<div dir="ltr"><div class="">
<div class="">
<a class="" href="http://mno.hu/kulfold">Külföld</a>
<i>Rendkívüli szinódus</i>
</div>
<div class="">
<h1 itemprop="name">Nagy pillanat: szembenéz az egyház a világgal</h1><span class=""><a href="http://mno.hu/kulfold/nagy-pillanat-szembenez-az-egyhaz-a-vilaggal-1251278?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201410">http://mno.hu/kulfold/nagy-pillanat-szembenez-az-egyhaz-a-vilaggal-1251278?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201410</a><br>2014. október 5., 10:32 , szerző: <a href="mailto:bucsy.levente@mno.hu">Bucsy Levente</a> </span>
</div>
</div>
<table class="" style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;height:auto;float:none" class=""><img style="float: none; margin: auto;" itemprop="image" src="http://mno.hu/data/cikk/1/25/12/78/cikk_1251278/ferencpapaemberek_uj_fekvo_lead.jpg" alt="Nagy pillanat: szembenéz az egyház a világgal" class="" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">Europress/AFP</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div class="">
<p itemprop="description"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Önkritikus, vitatkozó, konstruktív
énjét teszi az asztalra a katolikus egyház Rómában ezekben a napokban a
rendkívüli szinóduson</b></u></span>, ez derül ki <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Török Csabával, az egyház
médiareferens papjával készült interjú</b></u></span>nkból. A szentségi házasságból
kilépettek is rövid úton választ kapnak fontos kérdéseikre.</p>
</div>
<div class="">
<div class="">
<a href="mailto:bucsy.levente@mno.hu"><img src="http://mno.hu/data/avatar/19941.png" alt="Bucsy Levente" title="Bucsy Levente" border="0" height="50" width="50"></a> <div class="">Bucsy Levente</div>
</div>
<p><b>– Lépten-nyomon halljuk, hogy
szinódusra hívnak katolikus egyházi vezetőket Rómába. De <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>mi ez a
szinódus</u></span>? Kik vesznek részt rajta, és miről beszélgetnek? Mi történik
egy ilyenen a Vatikán falai közt?</b><br>– A szó maga görög
eredetű, összejövetelt jelent. A második vatikáni zsinat szerette volna,
ha teret kap az egyházban <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a püspökök kollegialitásának megélése</b></u></span>, ezért
megteremtette <u><b>az egyetemes zsinatok mellett</b></u> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szinódus</b></u></span>t. Ezeken a
közgyűléseken <u><b>a zsinattal ellentétben</b></u> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem az összes püspök</b></u></span> vesz részt,
csak az egyes püspöki karok meghatározott rend szerint kiválasztott
képviselői. Az ezeket előkészítő, koordináló, majd az utómunkálatokat
elvégző állandó intézmény a <a target="_blank" href="http://www.vatican.va/roman_curia/synod/index_it.htm">Püspöki Szinódus,</a>
amelyet Lorenzo Baldisseri bíboros vezet. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szinódus rendes általános
ülésére három-négy évente kerül sor,</b></u></span> 1967-ben volt az első, 2012-ben az
utolsó, tizenharmadik. Rendkívüli általános szinódusi közgyűlésből eddig
kettő volt, a legutóbbi, az 1985-ös a zsinat értelmezéséről,
alkalmazásáról szólt. Ezek témáját a pápa szabadon jelöli ki, általában
gyors elintézést kívánó ügyek kerülhetnek elő. Ezeken kívül
tanácskozhatnak regionális, kontinentális szinten is a püspökök, ez a
részleges szinódusi ülés.</p>
<table class="" align="left" border="0">
<tbody>
<tr class="">
<td>Tanúságtétel kell</td>
</tr>
<tr class="">
<td>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Házastársak is felszólalnak a vasárnap kezdődő püspöki szinóduson</b></u></span>,
amelynek részletes programját Lorenzo Baldisseri bíboros, szinódusi
főtitkár <a target="_blank" href="http://mno.hu/kulfold/tanusagtetel-kell-nem-oktatas-jon-a-szinodus-1251294">a Vatikánban pénteken tartott sajtótájékoztatón ismertette.</a></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>–</b><b> Most mi a „gyors elintézést kívánó” ügy, amely miatt nem lehet a 2015-ös rendes általános szinódusra várni?</b><br>–
Ferenc pápa döntése azt célozta, hogy a 2015-ben tartandó tizennegyedik
rendes általános ülés előtt egy évvel sor kerüljön egyfajta
állapotfelmérésre. Ezért 2013 októberében a Szentszék <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>előkészítő
dokumentumot küldött ki, amelynek III. része nyolc fejezetre bontva, <a target="_blank" href="http://www.vatican.va/roman_curia/synod/documents/rc_synod_doc_20131105_iii-assemblea-sinodo-vescovi_en.html">kérdőívszerűen</a>
vizsgálta meg a család, házasság, nemiség helyzetét a világegyházban</b></u></span>. A
válaszok 2014 januárjára érkeztek be Rómába. Ezek alapján állt össze a
szinódus <a target="_blank" href="http://www.vatican.va/roman_curia/synod/documents/rc_synod_doc_20140626_instrumentum-laboris-familia_en.html">munkadokumentuma,</a>
amely a mostani tanácskozások alapját fogja képezni. A rendkívüli ülés
célja tehát az volt, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>mérjék fel a katolikus egyházban a helyzetet, a
gyakorlat és a tanítás egymáshoz való viszonyát, illetve megvizsgálják,
hogy a hívők milyen módon élik meg a nemiség, a házasság és a család
terén a kereszténységüket.</b></u></span></p>
<table class="" align="left" border="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><span style="background-color:rgb(255,153,0)"><u><b>A szinódus fő témái</b></u></span></td>
</tr>
<tr class="">
<td>– <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>Mennyire ismerik, tartják meg a hívek a Szentírás és az egyház családra vonatkozó tanítását?</b></u></span><br>–<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>
Értik-e még a „természeti törvény” fogalmát, amely szerint a házasság
egy férfi és egy nő kizárólagos kapcsolata, s ez a család alapja?</b></u></span><br>–
<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>Milyen tapasztalatokra tettek szert a helyi egyházak a családok
lelkipásztori gondozása – jegyesoktatás, családsegítés, nemzedéki
konfliktusok, nevelés, családi imaformák stb. – terén?</b></u></span><br>– <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>Tud-e az
egyház hatékony lelkipásztori segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe
jutott családoknak?</b></u></span> Mit mutatnak a válások, alternatív életformák
statisztikai adatai? A papság képes-e szembenézni a kihívásokkal,
feladatokkal?<br>–<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b> Milyen a hívek állásfoglalása az egynemű személyek
együttélésnek vonatkozásában?</b></u></span> Hogyan rendelkeznek az egyes országok
törvényei? Milyen lelkipásztori szempontok merülnek fel?<br>–<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b> Mi a helyzet a házasságon, családon kívül született gyermekekkel </b></u></span>nevelés, egyházi gondoskodás, hittan stb. vonatkozásában?<br>–<span style="background-color:rgb(252,229,205)">
<u><b>Nyitottak-e a hívő családok az élet befogadására: fogamzásgátlás, az
egyházi tanítás elfogadása-elvetése, kialakult gyakorlatok,
tapasztalatok, statisztikák, gyónás tematikája?</b></u></span><br>– A családdal kapcsolatos álláspont milyen viszonyban van<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b> az emberi személyről alkotott hívő felfogás</b></u></span>sal?<br>– Milyen <span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>egyéb, fel nem sorolt kérdések</b></u></span> vagy tapasztalatok merülnek fel helyi szinten?<br></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>–</b><b> „Zavarórepülésként” megjelent egy könyv
több bíboros tollából, ahol látszólag egy, a pápa szándékaival
ellentétes deklaráció fogalmazódik meg az újraházasodottak szentségekhez
való hozzáférésével kapcsolatban. Miben ragadható meg a
véleménykülönbség?</b><br>–<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Szokatlan jelenség</b></u></span>, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> bíborosi vita
ne csak kialakuljon, de nyomtatásban napvilágot is lásson egy szinódus
előtt</b></u></span>. Az események kronológiája:</p>
<ul><li><i><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Walter Kasper bíboros</b></u></span> a pápa kérésére </i><i>2014 februárjában </i><i><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>vezérelőadás</b></u></span>t
tartott a bíborosi konzisztóriumon. Ebben felvetette az egyházi
tanítás újraolvasásának lehetőségét, illetve az egyházi hagyomány
alapján vizsgálta, szentségekhez járulhatnak-e az újraházasodott
elváltak. Válaszában egy ötpontos kritériumrendszert fogalmazott meg
személyes véleményként, javaslatként</i><i>, amelynek értelmében </i><i>–</i><i> életállapotuk egyház előtti rendezése után </i><i>–</i><i> igen.</i></li><li><i><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A szöveget mintegy 150 példányban kiosztották a bíborosok
között</b></u></span>. Innen eljutott több sajtóorgánumhoz, amelyek mazsolázva,
leegyszerűsítve vagy éppen ideológiai szempontból saját célra
felhasználva közöltek belőle részleteket. Ezért Kasper – a Szentszék
engedélyével – teljes terjedelmében megjelentette írását egy
füzetkében, ez A család evangéliuma.<br></i></li><li><i>Ezt követően a Hittani Kongregáció prefektusa, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Gerhard Ludwig
Müller bíboros, valamint a vatikáni „főrevizor</b></u></span>”, az anyagi ügyek
átvilágításával is megbízott Gazdasági Titkárság prefektusa, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>George
Pell bíboros ugyancsak jelentkezett egy-egy kötettel.</b></u></span> Mindketten a
klasszikus katolikus tanítást erősítették meg, bár más szempontból.
Müller a szentségi házasság és család jelszerű szerepére, a prófétai
funkcióra utalt, amelyet a házasság csak akkor tölthet be, ha nem idomul
kritikátlanul, könnyen a környezet változásaihoz. A megvalósulás útja a
kicsi kortól való nevelés a házasságra és a családra. Pell keményen
megerősítette a katolikus tanítást, mondván, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az enyhítő változtatások
aláásnák a házasság szentségét, és csak rövid távon jelentenének
megoldást, mert végül folyamatosan engedni kellene; most egy engedékeny
lépés megold ideig-óráig egy helyzetet, ám ahogy a helyzet
súlyosbodik, folyton újabb engedmények kellenek majd.</b></u></span><br></i></li><li><i>Müller társszerzője lett még egy kötetnek, amelyben a legnagyobb
tekintélyek – mellette Raymond L. Burke bíboros, az Apostoli
Szignatúra, a legfőbb bíróság </i><i> prefektusa</i><i>, Walter
Brandmüller bíboros, a Történettudományok Pápai Akadémiájának elnöke,
Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek, valamint Velasio de Paolis
bíboros, a Gazdasági Ügyek Prefektúrájának nyugalmazott vezetője –
szólalt meg a hagyományos katolikus tanítás védelmében.<br></i></li><li><i>A helyzet kapcsán Walter Kasper megemlítette: a pápa szerint nem
baj, ha vita van az egyházban, mert ez is olyan életjelenség, amely
előresegíthet minket.</i></li></ul>
<p><b>–</b><b> Mutat-e valamerre a szinódus irányát tekintve<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u> az a mozzanat, amelyet a pápa tett nem is olyan régen: <a target="_blank" href="http://mno.hu/kulfold/ferenc-papa-a-hazassag-nem-tevefilm-1247715">vadházasságban együtt élőket és már gyermekes párokat adott össze.</a> Lehet-e ezt előzetes kapunyitásnak tekinteni a tanácskozás végkimenetele felé?</u></span></b><br>–
A rendkívüli szinódusra nagy hatást gyakorol a pápa szándéka, hiszen
pont emiatt hívják össze. Természetesen a szó nélküli gesztusok is
jelzésértékűek. Mindazonáltal <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az idei év a helyzetfelmérésé, nem fog
születni sem kidolgozott és részletes tanítás, sem jogi szabályozás</b></u></span>.
Ezek a jövő őszig tartó időszakban fognak körvonalakat ölteni, s ezt
követően,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a rendes szinódusi általános ülésen lesznek megvitatva. Végül
minden valószínűség szerint 2016-ban lát napvilágot a pápa szinódus
utáni apostoli buzdítása, amely a katolikus tanítást fogja tartalmazni.</b></u></span></p>
<p><b>–</b><b> Lássuk a gyakorlatot: lehetséges-e
„egyházi megoldás” arra, hogy aki polgárilag újraházasodott, de előtte
szentségi házasságban élt, áldozhasson?</b><br>– Ezen a téren <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>nem
az áldozás az elsődleges kérdés, hanem az, hogy lehet-e a házasság
hajótörése után másodszor is szentségi házasságot kötni, vagyis
szentségi szinten rendezni az életállapotot.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Az nem merül fel, hogy
szentségi házasságon kívüli párkapcsolatban élők áldozhassanak.</b></u> </span>Erről a
kérdésről, a második szentségi házasság lehetőségéről, vagyis a
házassági állapot egyházi rendezéséről szól a bíborosok vitája. Kasper
szerint igen, Müller és Pell szerint nem lehetséges. Itt meg kell
várnunk 2015 őszét, illetve 2016-ot, hogy lássuk, a szinódus milyen
eredményre jut, illetve milyen rendelkezéseket hoz a pápa.</p>
<table style="margin:8px auto 16px" class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr class="">
<td><img style="vertical-align: middle; margin-top: 8px; margin-bottom: 8px;" src="http://mno.hu/data/cikk/1/25/12/78/cikk_1251278/torokcsaba.png" class="" title="Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja (Fotó: Jezsuita.hu)" alt="Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja (Fotó: Jezsuita.hu)"></td>
</tr>
<tr class="">
<td class="">Török Csaba, a katolikus egyház médiareferens papja (Fotó: Jezsuita.hu)</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>–</b><b> A rendkívüli szinódus 77 oldalas
munkadokumentumából milyen kép rajzolódik ki, mennyire ismeri az egyház a
mai családok helyzetét, mit tekint egyáltalán családnak?</b><br>– <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
Az, hogy mi a házasság és mi a család, Isten tervétől és
kinyilatkoztatásától függ</b></u></span>, nem az egyház pillanatnyi véleményétől,
szeszélyétől. A kérdés az, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Isten szavát miként tudjuk a mai kor
kétségtelen tényei között igazul, helyesen értelmezni.</b></u></span> A kérdőív
pontosan annak a szándéknak adott hangot, hogy az egyház ismerje meg a
valóságot, annak tükrében mondja el tanítását, tárja fel a Szentírás és a
hagyomány aktuális, gyakorlatra figyelő értelmezését. Vagyis: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>nem a
házasság vagy a család teológiája változik meg, ahogy az emberi személyé
sem</b></u></span>, hanem<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a hittani alapigazságok valósághoz való viszonya lesz a
vizsgálódás tárgya.</b></u></span> Világos, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a problémák gyökerét az emberi személy
válsága, illetve a személyes hit válsága jelenti, amely megelőz minden
házasságról való beszédet. </b></u></span>A kérdőívekre beérkezett válaszokból
nyilvánvalóvá vált, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>mind külső, mind belső nyomás is ránehezedik</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
hívő családokra.</b></u></span> Belső nyomás <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a párkapcsolati krízis, a kommunikációs
nehézségek</b></u></span> – ezek korunk függvényei, úgy hívők, mint nem hívők számára
–, a családon belüli erőszak, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a szexuális visszaélések a családokon
belül, valamint a családok függősége a fogyasztói társadalom keretein
belül a médiától, a tömegtájékoztatástól, a külső modellektől<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b></u><u><b> Külső
nyomást jelent a családok társadalmon belüli helyzete, a munka, az adó, a
szabadidő, a támogatási rendszerek, az elvándorlás, a szegénység és a
túlélésért folytatott harc, a fogyasztói szemlélet és individualizmus</b></u></span>,
amelyet sugároz a közeg, valamint az egyház hitelessége vagy
hiteltelensége is. Érezzük, hogy nincs megfelelő lelkipásztori válasz
sok családon belüli krízishelyzetre. Mindez oda vezet, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>komoly
nehézségek adódnak az egyházi tanítás és jog alkalmazása terén – ez
vezet el a vizsgálandó kérdések sokaságáig, illetve ezt jelzi a
bíborosok vitája.</b></u></span></p>
<p><b>–</b><b> A munkadokumentum aláhúzza, hogy </b><b>az egyház </b><b>valamiért nem tudja kellőképpen eljuttatni a fő üzeneteit a nagy nyilvánosság számára. Mi ennek az oka?</b><br>–
Nem kétség, kommunikációs szakembereket kell képezni az egyházi tanítás
megismertetésére. Az üzenetek nem ismerésének egyik igen gyakori oka <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a
rossz egyházi kommunikáció. Ez még a plébánia szintjén is így van: mivel
a felelős, a pap nem képes jól kommunikálni, a rábízottak olykor
tényszerűen nem ismerik vagy félreismerik</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a valódi egyházi álláspontot.</b></u></span>
Ezt sok helyütt nehezíti <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a pénzhiány vagy a vallási, politikai nyomás</b></u></span>,
aminek eredménye a kommunikációból való kizártság lehet, gondoljunk
azokra a helyekre, ahol valós egyházüldözés van. Emellett <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>hiányoznak
azok</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az egyházi központok, amelyek egyszerre adnának tanbeli,
spirituális és lelkipásztori gyakorlati válaszokat a felmerülő
kérdésekre.</b></u><u><b> Szükséges lenne az eltérő tudományok és szakterületek
eredményeinek figyelembevételével, együttműködésével megfogalmazni és
eljuttatni az emberekhez a keresztény üzenetet, nyitottan a kor aktuális
kérdéseire.</b></u></span> Gond az is, hogy a házasság és család kérdéseiről olykor
csak és kizárólag a jegyesoktatás keretében szól az egyház, ott is
inkább külsődlegesen és didaktikusan. Ezért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>dinamikus és tapasztalati
hitátadásra lenne szükség, amiben igen fontos a személyes tanúságtétel, a
megélt házasságok és családok valóságának a tapasztalata. Nem elég az
oktatás, szó szerinti nevelésre, növelésre, értékátadásra,
személyességre van szükség </b></u></span>– vagyis tanúságtételre.</p>
<p><b>–</b><b> Épp e problémák miatt az egyház nyilván
gyakran szembesül a kritikával, hogy elavult. Létezik erre valamilyen
„prompt” válasz? Mintha a hívők is aggódnának emiatt.</b><br>– A
hívők részéről érkező kritikák részben megalapozottak, ugyanakkor az is
gond, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a hívők jelentős része nincs vagy csak alig van tisztában a
saját hitének az alapjaival. Alapvetően a médián keresztül felé
sugárzott sztereotípiák szerint gondolkodik, nincs</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>érett, saját,
öntudatos álláspontja, amely a Szentírás és a katolikus hit alaposabb
ismeretén alapulna.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Sok értelmiségi például a legmagasabb fokon áll a
maga tudományában, a hite terén viszont gyermekkorából megőrzött
kategóriákban mozog. Ez sokszor az egyház hibája is, rossz a
kommunikáció, hiányos a felnőttkatekézis, de nem feledhetjük az egyének
felelősségét:</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>akarja-e igényesen és magas fokon, elmélyülten megismerni,
megérteni, elsajátítani a Szentírást és a katolikus tanítást,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>vagy
megelégszik divatos közhelyek elismétlésével?</b></u></span></p>
<p><b>–</b><b> Ez eddig a belső kritika kezelése. Mit kezdhetnek a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>„külső támadások</u></span>kal”?</b><br>–
Két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt az egyház kötelessége,
hogy életével tanúsítsa, amit mond. Ha a tettek nincsenek összhangban a
tanítással, jogos a kritika. Másrészt el kell fogadni, hogy az egyház
nem ért egyet a külvilággal, sőt szemben áll vele. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Nem feladata az
egyháznak,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>hogy „jóban legyen” a korszellemmel. </b></u></span>Jézus mondja:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> „Ha a
világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert
nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a
világból, gyűlöl benneteket a világ”</b></u></span> <a target="_blank" href="http://szentiras.hu/SZIT/Jn15">(Jn 15,19).</a> Ezzel együtt <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az egyháznak törekednie kell arra, hogy hitelesen tanúsítsa és jól kommunikálja a hitét „kifelé”.</b></u></span></p>
<table class="" align="left" border="0">
<tbody>
<tr class="">
<td>A házasság kulcsprobléma</td>
</tr>
<tr class="">
<td>Az októberre összehívott rendkívüli püspöki szinódus előtt végzett
felmérésekből az derül ki, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az emberiség szinte minden földrészen
menekül az intézményes formák, így a polgári házasság elől is.</b></u></span> <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/a-hazassag-kerdeskupacaval-meg-kell-kuzdenie-az-egyhaznak-1248661">Erdő
Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek erről az M1 Ma reggel és a
Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt korábban.</a><br></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>–</b><b> Vissza a szinódushoz: mi lesz főrelátorként <a target="_blank" href="http://mno.hu/belfold/igy-lehet-ujra-az-egyhaz-a-csaladok-tamasza-1234236">Erdő Péter szerepe?</a></b><br>–
Erdő bíboros úr munkájának első fázisa lezárult, a Rómába beérkezett
kérdőívválaszok alapján levezényelte a munkadokumentum összeállítását.
Ez úgy az általános vitának, mint a nyelvi csoportok megbeszéléseinek az
alapanyaga. Az egyes nyelvi csoportok végül ajánlásokat fogalmaznak
meg. Ezeket szintén a főrelátor szerkeszti egybe. Emellett elkészül majd
a szinódusi atyák záró üzenete is, ennek megszerkesztését is a
főrelátor vezeti. A közgyűlés lezárultával lejár a főrelátor mandátuma,
további feladata nincs. Ezt követően a főtitkár archiválja a szinódus
ajánlásait, üzenetetét, s összefoglalva átadja az anyagot a pápának.</p>
<p><b>–</b><b> Mi lesz a szinódus „kicsöngetésének” pillanata?</b><br>–
<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A mostani szinódus után nem lesz záródokumentum, a záróakkord VI. Pál
pápa boldoggá avatása lesz október 19-én. Ezután a munka folytatódik,
előkészítve a jövő őszi szinódust.</b></u></span></p>
<p><b>–</b><b> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Jövőre lesz a rendes szinódus, hasonló témában. Miben lesz az több?<br>–
A 2015-ös rendes általános ülés végére fogalmazódik meg egy olyan
állásfoglalás, amelynek alapján a pápa elkészíti majd 2016-ra az egyházi
tanítást hordozó buzdítását. Ehhez kapcsolódhatnak majd az esetleges
egyházfegyelmi, jogi változtatások is, pápai rendelkezés formájában.</u></span></b></p> </div></div>