 Külföld <http://mno.hu/kulfold> *Rendkívüli szinódus*
 Nagy pillanat: szembenéz az egyház a világgal
http://mno.hu/kulfold/nagy-pillanat-szembenez-az-egyhaz-a-vilaggal-1251278?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201410
2014. október 5., 10:32 , szerző: Bucsy Levente <bucsy.levente at mno.hu>
   [image: Nagy pillanat: szembenéz az egyház a világgal]
  Europress/AFP

*Önkritikus, vitatkozó, konstruktív énjét teszi az asztalra a katolikus
egyház Rómában ezekben a napokban a rendkívüli szinóduson*, ez derül ki *Török
Csabával, az egyház médiareferens papjával készült interjú*nkból. A
szentségi házasságból kilépettek is rövid úton választ kapnak fontos
kérdéseikre.
  [image: Bucsy Levente] <bucsy.levente at mno.hu>
Bucsy Levente

*– Lépten-nyomon halljuk, hogy szinódusra hívnak katolikus egyházi
vezetőket Rómába. De mi ez a szinódus? Kik vesznek részt rajta, és miről
beszélgetnek? Mi történik egy ilyenen a Vatikán falai közt?*
– A szó maga görög eredetű, összejövetelt jelent. A második vatikáni zsinat
szerette volna, ha teret kap az egyházban *a püspökök kollegialitásának
megélése*, ezért megteremtette *az egyetemes zsinatok mellett* *a szinódus*t.
Ezeken a közgyűléseken *a zsinattal ellentétben* *nem az összes püspök*
vesz részt, csak az egyes püspöki karok meghatározott rend szerint
kiválasztott képviselői. Az ezeket előkészítő, koordináló, majd az
utómunkálatokat elvégző állandó intézmény a Püspöki Szinódus,
<http://www.vatican.va/roman_curia/synod/index_it.htm> amelyet Lorenzo
Baldisseri bíboros vezet. *A szinódus rendes általános ülésére három-négy
évente kerül sor,* 1967-ben volt az első, 2012-ben az utolsó,
tizenharmadik. Rendkívüli általános szinódusi közgyűlésből eddig kettő
volt, a legutóbbi, az 1985-ös a zsinat értelmezéséről, alkalmazásáról
szólt. Ezek témáját a pápa szabadon jelöli ki, általában gyors elintézést
kívánó ügyek kerülhetnek elő. Ezeken kívül tanácskozhatnak regionális,
kontinentális szinten is a püspökök, ez a részleges szinódusi ülés.
  Tanúságtétel kell

*Házastársak is felszólalnak a vasárnap kezdődő püspöki szinóduson*,
amelynek részletes programját Lorenzo Baldisseri bíboros, szinódusi
főtitkár a Vatikánban pénteken tartott sajtótájékoztatón ismertette.
<http://mno.hu/kulfold/tanusagtetel-kell-nem-oktatas-jon-a-szinodus-1251294>

*–** Most mi a „gyors elintézést kívánó” ügy, amely miatt nem lehet a
2015-ös rendes általános szinódusra várni?*
– Ferenc pápa döntése azt célozta, hogy a 2015-ben tartandó tizennegyedik
rendes általános ülés előtt egy évvel sor kerüljön egyfajta
állapotfelmérésre. Ezért 2013 októberében a Szentszék *előkészítő
dokumentumot küldött ki, amelynek III. része nyolc fejezetre bontva,
kérdőívszerűen
<http://www.vatican.va/roman_curia/synod/documents/rc_synod_doc_20131105_iii-assemblea-sinodo-vescovi_en.html>
vizsgálta meg a család, házasság, nemiség helyzetét a világegyházban*. A
válaszok 2014 januárjára érkeztek be Rómába. Ezek alapján állt össze a
szinĂłdus munkadokumentuma,
<http://www.vatican.va/roman_curia/synod/documents/rc_synod_doc_20140626_instrumentum-laboris-familia_en.html>
amely a mostani tanácskozások alapját fogja képezni. A rendkívüli ülés
célja tehát az volt, hogy *mérjék fel a katolikus egyházban a helyzetet, a
gyakorlat és a tanítás egymáshoz való viszonyát, illetve megvizsgálják,
hogy a hívők milyen módon élik meg a nemiség, a házasság és a család terén
a kereszténységüket.*
  *A szinódus fő témái*  – *Mennyire ismerik, tartják meg a hívek a
Szentírás és az egyház családra vonatkozó tanítását?*
–* Értik-e még a „természeti törvény” fogalmát, amely szerint a házasság
egy férfi és egy nő kizárólagos kapcsolata, s ez a család alapja?*
– *Milyen tapasztalatokra tettek szert a helyi egyházak a családok
lelkipásztori gondozása – jegyesoktatás, családsegítés, nemzedéki
konfliktusok, nevelés, családi imaformák stb. – terén?*
– *Tud-e az egyház hatékony lelkipásztori segítséget nyújtani a nehéz
helyzetbe jutott családoknak?* Mit mutatnak a válások, alternatív
életformák statisztikai adatai? A papság képes-e szembenézni a
kihívásokkal, feladatokkal?
–* Milyen a hívek állásfoglalása az egynemű személyek együttélésnek
vonatkozásában?* Hogyan rendelkeznek az egyes országok törvényei? Milyen
lelkipásztori szempontok merülnek fel?
–* Mi a helyzet a házasságon, családon kívül született gyermekekkel *nevelés,
egyházi gondoskodás, hittan stb. vonatkozásában?
– *Nyitottak-e a hívő családok az élet befogadására: fogamzásgátlás, az
egyházi tanítás elfogadása-elvetése, kialakult gyakorlatok, tapasztalatok,
statisztikák, gyónás tematikája?*
– A családdal kapcsolatos álláspont milyen viszonyban van* az emberi
személyről alkotott hívő felfogás*sal?
– Milyen *egyéb, fel nem sorolt kérdések* vagy tapasztalatok merülnek fel
helyi szinten?

*–** „Zavarórepülésként” megjelent egy könyv több bíboros tollából, ahol
látszólag egy, a pápa szándékaival ellentétes deklaráció fogalmazódik meg
az újraházasodottak szentségekhez való hozzáférésével kapcsolatban. Miben
ragadható meg a véleménykülönbség?*
–* Szokatlan jelenség*, hogy* bíborosi vita ne csak kialakuljon, de
nyomtatásban napvilágot is lásson egy szinódus előtt*. Az események
kronológiája:

   - *Walter Kasper bíboros a pápa kérésére **2014 februárjában **vezérelőadást
   tartott a bíborosi konzisztóriumon. Ebben felvetette az egyházi tanítás
   újraolvasásának lehetőségét, illetve az egyházi hagyomány alapján
   vizsgálta, szentségekhez járulhatnak-e az újraházasodott elváltak.
   Válaszában egy ötpontos kritériumrendszert fogalmazott meg személyes
   véleményként, javaslatként**, amelynek értelmében **–** életállapotuk
   egyház előtti rendezése után **–** igen.*
   -
*A szöveget mintegy 150 példányban kiosztották a bíborosok között. Innen
   eljutott több sajtóorgánumhoz, amelyek mazsolázva, leegyszerűsítve vagy
   éppen ideológiai szempontból saját célra felhasználva közöltek belőle
   részleteket. Ezért Kasper – a Szentszék engedélyével – teljes terjedelmében
   megjelentette írását egy füzetkében, ez A család evangéliuma. *
   -
*Ezt követően a Hittani Kongregáció prefektusa, Gerhard Ludwig Müller
   bíboros, valamint a vatikáni „főrevizor”, az anyagi ügyek átvilágításával
   is megbízott Gazdasági Titkárság prefektusa, George Pell bíboros ugyancsak
   jelentkezett egy-egy kötettel. Mindketten a klasszikus katolikus tanítást
   erősítették meg, bár más szempontból. Müller a szentségi házasság és család
   jelszerű szerepére, a prófétai funkcióra utalt, amelyet a házasság csak
   akkor tölthet be, ha nem idomul kritikátlanul, könnyen a környezet
   változásaihoz. A megvalósulás útja a kicsi kortól való nevelés a házasságra
   és a családra. Pell keményen megerősítette a katolikus tanítást, mondván,
   az enyhítő változtatások aláásnák a házasság szentségét, és csak rövid
   távon jelentenének megoldást, mert végül folyamatosan engedni kellene; most
   egy engedékeny lépés megold ideig-óráig egy helyzetet, ám ahogy a helyzet
   súlyosbodik, folyton újabb engedmények kellenek majd. *
   - *Müller társszerzője lett még egy kötetnek, amelyben a legnagyobb
   tekintélyek – mellette Raymond L. Burke bíboros, az Apostoli Szignatúra, a
   legfőbb bíróság ** prefektusa*
*, Walter Brandmüller bíboros, a Történettudományok Pápai Akadémiájának
   elnöke, Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek, valamint Velasio de Paolis
   bíboros, a Gazdasági Ügyek Prefektúrájának nyugalmazott vezetője – szólalt
   meg a hagyományos katolikus tanítás védelmében. *
   - *A helyzet kapcsán Walter Kasper megemlítette: a pápa szerint nem baj,
   ha vita van az egyházban, mert ez is olyan életjelenség, amely
   előresegíthet minket.*

*–** Mutat-e valamerre a szinódus irányát tekintve az a mozzanat, amelyet a
pápa tett nem is olyan régen: vadházasságban együtt élőket és már gyermekes
párokat adott össze.
<http://mno.hu/kulfold/ferenc-papa-a-hazassag-nem-tevefilm-1247715> Lehet-e
ezt előzetes kapunyitásnak tekinteni a tanácskozás végkimenetele felé?*
– A rendkívüli szinódusra nagy hatást gyakorol a pápa szándéka, hiszen pont
emiatt hívják össze. Természetesen a szó nélküli gesztusok is
jelzésértékűek. Mindazonáltal *az idei év a helyzetfelmérésé, nem fog
születni sem kidolgozott és részletes tanítás, sem jogi szabályozás*. Ezek
a jövő őszig tartó időszakban fognak körvonalakat ölteni, s ezt követően,*
a rendes szinódusi általános ülésen lesznek megvitatva. Végül minden
valószínűség szerint 2016-ban lát napvilágot a pápa szinódus utáni apostoli
buzdítása, amely a katolikus tanítást fogja tartalmazni.*

*–** Lássuk a gyakorlatot: lehetséges-e „egyházi megoldás” arra, hogy aki
polgárilag újraházasodott, de előtte szentségi házasságban élt,
áldozhasson?*
– Ezen a téren *nem az áldozás az elsődleges kérdés, hanem az, hogy lehet-e
a házasság hajótörése után másodszor is szentségi házasságot kötni, vagyis
szentségi szinten rendezni az életállapotot.* *Az nem merül fel, hogy
szentségi házasságon kívüli párkapcsolatban élők áldozhassanak.* Erről a
kérdésről, a második szentségi házasság lehetőségéről, vagyis a házassági
állapot egyházi rendezéséről szól a bíborosok vitája. Kasper szerint igen,
Müller és Pell szerint nem lehetséges. Itt meg kell várnunk 2015 őszét,
illetve 2016-ot, hogy lássuk, a szinódus milyen eredményre jut, illetve
milyen rendelkezéseket hoz a pápa.
  [image: Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja (Fotó:
Jezsuita.hu)]  Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja (Fotó:
Jezsuita.hu)

*–** A rendkívüli szinódus 77 oldalas munkadokumentumából milyen kép
rajzolódik ki, mennyire ismeri az egyház a mai családok helyzetét, mit
tekint egyáltalán családnak?*
– * Az, hogy mi a házasság és mi a család, Isten tervétől és
kinyilatkoztatásától függ*, nem az egyház pillanatnyi véleményétől,
szeszélyétől. A kérdés az, hogy *Isten szavát miként tudjuk a mai kor
kétségtelen tényei között igazul, helyesen értelmezni.* A kérdőív pontosan
annak a szándéknak adott hangot, hogy az egyház ismerje meg a valóságot,
annak tükrében mondja el tanítását, tárja fel a Szentírás és a hagyomány
aktuális, gyakorlatra figyelő értelmezését. Vagyis: *nem a házasság vagy a
család teológiája változik meg, ahogy az emberi személyé sem*, hanem* a
hittani alapigazságok valósághoz való viszonya lesz a vizsgálódás tárgya.*
Világos, hogy *a problémák gyökerét az emberi személy válsága, illetve a
személyes hit válsága jelenti, amely megelőz minden házasságról való
beszédet. *A kérdőívekre beérkezett válaszokból nyilvánvalóvá vált, hogy *mind
külső, mind belső nyomás is ránehezedik* *a hívő családokra.* Belső nyomás *a
párkapcsolati krízis, a kommunikációs nehézségek* – ezek korunk függvényei,
úgy hívők, mint nem hívők számára –, a családon belüli erőszak, *a
szexuális visszaélések a családokon belül, valamint a családok függősége a
fogyasztói társadalom keretein belül a médiától, a tömegtájékoztatástól, a
külső modellektől.** Külső nyomást jelent a családok társadalmon belüli
helyzete, a munka, az adó, a szabadidő, a támogatási rendszerek, az
elvándorlás, a szegénység és a túlélésért folytatott harc, a fogyasztói
szemlélet és individualizmus*, amelyet sugároz a közeg, valamint az egyház
hitelessége vagy hiteltelensége is. Érezzük, hogy nincs megfelelő
lelkipásztori válasz sok családon belüli krízishelyzetre. Mindez oda vezet,
hogy *komoly nehézségek adódnak az egyházi tanítás és jog alkalmazása terén
– ez vezet el a vizsgálandó kérdések sokaságáig, illetve ezt jelzi a
bíborosok vitája.*

*–** A munkadokumentum aláhúzza, hogy **az egyház **valamiért nem tudja
kellőképpen eljuttatni a fő üzeneteit a nagy nyilvánosság számára. Mi ennek
az oka?*
– Nem kétség, kommunikációs szakembereket kell képezni az egyházi tanítás
megismertetésére. Az üzenetek nem ismerésének egyik igen gyakori oka *a
rossz egyházi kommunikáció. Ez még a plébánia szintjén is így van: mivel a
felelős, a pap nem képes jól kommunikálni, a rábízottak olykor tényszerűen
nem ismerik vagy félreismerik** a valódi egyházi álláspontot.* Ezt sok
helyütt nehezíti *a pénzhiány vagy a vallási, politikai nyomás*, aminek
eredménye a kommunikációból való kizártság lehet, gondoljunk azokra a
helyekre, ahol valós egyházüldözés van. Emellett *hiányoznak azok** az
egyházi központok, amelyek egyszerre adnának tanbeli, spirituális és
lelkipásztori gyakorlati válaszokat a felmerülő kérdésekre.** Szükséges
lenne az eltérő tudományok és szakterületek eredményeinek
figyelembevételével, együttműködésével megfogalmazni és eljuttatni az
emberekhez a keresztény üzenetet, nyitottan a kor aktuális kérdéseire.*
Gond az is, hogy a házasság és család kérdéseiről olykor csak és kizárólag
a jegyesoktatás keretében szól az egyház, ott is inkább külsődlegesen és
didaktikusan. Ezért *dinamikus és tapasztalati hitátadásra lenne szükség,
amiben igen fontos a személyes tanúságtétel, a megélt házasságok és
családok valóságának a tapasztalata. Nem elég az oktatás, szó szerinti
nevelésre, növelésre, értékátadásra, személyességre van szükség *– vagyis
tanúságtételre.

*–** Épp e problémák miatt az egyház nyilván gyakran szembesül a
kritikával, hogy elavult. Létezik erre valamilyen „prompt” válasz? Mintha a
hívők is aggódnának emiatt.*
– A hívők részéről érkező kritikák részben megalapozottak, ugyanakkor az is
gond, hogy* a hívők jelentős része nincs vagy csak alig van tisztában a
saját hitének az alapjaival. Alapvetően a médián keresztül felé sugárzott
sztereotípiák szerint gondolkodik, nincs* *érett, saját, öntudatos
álláspontja, amely a Szentírás és a katolikus hit alaposabb ismeretén
alapulna.* *Sok értelmiségi például a legmagasabb fokon áll a maga
tudományában, a hite terén viszont gyermekkorából megőrzött kategóriákban
mozog. Ez sokszor az egyház hibája is, rossz a kommunikáció, hiányos a
felnőttkatekézis, de nem feledhetjük az egyének felelősségét:* *akarja-e
igényesen és magas fokon, elmélyülten megismerni, megérteni, elsajátítani a
Szentírást és a katolikus tanítást,* *vagy megelégszik divatos közhelyek
elismétlésével?*

*–** Ez eddig a belső kritika kezelése. Mit kezdhetnek a „külső
támadásokkal”?*
– Két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt az egyház kötelessége,
hogy életével tanúsítsa, amit mond. Ha a tettek nincsenek összhangban a
tanítással, jogos a kritika. Másrészt el kell fogadni, hogy az egyház nem
ért egyet a külvilággal, sőt szemben áll vele. *Nem feladata az
egyháznak,* *hogy
„jóban legyen” a korszellemmel. *Jézus mondja:* „Ha a világból valók
volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a
világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl
benneteket a világ”* (Jn 15,19). <http://szentiras.hu/SZIT/Jn15> Ezzel
együtt *az egyháznak törekednie kell arra, hogy hitelesen tanúsítsa és jól
kommunikálja a hitét „kifelé”.*
  A házasság kulcsprobléma  Az októberre összehívott rendkívüli püspöki
szinódus előtt végzett felmérésekből az derül ki, hogy *az emberiség szinte
minden földrészen menekül az intézményes formák, így a polgári házasság
elől is.* Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek erről az M1 Ma
reggel és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt korábban.
<http://mno.hu/belfold/a-hazassag-kerdeskupacaval-meg-kell-kuzdenie-az-egyhaznak-1248661>

*–** Vissza a szinódushoz: mi lesz főrelátorként Erdő Péter szerepe?
<http://mno.hu/belfold/igy-lehet-ujra-az-egyhaz-a-csaladok-tamasza-1234236>*
– Erdő bíboros úr munkájának első fázisa lezárult, a Rómába beérkezett
kérdőívválaszok alapján levezényelte a munkadokumentum összeállítását. Ez
úgy az általános vitának, mint a nyelvi csoportok megbeszéléseinek az
alapanyaga. Az egyes nyelvi csoportok végül ajánlásokat fogalmaznak meg.
Ezeket szintén a főrelátor szerkeszti egybe. Emellett elkészül majd a
szinódusi atyák záró üzenete is, ennek megszerkesztését is a főrelátor
vezeti. A közgyűlés lezárultával lejár a főrelátor mandátuma, további
feladata nincs. Ezt követően a főtitkár archiválja a szinódus ajánlásait,
üzenetetét, s összefoglalva átadja az anyagot a pápának.

*–** Mi lesz a szinódus „kicsöngetésének” pillanata?*
– *A mostani szinódus után nem lesz záródokumentum, a záróakkord VI. Pál
pápa boldoggá avatása lesz október 19-én. Ezután a munka folytatódik,
előkészítve a jövő őszi szinódust.*

*–*
* Jövőre lesz a rendes szinódus, hasonló témában. Miben lesz az több?– A
2015-ös rendes általános ülés végére fogalmazódik meg egy olyan
állásfoglalás, amelynek alapján a pápa elkészíti majd 2016-ra az egyházi
tanítást hordozó buzdítását. Ehhez kapcsolódhatnak majd az esetleges
egyházfegyelmi, jogi változtatások is, pápai rendelkezés formájában.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141005/42f5624a/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról