[Grem] Mrton ron / a holokauszt emlkvben / az igaz ember

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Mjus. 20., K, 12:24:07 CEST 

Márton Áron, az igaz ember – gyulafehérvári kiállítás a holokauszt évében
2014. május 19. hétfő 13:48
http://www.magyarkurir.hu/hirek/marton-aron-az-igaz-ember-gyulafehervari-kiallitas-holokauszt-eveben
 Márton Áron püspök zsidómentésben betöltött szerepéről nyílt *kiállítás
május 15-én a Gyulafehérvári Érsekségen, a holokauszt emlékév keretében*.
Lázár Csillának a Vasárnapban megjelent tudósítását adjuk közre a
romkat.ronyomán.

A kiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezésen elhangzott előadások
kiindulópontja az a történelmi tény volt, hogy *Márton Áron püspök hetven
éve, 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban, majd május
22-én a magyar hatóságoknak írt levelében határozottan felemelte szavát a
zsidók deportálása ellen.*

Bevezető köszöntőjében Jakubiny György érsek emlékeztette a jelenlevőket,
hogy* Márton Áront a Yad Vashem Intézet 1999 decemberében a Népek Igaza
címmel tüntette ki* az üldözöttek védelmében vállalt szerepének
elismeréséül. A kitüntetést 2000. június 20-án a Szent Mihály-templomban
vette át Jakubinyi érsek Márton Áron harmadik utódaként Izrael bukaresti
nagykövetétől. A főpásztor az ünnepi alkalomból a tizennégy évvel ezelőtt
elmondott köszönetét is felolvasta az egybegyűlteknek.

A megemlékezést és kiállítást támogató magyar állam képviseletében Magdó
János kolozsvári főkonzul köszöntőjében kiemelte: *Márton Áron igaz ember
volt szavaiban, cselekedeteiben, életvitelében egyaránt, és igaz emberként
a zsidók elhurcolása ellen is bátran felemelte szavát. *A püspök szavai
cselekedetté váltak puszta kimondásuk által, hiszen *Márton Áron hatására
sokan siettek a zsidók védelmére,* éppen ezért újra és újra fel kell
emlegetni Márton Áron bátor cselekedetét.

Kovács Sándor kolozsvári főesperes arra emlékeztetett, hogy a
világvisszhangot kiváltó kolozsvári beszédben magyar nyelvterületen első
egyházi személyként tiltakozott Márton Áron a Sztójay-kormány embertelen
rendelkezései ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy *Márton Áron már fiatal
pap kora óta igen jó kapcsolatot ápolt más felekezetek képviselőivel,
például Carmilly-Weinberger Moshe főrabbival,* aki püspökké szentelése
alkalmából is köszöntötte Márton Áront, és halála után koszorút helyezett
el sírjánál.

*A Kolozsvári Zsidó Hitközség képviseletében Schwartz Róbert elnök
személyes történetet idézett fel **a vészterhes időkből. *Édesapját,
nagyszüleit is deportálták; édesanyjának sikerül megszöknie a gettóból, és
egy magánklinika pincéjében bujkálva menekült meg, i*tt szülte meg fiát,
aki – mint megjegyezte – Márton Áron példáját követő, az üldözött zsidókat
segítő embereknek köszönheti életét.* Márton Áron egyértelmű
állásfoglalása, mely az 1944 májusában kelt beszédéből és leveleiből
kitűnik, arra készteti őt, hogy *mind a maga, mind a zsidó hitközség
nevében meghajoljon Márton Áron emberi nagysága előtt.*

Lia Borza, a Gyulafehérvári Zsidó Hitközség képviseletében – miután röviden
ismertette a nagy múltú, hajdan több zsinagógát is építtető, ám mára csupán
44 főt számláló fehérvári zsidó közösség történelmének főbb momentumait –
hangsúlyozta, hogy a mai generációval kötelességünk ismertetni a múlt
történéseit, hiszen maguk a történetben érintett, elhurcolt zsidók
családtagjai is igen keveset tudnak az egykori tragédia részleteiről, mivel
a lágert túlélt nagyszülők, szülők szinte egyáltalán nem beszéltek arról a
borzalomról, amit átéltek.

A köszöntők után Marton József nagyprépost, egyetemi tanár tartott
előadást, amelyben kevéssé ismert, ám* Márton Áron emberségét,
hajlíthatatlan jellemét jól megvilágító epizódokat járt körül a püspök
életéből. *Gyermekkorával kapcsolatban Miskolczy Dezsőt idézte, aki
szemléletes metaforával *a népmesei szegény legényhez hasonlatosnak látta a
sokra hivatott kis Áron indulását: „mire a városba ér, a botja kivirágzik,
batyujából kincsek villannak elő”. Az éppen száz évvel ezelőtt Kolozsvárra
érkezett kisdiák nemsokára a háborúban találta magát, majd a háború után
hadifogolyként kapott feltételes elbocsátást, ezért néhány naponta
jelentkeznie kellett a csendőrségen. *Az „óvintézkedés” oka valószínűleg az
volt, *hogy a székely hadosztály tisztjei ne kelthessenek zavart a trianoni
döntés meghozataláig.* 1920-ban, miután már egy sikertelen „jónási
menekülésen” (brassói munkavállalási kísérleten) is túl volt, *jelentkezett
a teológiára, ahol tanárai korán meglátták benne a jövő mintapapját. Gróf
Mailáth Gusztáv Károly püspök szeretettel figyelte, követte a teológiai
hallgató Márton Áron sorsát*, aki püspökének ezt a gondoskodást meleg hangú
levélben köszönte meg 1924-ben. *Márton Áron egész élete „katonás” volt
abban az értelemben, hogy egész életében pontos, figyelmes, kötelességtudó,
helytálló papi méltóság jellemezte, és ugyanezt várta el paptársaitól
is.*A papok helytállását mint szigorú püspöki elvárást többször is
kifejezésre
juttatta, például 1940-ben, amiko*r a második bécsi döntés után kötelezte a
papokat, szerzeteseket, egyházi tanítókat, beszédeiben, körleveleiben pedig
biztatta, bátorította híveit, hogy ne meneküljenek el.* Ennek köszönhetően
sokkal kisebb arányban költöztek át Észak-Erdélybe a katolikusok, mint a
más felekezetűek. De *ugyanilyen helytállást várt el papjaitól 1944-ben is,
és később, a hetvenes években is, amikor az erdélyi értelmiség körében
egyre nagyobb méreteket öltött az elvándorlás.* Egy Pálfi Gézával
folytatott (a Securitate által lehallgatott, ezért annak archívumában
megőrződött) beszélgetésben a magyaroktól a szülőföldön maradást várta el,
még akkor is, ha az itteni érvényesülés ára az áldozatvállalás és a
többletmunka volt. *Az áldozatvállalást ő maga is püspöksége egész idején
megélte. „Minden küzdő emberben testvéremet akarom látni”* – fogalmazta meg
püspökszentelésekor, és *ehhez a kijelentéséhez élete végéig hű maradt, *akkor
is, amikor az életveszélyben levő zsidók érdekében emelte fel szavát.


Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára,
újságíró, szerkesztő maga is Gyulafehérváron született, Márton Áron
keresztelte, ezért – mint mondta – némi „elfogódottsággal” beszélt a
püspökről. Beszédében ugyanakkor objektíven bemutatta azokat a
történéseket, amelyek Márton Áront az 1944. május 18-i beszéd elmondására
sarkallták. Tibori hangsúlyozta, hogy a német megszállók mellett komoly
felelősség terheli az akkori magyar politikai osztályt is: egyrészt a
magyar politikai és egyházi elit több mint két évtizedes antiszemita
retorikája készítette elő a terepet a zsidók Eichmann által elrendelt
gettósításának gyors lebonyolításához; másrészt a magyar zsidók „német
hadicélokra” való átadásának idején már a nemzetközi sajtó útján és
hírszerzési forrásokból is pontosan tudta a vezető magyar elit, beleértve
az egyházi vezetőket is, milyen sors vár az elhurcolt zsidókra. A mintegy
135 ezer, Észak-Erdély 13 városának 17 gyűjtőtáborában vagonírozásra váró
zsidó elhurcolását a többség cinkos és cinikus módon, haszonlesve, tétlen
szemlélte, és fájdalmasan kevesen emelték fel szavukat, még az egyházi
vezetők köréből is. Ilyen körülmények között értékelendő Márton Áron
állásfoglalása, aki – mint a hatóságoknak május 22-én írt leveléből
egyértelműen kiderül – maga is tudta, milyen sors vár a deportáltakra,
ezért arra emlékeztette papjait és híveit, hogy a „keresztény cím”, a
„tisztán csengő igére” váró ifjúsággal szembeni felelősség, a jószándékú
emberek nagy tömege, és végül *„népünk becsülete” is kötelezi a
katolikusokat, hogy segítsenek embertársaikon.*

Tibori Szabó Zoltán a *Népek Igaza* cím kapcsán kiemelte, hogy *az erdélyi
magyarok hálával tartoznak három személynek, akik Márton Áronnak a Yad
Vashem intézet általi post mortem kitüntetését szorgalmazták: **Hermann
László, Gyergyószentmiklósról deportált sebész főorvosnak, Vágó Lídiának és
Reuveni Sárinak, a Yad Vashem intézet egykori munkatársának. *Az előadó
kiemelte:* Márton Áron beszéde sokban egybecseng Ferenc pápa szavaival, aki
nemrégiben emlékeztette híveit, hogy „az antiszemita keresztény
ellentmondás”*. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Márton Áron tanítását
semmibe vevő „hamis papok” által hirdetett antiszemita tézis ellen össze
kell fognia ma is a világi és egyházi értelmiségnek, és* újra és újra fel
kell mutatni Márton Áron példáját, aki nemcsak a zsidókat, de egyben a
magyarság becsületét is menteni próbálta.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53054&img=o_igazember3.jpg>

Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási perének posztulátora
előadásában kiemelte, hogy Márton Áron példája a ma emberét is tanítja. Ő
nemcsak tisztán látott zavaros történelmi időkben, de ki is mert állni az
igazság mellett. Márton Áron kivételes nagyságát ismertté kell tennünk
minél szélesebb körben, hiszen ezzel a boldoggá avatási eljárást is
segítjük. Bár Márton Áronénál általánosabb és elterjedtebb tisztelet aligha
övezi az utóbb boldoggá avatott személyek bármelyikét, még így is sok a
tennivaló annak érdekében, hogy Isten szolgája a főegyházmegyében és a
szomszédos egyházmegyékben, Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen
túl is általánosan ismert legyen. Éppen ezért szorgalmazza a posztulátor
egyrészt a Márton Áron személyét, tanítását ismertető, más vallásúakat,
esetleg nem hívőket is megszólítani tudó kezdeményezéseket, valamint a más
nyelvű ismertetők, kiadványok megjelentetését*. Bár az utóbbi években
megsokasodtak a Márton Áron-kutatásban és ismertetésben felmutatott
eredménye*k (mint például a Marton József professzor által gondozott
hagyaték kiadása, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum sokrétű
tevékenysége, a Keresztény Szó és a Verbum kiadványai, a tavalyi év során
megrendezett római megemlékezés és az idei, a püspökké szentelés 75.
évfordulójára emlékező események), *számos tennivaló van még mind Márton
Áron életének, működésének történészi felelősséggel történő, hiteles
bemutatása terén, mind pedig a püspök tiszteletének ápolásában.*

Az előadások után került sor a *Márton Áron, a Népek Igaza* című kiállítás
megnyitására, amely során elhangzott a* Népek Igaza* címet odaítélő,
2000-ben kiállított diploma szövege; majd Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi
Márton Áron Múzeum vezetője röviden méltatta a kiállítás időszerűségét,
emlékeztetve a hallgatóságot, hogy* Márton Áron más felekezetűekkel ápolt
jó kapcsolatá*t korabeli feljegyzések, levelek kutatásával is érdemes volna
rekonstruálni, példaként idézve Kacsó Sándor visszaemlékezéseiből, amelyek
a vészkorszak dél-erdélyi éveit és Márton Áron akkori jelentőségét idézik
fel.

Hegedűs Enikő, az érsekség művészettörténésze, a megemlékezés és a
kiállítás rendezője röviden bemutatta az időszakos tárlat koncepcióját,
ismertetve azokat a dokumentum-típusokat is, amelyek a kiállításon helyet
kaptak.

Az időszakos kiállítás szeptember 29-ig látogatható a Gyulafehérvári
Érsekségen.

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140520/2aad229c/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl