[Grem] Lovas: A másfél milliós francia népirtás algíri emlékműve - aki el merné bontani a kordont, azt szitává lőnék

[Emoke Greschik]

Köszi a cikket! Szívből javaslom elolvasni!
Én nem azt hangsúlyo, nám, hogy nálunk nem lövik szitává, de még a szemét
sem lĂśvik ki a kordonbontĂłknak mostansĂĄg ..., hanem azt, hogy
1./ idézet a Lovas cikkből


*"az (algĂ­r) emlĂŠkmĹą a magyarorszĂĄgi balliberĂĄlis gondolkodĂĄs szerint azt
sugallja, hogy az a genocĂ­dium bĹąntettĂŠben nem tesz kĂźlĂśnbsĂŠget franciĂĄk ĂŠs
algériai együttműködők (a harkik) között. (A harkik, azaz az algériai
muzulmĂĄn kollaborĂĄnsok ĂśnkĂŠnteskĂŠnt segĂ­tettĂŠk a francia nĂŠpirtĂłkat. )"*
2./ FranciaorszĂĄg esetĂŠben a nemzetkĂśzi kĂśzvĂŠlemĂŠny mennyi mindent
aljasságot elkendőz, de mi feltétlen tekintessünk az utolsók utolsójának
mĂŠg akkor is, ha l. 3.pont.
3./ kétséges a liberális tiltakozás őszintesége, hiszen
http://www.gondola.hu/cikkek/90736-Emlekmuvita__alsagos_tiltakozas_.html

*"A szobor elleni balliberális tiltakozás azonban jóval azelőtt kezdődött
el, hogy egyĂĄltalĂĄn tudni lehetett arrĂłl, hogyan fog kinĂŠzni az emlĂŠkmĹą. A
német megszállásról mint történelmi tényről pedig hagyományosan a zsidó
kĂśzĂśssĂŠg is minden ĂŠvben megemlĂŠkezik. 2011-ben Zoltai GusztĂĄv egy
VeszprĂŠmben elmondott beszĂŠdĂŠben Ăşgy fogalmazott: 1944. mĂĄrcius 19-ĂŠn ezen
a napon lĂŠpte ĂĄt a hatĂĄrt a nĂŠmet hadsereg, megpecsĂŠtelve ezzel a
magyarorszĂĄgi zsidĂłsĂĄg sorsĂĄt. HangsĂşlyozom: ez nemcsak a zsidĂłsĂĄg, hanem
minden magyar állampolgár tragédiájává is vált! – tette hozzá. A Mazsihisz
akkori vezetőségének tagja nyomatékosította, hogy azon a napon a zsidó és a
magyar tĂśrtĂŠnelem Ăśsszeforrt."*
Szeretettel,
Mőci


2014-04-30 17:39 GMT+02:00 KEA <kea at turul.banki.hu>:

> A mĂĄsfĂŠl milliĂłs francia nĂŠpirtĂĄs algĂ­ri emlĂŠkmĹąve - aki el mernĂŠ
> bontani a kordont, azt szitává lőnék
>
> Magyar Nemzet, 2014.04.29. -- Lovas IstvĂĄn
> https://www.facebook.com/istvan.lovas.587
> http://kuruc.info/r/6/127207/
>
>
> A Földközi-tengerre néző, képeskönyv szépségű kilátást nyújtó dombtetőn
> áll az algériai főváros, Algír ikonikus emlékműve. A 100 méter magasságú
> mĂĄrtĂ­rok emlĂŠkmĹąvĂŠt, a Makam Esahidot 1982-ben emeltĂŠk annak a mĂĄsfĂŠl
> milliĂł algĂŠriainak az emlĂŠkĂŠre, akiket a francia nĂŠpirtĂł gyarmatosĂ­tĂłk
> Ăśltek meg az 1954 ĂŠs 1962 kĂśzĂśtt az orszĂĄg szabadsĂĄgĂĄĂŠrt folytatott
> algĂŠriai hĂĄborĂşban. AlgĂŠriĂĄnak akkor 8 milliĂł lakosa volt. A francia
> gyártmányú genocídium nyilván a szent francia jelszavak, az „szabadság,
> egyenlőség, testvériség” jegyében történt.
>
> A három égbe szökő pálmalevelet mintázó betonkolosszus-alkotás alatt ég
> az „örök láng”. A pálmalevelek szélén egy-egy algériai harcos szobra
> lĂĄthatĂł.
>
> 2004. ĂĄprilis 23-ĂĄn a talapzati mĂĄrvĂĄnyplatformon kĂŠt kordon zĂĄrta el a
> látogatók elől azt a lehetőséget, hogy egy irányban járják körbe a
> kompozíciót. Arra a kérdésre, hogy mit tenne a három géppisztolyos őr,
> ha polgári engedetlenségből elmozdítanám a kordont, hiszen az emlékmű a
> magyarorszĂĄgi balliberĂĄlis gondolkodĂĄs szerint azt sugallja, hogy az a
> genocĂ­dium bĹąntettĂŠben nem tesz kĂźlĂśnbsĂŠget franciĂĄk ĂŠs algĂŠriai
> együttműködők (a harkik) között, Mohi Csaba, Magyarország algériai
> nagykövete azt felelte, hogy akkor „szitává lőnének”. (A harkik, azaz az
> algĂŠriai muzulmĂĄn kollaborĂĄnsok ĂśnkĂŠnteskĂŠnt segĂ­tettĂŠk a francia
> nĂŠpirtĂłkat. Ma nĂŠpes, mintegy nyolcszĂĄzezres tĂĄboruk FranciaorszĂĄgban ĂŠl.)
>
> A monumentális alkotás része az alatta fekvő dombba süllyesztett,
> világklasszis kivitelezésű Mudzsahid múzeum. A „mudzsahid” ellenállót
> jelent. Akit ma Algériában „mudzsahidnak” neveznek, az az algériai
> hĂĄborĂş veterĂĄn harcosĂĄt jelenti. Nekik sok kivĂĄltsĂĄguk van, amelybe
> beletartozik az is, hogy szemĂŠlyautĂłt behozatali vĂĄm nĂŠlkĂźl
> vásárolhatnak. És El Moudjahid a neve annak a napilapnak, amely az
> ĂĄprilis 17-ĂŠn negyedszer is ĂşjravĂĄlasztott Buteflika elnĂśkĂśt ĂŠs
> kormĂĄnyĂĄt tĂĄmogatja.
>
> FranciaorszĂĄg nemcsak gyĹąlĂśl emlĂŠkezni szĂśrnyĹą tettĂŠre, de azt rĂŠszben
> tagadni, rĂŠszben kisebbĂ­teni akarja. Francia tĂśrtĂŠnĂŠszek sora ĂĄllĂ­tja,
> hogy a gyarmati háborúnak „csupán” mintegy negyedmillió áldozata volt.
> Hogy ez mennyire nem igaz, mutatja, hogy az algĂŠriai elnĂśkvĂĄlasztĂĄsrĂłl
> cikkező, globális terjesztésű Economist nevű brit hetilap is egymillió
> ĂĄldozatrĂłl Ă­r ĂĄprilis 19-i szĂĄmĂĄban. Az AlgĂŠriĂĄban elfogadott mĂĄsfĂŠl
> milliĂłs szĂĄm egyĂŠnekre lebontott dokumentĂĄlĂĄsa sohasem lesz lehetsĂŠges,
> mert a franciĂĄk az algĂŠriai iratok nagy rĂŠszĂŠt elvittĂŠk, ĂŠs azokat a
> nagyon szabad FranciaorszĂĄg levĂŠltĂĄraiban mĂŠg ma is zĂĄrolt anyagkĂŠnt
> kezelik.
>
> A francia kormĂĄny nem hajlandĂł hivatalosan elismerni bĹąnĂśssĂŠgĂŠt. PĂŠldĂĄul
> azzal a nemes gesztussal, hogy egy francia elnĂśk az algĂ­ri mĂĄrtĂ­rok
> emlékműve előtt térdre hullással bűnbocsánatot kérne a II. világháború
> utĂĄn az egyik legszĂśrnyĹąbb ĂŠs leginkĂĄbb agyonhallgatott nĂŠpirtĂĄsĂŠrt. Az
> algĂŠriai nĂŠpirtĂĄs tagadĂĄsĂĄt ĂŠs relativizĂĄlĂĄsĂĄt a franciĂĄk nemhogy
> bĂźntetnĂŠk, hanem azt rĂĄncigĂĄljĂĄk a tĂśrvĂŠny elĂŠ, aki arrĂłl igazat Ă­r.
>
> Amikor három évvel ezelőtt Francois Hollande szocialista francia elnököt
> megkĂŠrdeztĂŠk, nem kellene-e bocsĂĄnatot kĂŠrni AlgĂŠriĂĄĂŠrt, azzal vĂĄgott
> vissza, hogy „miért kellene?” A nyugati sajtó elfelejtett szörnyülködni.
> FigyelmĂźket tĂşlzottan lekĂśtĂśttĂŠk a magyarorszĂĄgi esemĂŠnyek, amelyek,
> mint tudjuk, nemcsak EurĂłpĂĄt, hanem az univerzumot is veszĂŠlyeztetik.
>
> A franciák mindent bevetettek a függetlenségükért harcolók legyőzésére.
> BeleĂŠrtve kĂ­nzĂłeszkĂśzĂśk ĂŠs a nyaktilĂł, a guillotine nevĹą francia
> találmány bevetését. Öltek válogatás nélkül felkelőket, hazafiakat,
> nőket és gyermekeket.
>
> A francia kormĂĄny ĂŠs igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs a kollaborĂĄns algĂŠriaiakat, a
> harkikat is vĂŠdi. Amikor 2006-ben George Freche francia politikus
> Montpelier-ben emberteleneknek nevezte őket, 15 ezer euró pénzbírsággal
> sĂşjtottĂĄk.
>
> A tavaly elhunyt Paul Aussaresses tábornok – a kommunista titkosügynök
> Medgyessy PĂŠter volt miniszterelnĂśkkel egyĂźtt a francia becsĂźletrend
> lovagja - 2000-ben nyilvĂĄnosan beszĂŠlt az ĂĄltala is megszervezett
> algériai kínzásokról. A rákövetkező évben erről a Kaszba csatája címen
> könyvet is írt. A 16-i századi Kaszba – az UNESCO-világörökség része -
> AlgĂ­r ĂłvĂĄrosi, hegyre kapaszkodĂł negyede, ahol hatalmas csatĂĄk dĂşltak a
> gyarmattartók és a felszabadulásukért küzdő helyi gerillák között, és
> amelyről az olasz Gillo Pontecorvo készített egy annak idején nálunk is
> bemutatott, vilĂĄgsikert aratott filmet.
>
> Aussaresses ráadásul még azt a „bűnt” is elkövette, hogy kimondta: a
> kĂ­nzĂĄsokat a francia kormĂĄny utasĂ­tĂĄsĂĄra hajtottĂĄk vĂŠgre, mikĂśzben
> ismertette sajĂĄt szerepĂŠt ezek kivitelezĂŠsĂŠben ĂŠs halĂĄlbrigĂĄdok
> szervezésében. Sőt, minderre még egy szívlapáttal rátett: leszögezte,
> mindez teljesen rendjĂŠn valĂł volt, figyelembe vĂŠve az akkori helyzetet.
> Könyve megjelenését követően az amerikai Emberjogi Figyelő nevű
> szervezet Jacques Chirac francia elnöktől követelte, indítsanak eljárást
> Aussaresses ellen hĂĄborĂşs ĂŠs az emberiessĂŠg elleni bĹąnĂśk elkĂśvetĂŠsĂŠĂŠrt.
> Helyette egy párizsi bíróság 7500 euróra büntette őt a könyv
> megĂ­rĂĄsĂĄĂŠrt, ĂŠs annak kĂŠt kiadĂłjĂĄt 15 ezer eurĂł pĂŠnzbĂ­rsĂĄgra Ă­tĂŠlte. A
> fellebbezĂŠseket 2003-ban egy pĂĄrizsi fellebbviteli bĂ­rĂłsĂĄg, mĂ­g 2004-ben
> a francia semmítőszék söpörte félre. A szólásszabadság hazájában drága a
> hatĂłsĂĄgilag nem engedĂŠlyezett kotyogĂĄs, ha a francia fehĂŠrnemĹą
> tisztĂĄntartĂĄsĂĄrĂłl van szĂł.
>
> Ami a francia kĂśzĂŠpiskolai oktatĂĄst illeti, 2011-ig szinte egy szĂł nem
> volt olvasható az algériai háború negatív tényeiről a gimnáziumi
> tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvekben. Most is csak elvĂŠtve. Annak ellenĂŠre, hogyha
> nĂĄlunk egy balliberĂĄlis ĂŠrtelmisĂŠgit a legmĂŠlyebb ĂĄlmĂĄbĂłl felkeltve
> megkĂŠrnĂŠk a francia ĂŠs magyar tĂśrtĂŠnelemoktatĂĄs ĂŠs a mĂşlttal valĂł
> „szembenézés” összehasonlítására, az habozás nélkül sorolná fel az
> előbbi számtalan előnyét, sőt felsőbbrendűségét a mienkével szemben és -
> mint mindig - a „magyarok elmaradottságáról” értekezne a tőle megszokott
> ĂĄrnyaltsĂĄggal, valamint a tĂŠnyek teljes meghamisĂ­tĂĄsĂĄval.
> Az pedig igazi szerencse, hogy ez a cikk nem egy francia lapnĂĄl vĂĄr
> megjelenĂŠsre. Amire akkor kerĂźlne sor, amikor a mĂĄrtĂ­rok algĂ­ri
> emlĂŠkmĹąve alatt kihuny az ĂśrĂśklĂĄng.
>
> Lovas IstvĂĄn
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> ----
> Keszthelyi AndrĂĄs
> e. doc.
> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140501/e128cd4d/attachment.html